Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-11-06 / 86. szám
2 VÁ C I HÍRLAP Körülbelül húsz kilométert kellert vizes árkokon, sövényeken, tarlón, szántásban, hegyről le, hegyre föl, a kopók ufán belovagolni. Festői szép látvány volt, a mint a vágtató lovasok követték a vad nyomán száguldó kópékat s a mint árkon, bokron át páratlanul ügyes ugratásokat mutatták be. A verseny vége lett igazán izgatóvá : a húsz kilométer után meg kellett mutatni, hogy melyik lovasnak különb a lova ! Mintegy ezer méteres egyenes pálya következett s most őrült iramban vágtatott a lovas'csoport a cél felé, hogy az első dijat nyerhesse. Mint a ferge'eg száguldott a lovas tömeg, a melyből Depóid hadnagy vált ki lovával és mind jobban elhagyta a többieket. Öt-hat hosszal győzött, de azután egy csoportban csak fejhosszal követték másodiknak Illésy főhadnagy, harmadiknak Kaas br. hadnagy, negyediknek Elekes hadnagy, ötödiknek Vörös hadnagy, hatodiknak Kernfelj hadnagy és hetediknek Weszely hadnagv. A szép és izgató verseny végén Csorba ezredparancsnok maga köré gyűjtötte a vendégeket és a boldog győzteseket. — A váci hatos huszárok utolsó Hubertusukat rendezték most ... — mondotta nem kis elfogódással és egymás után osztotta szét a győztesek között a szebbnél szebb dijakat. Vége volt az utolsó váci Hubertusnak. Mintha az idő is megkönnyezte volna : abban a pillanatban átláthatatlan havas eső zúdult a pályára. A vendégek kocsin, autón iparkodtak a város felé. Este nagy vacsora volt a Kúrián, utána pedig tánc. Ä Kobrak-gyárat meg leli menteni! mondja a kereskedelmi miniszter, Három napi erős munka után, a mikor éjjel is fényárban úsztak a Kobrák ablakai, mert a gyár aktíváit és pasziváit állították egybe a gyár végletekig kimerült tisztviselői, összeültek az érdekelt pénzintézetek s minden egyes képviselő, mind mintha orvos lenne, szanálásra kész. Pedig ha a vesékben látni lehetne . . . De lecsapott közéjük Beöthy László kereskedelmi miniszter levele. Váratlanul, spontán, olyankor, a midőn nem szokás a szakminisztereknek az osztozkodásba beleszólni. És mégis megiratta Beöthy miniszter Szűry János drral, az iparpártolási ügyosztály miniszteri tanácsosával a levelét. Kelemen Samu drhoz, Kobrák Mór érdekeinek képviselőjéhez van címezve, de szól mindazokhoz, a kik érdekeltséget vállaltak az európai hírű gyárnál. Azt mondja a miniszter, hogy ezt a virágzó vállalatot, mely ezernél több munkásnak és tisztviselőnek ad kenyeret, országos érdek megmenteni, elvárja minden érdekelttől, hogy hathatós támogatásával azon lesz, hogy az a válságból megszabadulva a magyar ipar dicsőségére folytathassa európai hírnevű munkáját. Egyik, másik hatalmas pénzintézet, hogy mérsékelten fejezzük ki magunkat, már érdekszférájában látta a Kobrak-gyárat és ime, a miniszter levele keresztül húzta számításaikat! A tárgyalások Budapesten folytak szombaton és hétfőn, azon résztvettek a következő érdekelt pénzintézetek: A pesti magyar kereskedelmi bank, a magyar országos központi takarékpénztár, az első magyar iparbank, a magyar általános hitelbank, a budapesti takarék- pénztárak orsz. zálogkölcsön intézete, a magyar-cseh iparbank és az országos, iparbank képviselői. A gyár által összeállított státust alaposan átvizsgálták és közös elhatározással kimondották, hogy a Kobrak-gyár teljesítendő ■ fizetségeire újévig moratóriumot adnak. Egyben egy öt tagú bizottságot választottak a pénzintézetek, melyeknek kiküldöttei kiszállnak Vácra és itt a gyárban vizsgálták felül a gyár tisztviselői által összeállított mérleg realitását. Nem érdektelen felemlítenünk, hogy a magyar orsz. központi takarékpénztár r. t. meggyőződést szerezvén arról, hogy a Kobrak-gyár az ország vállalatainak egyik legfényesebben prosperáló gyárvállalata, melyet csupán Neuge- bauer Sándor szerencsétlen spekulációi döntöttek válságba, érdeklődik nagyon s nem lehetetlen, hogy a szanálás után ez a pénzintézet lesz a Kobrak-gyár bankára. A pénzintézetek határozata után a Kobrak- gyár első kötelességének tartotta, hogy az árútartozásokért, melyek a banktartozások mellett aránylag kis összeget képviselnek, a hitelezőktől újévig fizetési halasztást kérjen. És jelemző a Kobrák kivételes hírére, hogy ezek az engedélyek a' tegnapi nap folyamán java részt már meg is érkeztek. Még egy jellenzőt tudunk a Kobrak-gyárnak az ország határain túlra eljutott híréről. Romából, Londonból, Párisbó! (nem számítva a közelebb fekvő nagy német városokat) a gyárhoz számtalan sürgöny érkezett, a melyben a lapok híradását nem fogadták el készpénznek s a vállalat sorsa iránt érdeklődnek. Neugebauer Sándorról semmi hir. Az a levele, melyet Guttentág Lipót igazgatótársához intézett, az utolsó híradás. Mikor elment, úgy mondják, nem lehetett több nála két ezer koronánál. Divatos Kalapok. (Divat a télre) Eddig részletességei beszámoltunk az újfajta szövetekről, köpenyekről, kabátos ruhákról; beszéltünk a divatos kalapokról is, de talán nem elég részletességgel. Most bővebben akarunk hát éppen erről a nagyon fontos tárgyról, a divatos kalapokról beszélni, annál is inkább, mert ezen az őszön nagy átalakuláson ment át. Az óriási kalap eltűnt és csak este látható díszes öltözékhez. A kalap formája egészen új, különleges: oldalsó és elől széles, keskeny, csak hátrafelé törtet a karima szélesen. A kis kalapnak, melyet mélyen betéve viselnek, nagy a teteje és a széle keskenyen fel van hajtva. Más kalapoknál a karima baloldalt magasan fel van hajtva, le van kerekítve és a teteje széles és magas. A tavasszal tüneményként megjelent Wágner-sipkák is tartják magukat eredeti formájukban, keskeny karimával ; bársonyból, lefektetett kócsaggal igazán szép újításnak mondható. Az idén a kalap majdnem egészen disz nélkül való és csak az értékes anyagával hat. És szinte azt lehet állítani róla, hogy mennél egyszerűbb, annál drágább. Selyemlágyságu felbe), a legfinomabb selyemnemez, bársony és se- lyemplüss, valódi és a csalódásig hű utánzatu szőrme vezet az idén az anyagban. A mi a szint illeti, nagyon szeretik a szép, élénk püspöklilát, de divatos szin még az elefántszürke árnyalat, a fekete és a fehér, valamint az úgynevezett kőszürke szin. Tetszetős nagyon a feketének és a fehérnek az összeállítása ugyan- egy kalapon. A kalap tetejét például megcsinálják a legfinomabb selyemnemezből, a karimát pedig kívülről is, belülről is fekete' fel- beiből vagy plüssböl. Találkozhatunk gyakran egy régebbi ismerősünkkel, az épp oly sikkes, mint célszerű ganinformával. Különösen bársonyból a forma pehelykönnyüségű és a viseleiben nagyon kellemes. A prémsipkát, melyben a szép a hasznossal párosul, a mennyiben nem fázik alatta a fej, leginkább silpézsmából, vakond-prémből, mely az idén nagyon divatom, nyércből és barnára festett opossumból (imitált skunks) készítik. A díszt bársonykacsok adják, melyek prémmel vannak szegélyezve. A nagyobb esti kalapoknak a teteje többnyire brokát, a karimája pedig bársony. A kalap teteje köré structoll koszorú van tűzve, mely lefelé hosszan lelógó plörőzben végződik. A structoll kevés alkalmazást nyer kalapokon, inkább viselik boának vagy nyakbodornak. A téli idénynek egyik megjegyzésre méltó újdonsága, hogy több figyelmet kell majd fordítani a ruha szoknyájára, mint a derekára. A pániénak, mely tulajdonképpen a nyári divatnak volt az újdonsága, nem volt meg ugyan a várt sikere, de esti ruháknál mégis nagyon szeretik alkalmazni. Utcai ruhán csak kevés redőzés látható; esti öltözékeken már művészivé válik a lágy anyagból és az alak véghe- tétlenül nyer általa. Ezenkívül divatos még a plisszés alj és az egyelőre még szűk rakott alj, de a szokott vonalon nem változtat egyik sem. Nagyon érdekes az ujj: a félhosszu kimonóujj megszűnt, de nem a hozzávágott ujj. Rövidítik ugyan, de többnyire hosszan viselik az ujjat, szeiesirett vállal, mély karöltővel. A divatnak az felel meg, ha a derék és a blúz elől zárul, még pedig sűrűn felvarrt gombokkal. Gyakran az ilyen sűrű acél- vagy üveggomb sor adja a blúznak vagy mellénynek egyedüli díszét. Utcai ruhának legkedveltebb a posztó, világos és sötét színekben, valamint a pamutripsz és frottészövet. A könnyű posztót még redőzni is lehet. Kedvelt újdonság a sima szövettel el vegyitett skót kockás szövet. Lássuk már most, milyen anyagot diktálnak Párisból esti öltözéknek. Ezen a téren olyan nagy az anyaghalmaz, annyi a drágaság, a szin- pompa, hogy csak a úgy röviden végezni nem igen lehet vele. Majd legközelebb nagyobb részletességgel tárgyaljuk etzt az igazán fontos kérdést. Csak annyit, hogy a málnapiros, smaragdzöld, aranysárga és püspökkék, mint di- vatszin. — Az uj elnöK és a régi elnöK. Schmidt János prelátus-kanonok a nagy káptalanba került, elhagyta a felsővárosi plébániát s megvált az iskolaszéki elnökségtől is. Helyébe a főpásztor Podhorányi József kanonok-plébánost nevezte ki. Az iskolaszék vasárnap búcsúzott régi elnökétől s üdvözölte az újat. Schmidt J inos rámutatott arra, hogy Vörös Ferenc főtanitóval megalkotta a polgári iskolát és meghatva búcsúzott. Az uj elnök azt mondotta, hogy mint vezető ügyelni fog arra, hogy mindenki munkálkodjék a tanügy fejlesztésén. Az üdvözlő és búcsúzó beszédeket Éder Kálmán, az iskolaszék világi elnöke mondotta s a tisztelgéseken nemcsak az iskolaszék, de a tanítótestület tagjai is résztvettek. — Új Kapitány. A király 1912. évi november hó 1-i ranggal cs és kir. századossá nevezte ki Horváth Gyula főhadnagyot a kassai 34. gyalogezrednél. Az új kapitány váci származású, néhai Horváth Gyula püspökuradalmi erdőmester fia.
