Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-10-23 / 82. szám

2

Ez az eljárás köszörülésből, csiszolásból, reszelésből és egyéb ehhez hasonló műveletből állott, de a mit, úgy látszik, nem az öntőmű- helyben végeztek el, hanem a tárgy megvásárlói odahaza maguk csinálták.

A bronzkori tárgyak cifrázata, melyek a kőkori műveltséghez képest magasabb és fejle- tebb ízlésről tanúskodnak, vagy kidomborodó bordák, domborű vonalak, vagy bevésett mértani ábrák, kör, körív továbbá nyolcas-alakban, hullámosán, vagy spirálisan haladó bevésett vonalkákból alakított díszítések. E díszek egyszerűbb elmeit a bronzkor kezdetén magába a mintába vésték vagy karcolták be, úgy, hogy a megőntött eszköz már díszített állapotban került ki az öntőmíntából. A haladás későbbi fokán keményre edzett keskeny vésővel, az u. n. poncolóval, apró vonalakat és récékét vertek a tárgyakfelüíetébe. Ezek a domború vonalú borda- díszítést kiszorították, míg a körív, a kör, a hullámvonal, a nyolcas idomú ornamentum és a spírálvonaí a bronzkor vírágzásí idejében lép fel. A legszebb, sokszor valóban bámulatos díszítéseket a kardok markolatai és a díszcsákányok mutatják.

A. bronzkori ember legfőbb fegyvere, legféltettebb kincse a kard volt. Apáról fiúra szállott őrőkségképen. Éppen ezért csak ritkán találunk a bronzsírokban kardot. Ezek a kardok mi kardjainkhoz képest aránytalanul kurták. Leg- gyakoriabbak a 60 — 80 cm. hosszúsággal bírók, ezeknél kurtábbak vagy hosszabbak már a ritkaságok sorába tartoznak. Valamennyi eddig ismert bronzkori kard (kettő kivételével) egyenes pengéjű, de mindannyi kétélű és inkább szúrásra, mint vágásra alkalmas. Erre utal a markolat is, mely valamennyi példánynál oly kurta, hogy azt mai felnőtt, normális kezű ember jól meg sem markolhatja.

A bronzkori kardokat három főtípusra szokták sorolni.

Az elsőbe tartoznak azok, melyeknek csak pengéjük készült bronzból, a markolat valamely idegen anyagból, csontból szaruból vagy fából lehetett.

Ezek a kardok lapos, egyenes élű pengéit a tövükön látható nyílásokon szegekkel erősítették a markolatba. A második csoporthoz tartozó kardok markolatai is bronzból valók, de ezek csupán keskenyebb, 6 — 8 cm. hosszú nyúlványok, melyeken a fa, csont, vagy szaruból készült markolatboríték felszegecselése számára lyukak vannak hagyva. A pengék vagy nádlevelű, vagy lílíomlevelű, vagy hullám-vonalú ídomuak.

Végül a harmadik csoportba azok a kardok sorolhatók, a melyeknek markolatai is tömör bronzból készültek. A markolat minden esetben külön van öntve és a penge a markolat két nyúlványába 2 bronz-szeggel van beerősítve. Az ide tartozó kardok javarésze hazai fejlemény lévén, a magyarhoni bronzkulturának legjellemzőbb emlékei.

HireK.

— Huszártisztein!! Hubertusa. I\

váci honvédhuszárezred tisztikara minden évben versenyekkel üli meg Hubertust. Ez idén november 3-án, vasárnap lesz a lovaglótéren a toronyverseny és a vadászlovaglás. Az előbbi délelőtt tiz, az utóbbi tizenegy órakor kezdődik. Este társasvacsora lesz a Kúrián.

— Az életmentő virágszál. A József királyi herceg Szanatórium Egyesületében született valami gyöngéd poétikus kedélyben az a gondolat, hogy a halottak-napi koszorúból

VÁCI HÍRLAP

mindenki ajánljon fel egy szálat a tüdőbetegeknek. A virágszál már eddig néhány ezer embernek mentette meg életét, a kik az egyesület gyulai szanatóriumában és az ország több dispenzerjeiben gyógyultak. És már elkezdődtek Debrecenben az Auguszta tüdőbeteg nép- szanatorium építési munkálatai a gyönyörű fekvésű, ózondus levegőjű debreceni Nagyerdőben s a jövő év nyarán az egészségnek ez az uj vára megnyitja kapuit a feleje tolongó szerencsétlen, szegénysorsú tüdőbetegeknek. Valóban életmentő virágszál! Legyen áldott, ki ez emberbaráti célra áldoz, mikor kedves halottainak koszorújából egy virágszálat megajánl s adományát a második népszanatóriumra megküldi a József Kir. Szanatórium Egyesületnek Budapest, IV., Sütő-u. 6.

— Erzsébet szálloda és gőzfürdő — Vácon. Csuka János építőmester nagy tervekkel lepte meg a város közönségét. O is nem egyszer hallotta azt az erősen hangzó óhajt a városban, hogy mennyire szükséges lenne Vácon egy gőzfürdő. És addig tervezett, mig tegnap benyújtotta a váci gőzfürdő terveit a városházán és építési engedélyt kért. Nem is kisarányú építkezésről van szó. Még múlt évben megvásároltaKiss József örököseitől a Mária-Teréziarakparton álló házat, melyet még két utca, fenn a görög-utca, északra a rév-köz határol és ezen a területen óhajtja megvalósítani nagy terveit. Az épületet három emeletre húzza fel, már ebből is látszik, hogy nem csak gőzfürdő lesz ott. Csuka ugyanis azt tervezi, hogy a gőzfürdővel együtt modern szállodát és kávéházat is létesít s az épületnek 72 szobája részben e két célra is szolgálna. A gőzfürdő ellátva meleg és gőzkamrákkal, kád és márványfürdőkkel, tyukszemvágó, borotváló termekkel, lemosó és pihenő helyekkel a földszinten és az első emeleten lenne elhelyezve. A többi rész a szálloda és kávéház céljait szolgálná. Ezt azután a legmodernebb berendezésekkel látná el. A szálló magánszobáin-kívül téli kertet, két ebédlőt, a melyeknek közfala eltávolítható lenne és ekkor az ünnepélyek tartására hatalmas méretű teremmé alakulna át, szabadban terraszost kertet szökőkuttal tervez. Nagy arányú, érdekes vállalkozás az, a mivel a nyilvánosság elé lép Csuka János. A közönség pedig feszült érdeklődéssel várja, hogy mit szól a város a tervekhez s abból mennyi valósul meg rövid idő alatt.

— Eljegyzés. Hornung Béla kávéháztulajdonos eljegyezte Török Sárikát Ráko-liget ről. (Minden külön értesítés helyett.)

— HadKöteleseK összeírása. Dr.

Göndör Sándor főjegyző, katonaügyi előadó a következő felhívást teszi közzé. Felhívom az 1892, 1891 és 1890 évben született hadköteleseket és az 1894 évben született népfölkelőköteleseket, hogy összeírásuk végett illetőségüket igazoló okmányaikkal (munka, vagy cseled- könyv, esetleg illetőségi bizo yitvány) november havában a katonaügyosztályban annál is inkább jelentkezzenek, mert mulasztásuk eseten 10-K-tól 200 K-ig terjedő pénzbírsággal lesznek sújtva.

— Muzeumoh és Könyvtárai!. Vasárnap volt a múzeumok és könyvtárak országos szövetségének közgyűlése a Nemzeti Muzeum dísztermében. A gyűlésen a váci muzeum- egyesületet dr. Tragor Ignác elnök és Kisparti János, titkár képviselték. A gyűlésen megjelent előkelőségek közül báró Szalay Imre, Kämmerer Ernő, Radisich Jenő miniszteri tanácsosok, Ferenczi Zoltán egyetemi tanár, dr. Semayer

Vilibald a néprajzi mnzeum igazgatója s többen mások megígérték, hogy legközelebb meglátogatják a váci múzeumot.

— Halálozás. Nádszeghi Kováts István volt uradalmi tisztartó, váci id. káptalanuradalmi bérlő élete 72-1k, boldog házassága 48-ik évében meghalt. Az elhunyt főleg gazdasági kérdésekben hosszú éveken át jelentős szerepet játszott Vác társadalmában. Néhány hónapja betegeskedett, de'betegsége alatt is lelkiismeretesen végezte munkáját. Halálát özvegye s gyermekei, Sándor, Béla, Dezső, Mariska, Aladár es Géza gyászolják. Ma délután három órakor temetik. Ny. b.!

— Az igazságügyminiszter építései.

Az igazságügyminiszterium költségvetésében o - vassuk, hogy jövő évben megépül a pestvidéki törvényszék uj palotája. Minthogy a vármegye legnagyobb része a Duna balpartján terül el, a hivatalos bölcsesség Budán, a Duna jobb partján építteti meg a palotát 1,100,000 koronán. Ugyancsak a költségvetés jelzi, hogy Gödöllő 60,000, Hatvan 10,000 koronán uj já- rasbirósági épületet kap a jövő év folyamán.

— Elhunyt plébános. Gorilovics Alajos aranymisés aidozar, a soroksári kerület érdemült alesperese, nyug. nőgrádKállói plébános f. hó 17-én 77 éves korában Gödöllőn elnunyt. Temetése e hó 19-én ment végbe általános nagy részvét melirtt.

— BővitiK a villanytelepet A város pénzügyi bizottsága legutóbb tartott ü eseben szükségesnek mondotta ki a vidauytelep kibővítését, a melya következőkből fog allani: egy 1000 lóerős gőzturbógenerator a hozzátartozó kazánnal (kazánteleppel), csővezetékkel, hűtőtoronnyal, futódaruval, kapcsoiótabiával és ö^z- szekötővezetékkel. A kibővítés összesen 250000 koronába fog keiüini. így olvassuk ezt az esztergomi lapokban. Minthogy az esztergomi villamos telep egy évvel idősebb, mint a váci s nem sokkal nagyobb, níint a mi *nk, el lehetünk keszü.ve, hogy hasonló kibővítési munkákról a Ganz-cég naiuns i> előterjesztést tesz annal is inKcbb, mert valahányszor Esztergom bővített, egy-két hónapra ra a Ganz a Vad telep meg- nagyobbitaSut is kivanta.

— Kultúra almanach 1913. Mi a

vidék tud|uk csak kenőképpen meitanyomi a Ku túra törekvéséit, amelyek tényleg a magyar kUitura nivoj mák emeiésere szolgálnak. Jól esik látnunk egy egy szellemi tényezőt, amely a mai rideg, spekuláns vi.ágban a valódi, profan érdekektől mentes esztétikát tűzi ki fóiad .t iui, jói esik latnunk egy ambiciózus^ eszmékkel telitett girdát, melyet az ifjúság életerő^ pirjávai von be a vágy céljának elérésere. A rxuitura, a komoiy modern irodalom egyik legkiválóbb harcosa, most kinyitotta olvasói előtt a lelkét 1913- >s Almanachj iban, mely úgy ki .Ilitás, mini belső tartalom tekinte- teben mind n várakozásunkat kielégítette és beigazo.ta azt a tényt, hogy megvan a magyar vidéknek az az ösereje, az a termékeny húmusza, melynek produktumai fölérnek, sőt némely tekinteiben kiválóbbak és nagyobb lét- jogo u is.tguk van, sok fővárosi degenerálódott es dekadent termeknél, (K. L.)

— Balassagyarmat halad. Balassagyarmat nagyközség a napokban vette át az újonnan épült s modernül berendezett vágó- hidj it és jeggyarat. Az új vágóhíd a városon kivül épült 300.000 K költséggel. Elhelyezést nyert benne kti.öu marha- és sertésvagó, különféle istállók es jéggyár, mely naponta 100 mm. jeget kepes előállítani. A város központján uj postapalota is épül 140.000 K költséggel