Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-10-16 / 80. szám
VÁCI HÍRLAP arccal valami nagvfontossáeiú dologról társalogtak Illés sátorában. Munkatársunk boldog érzéssel lépett a ponvva-sátor alá, hiszen a legjobbkor érkezett közéjük, ezek bizonyosan a Balkán háborúról tárgyalnak s az „egv csapásra hét legyet“ ütő szabólegény örömteljes arcával köszönté őket: Adj Isten bulgár barátaim ! — Jó napot ifijur! Zöld paprika köll úgy-e ? Húsz ^gv hatos a nagyokból, harminc a kicsikből! Erőset is adhatok? — kérdi Illés. — Bocsánat bolgár véreim, másért jöttem, meg akarom önöket kérdezni. . . — Vasárnap reggelre lesz friss, eltenni való uborka — vág a szavába Illés. Ez alatt pedig, trug e párbeszéd folyik, hogy a szorgalmas bulgárok ne lopják a napot, a másik hat Hővesz a zsebéből egv-egy fa-nvetfi bicskát, hogv a sártól megpucolják az árúikat. Munkatársunk ezt látva kissé meghátrál s folytatja : — Bocsánat, nem mint ellenség jöttem, én bolgár párti vagyok s kérem, hogy szíveskedjenek előbb eltenni a késeket! — Nincs időnk ifijúr, segíteni kell az Illésnek, aztán megyünk a Széchényi kávéházba — felelik négyen is.-- No igen, természetes, érdeklik a legújabb háborús hir^k ! — Bizony jöhetnének erre megint a katonák, mint a múlt hetekben, akkor volna csak jó vásárunk! — Nem a hadgyakorlatokat értem uraim, hanem a háborút! — Az se ártana, legalább eladhatnánk ezt a sok megmaradt uborkát, mert .azt mondják, hogy a muszkák ezt nagyon szeretik ! — Nem ilyen háborút értek, hanem a bolgár-török konfliktust. Mit szólnak hozzá uraim ? Kaptak-e már behívót? — Nem hívnak minket sehova, de nem is megyünk, mert van nekünk földünk elég, csak azt tudjuk művelni, nem járunk mi napszámba ! — Igen, igen ezt tudom, de hát mit gondolnak, megüzeni a bolgár a háborút? — Sose üzenünk mi senkinek se semmit. Tudják azt már Vácon, hogy mindennap kirakodunk s ha valaki paprikák vagy, akármit akar venni, eltalál ide üzenet nélkül is. Ha nálam elfogyott a kalarábé, bizonyosan akad még Pencsevnél vagy a Dimitrovicsnál! — No és mégis óhajtják e önök is a háborút ? — Mi bizony nem tudjuk, hogy jó volna e, de itt a dinnyések közt mindig az hajtogatják az Ördög Kata, meg a Kalácskáné,« hogy el kellene más valami ribillió, mert már úgyis sokan vagyunk! — Pedig lássák, gróf Berchtold külügyminiszterünk egészen más állásponton van, ö a béke hive! — Igen, igen a Berchtold nagyságos úr, az egy finom úr volt, sose alkudott a szakács- néja a korai zöldpaprikára. Egy kicsi kis tökért egy koronát is adott volna, ha jó kedve volt.- Nos és mi a véleményük arról, hogy a szerbek, görögök és montenegróiak vájjon milyen helyzetet foglalnak el ebben a konstellációban? — Az kellene még csak, hogy a Szeleczky rendőrbiztos úr még másoknak is adjon itt helyet, hisz úgyis annyi idegen kofa kapott már itt helyet, hogy mi is alig tudunk már megélni szegény bulgárok, hát hogyha még másféle népeket is idehoznának a nyakunkra! — És mit gondolnak bolgár testvéreim, győzni fog e a török? De már erre nagyon izegtek, mozogtak a hét bulgárok, unták is a dolgok s egyszerre csak Resztó Illés dühösen földhöz vágja a bicskáját: — Vesz az úr valamit vagy nem ? Mit beszél itt nekünk ennyi bolondságot! Ha pedig nincs pénze, akkor menjen ki a sátoromból, mert úgy vágok a fejében egy érett paradicsomot, hogy igazán azt fogja hinni, hogy kiütött a bolgár háború! Erre aztán munkatársunk is jónak látta elinalni, annyival is inkább, mert a többi hat bulgár is kezdett már föltápászkodni a kosarakról s veszedelmesen forgatták kezükben a fanyelű pucoló bicskákat. így történt riporterünknek szenzációs interjúja a helybeli bulgárokkal a balkáni veszedelemről. — A népszerű KanonoK. Podhorányi József, az uj felsővárosi plébános-kanonok, a jövő héten foglalja el állását. A gödöllői újságokban olvassuk, hogy plébánosa iránt a község tisztelete a búcsúzásokban nyilvánul meg. A gödöllői rom. kát. egyház tanítói kara e hó 9-én búcsúzott el Podhorányi József kanonoktól. Marton Károly káníortanitó volt a küldöttség szónoka, ki beszéd kíséretében nyújtotta át a tantestület értékes ezüst koszorúját a távozó plébánosnak. A polgári leányiskola e hó 11-én búcsúzott el Podhorányitól, ki vallástanára volt. A gyermekek a hittanórán gyűltek össze a tantestület vezetése alatt s Gyulai Etelka III. polgári osztályú tanuló tartott hozzá búcsúzó beszédet. A növendékek ez alkalomból értékes Írókészletet nyújtottak át a távozó vallástanáruknak. A róm. kát. elemi iskola növendékei e hó 12-én délelőtt vettek búcsút Podhorányi apátkanonoktól, egész élővirág erdővel vevén őt körül. Podhorányi József tiszteletére e hó 12-én, szombaton este bucsu- bankettet rendezett a gödöllői kaszinó. Az első, felköszöntőt Téchy Gyula elnök mondotta és lelkes szavakban ünnepelte a távozó főpapot. — FelemelteK egy adót. A jövő évi állami költségvetés szerint az eddigi 5 %-os betegápolási pótadó 10 °/0-ra emeltetik fel. Az ekkép keletkező állami több bevételből nagyobb összeget fognak az országos kórházügy fejlesztésére fordítani. Még csak két évvel ezelőtt 3 % volt az állami betegápolási pótadó, ma már 10 %■ Bizony szomorú emelkedés, csak az a kérdés, meddig bírja az adózó közönség ezt a fokozatos srófolást. — Az első hó. Az ország északi részéből állandóan havazást jelentenek, ott már nem újság az idén a hó. A mi vidékünkön vasárnap esett az első hó, Tereskérő! jelentik, hogy vasárnap reggel, a meddig a szem ellátott, friss hóval volt borítva az egész vidék. — A legényegylet felavatása. A kát. legényegylet tudvalevőleg megvásárolta Pintér György telekkönyvvezető Atilla-utcai házát s azt belsejében teljesen átalakította. Az uj otthon ünnepélyes felavatása és átadása a tagoknak vasárnap, e hó 20-án lesz. Az ünnepély házszentelései kezdődik, melyet Lepey Emil alelnök végez s azután lesz szavalhat, beszéd. Este táncmulatságot rendeznek. — A Tragor-házat eladták. A város legekszponáltaob helyén, a Széchényi-utca és Konstantin-tér sarkán áll a Tragor ház, melyben jó fél évszázadig Tragor Ignác és fia cég kereskedése volt s a mely ház a Tragor család tulajdonát képezte. A nevezetes ház most tulajdonost cserélt: ifj. Ottó József megvásárolta az örökösöktől 130,000 koronáért. — Eltévedt csavargőzös — gyenge vásár. A vasárnapi országos vásár forgalma számokban a következő: 1911-ben a vámokon befolyt ezen a vásáron 2777 K 40 f., 1912-ben 3053 K 28 f., vagyis az, idén 265 K 88 f a többlet. 1911-ben a révnél befolyt ezen a vásáron 790 K., 1912-ben 750 K, vagyis az idén 40 K a csökkenés, minek oka az volt, hogy sertészárlat van és hogy vasárnap reggel olyan nagy köd volt a Dunán, hogy délelőtt tiz óráig a Kisdunán nem lehetett átkelni, sőt még a nagy Dunán is eltévedt a Budapestről kibérelt csavargőzös. — Végre világosság van az utcáKon ! A város közönségének régi jogos kívánsága, melynek nem egyszer volt szószólója a Váci Hírlap, ment a tegnapi nappal tdjese- désbe. Már hat éve, hogy van villamos világításunk, de különösen az utcai közvilágitás olyan nyomorult volt, hogy akár ne is lett volna. Vörösen izzó, gyenge szénszálas lámpák egy lépésre sem voltak képesek a területet megvilágítani s inár régi idő óta gúnyolódva beszelt mindenki „közvilágításról.“ Mai nappal azután megváltozott a helyzet. A város kívánságára, az elektromos müvet bérlő Ganz-cég az összes szénszálas lámpákat kicserélte és pedig a 16-os égőket 25-ös égőkre, a 32-ese- ket pedig 50-es fémszálas egókre. Tegnap estetói fényesebb az utcai világításunk és nem okoz nagyobb kiadást, mert a fémszálas lam- gak, ha drágábbak is a szénszálasnál, a mellett hogy joob vuagiiast adnak, meg aramot is takaritnak meg. Úgy halljuk, Hogy ezzel az uj világítási berendezéssel meg mindig nincsenek megeiegedve a városházán. A polgármester most tárgyai a üanz-ceggel, nogy minden oszlopra legaiabo is 2o-ös ego kerüljön (eddig minden második, vagy Harmadik oszlopon von 16-os egó) es 400-as Wolfram égők kerüljenek az ivlampak helyére. Így azutan a mai 3o0 lang nelyett 600 lang fogja a varos utcát megvilágítani es az, tviampak száma is kétannyi lesz. Ez azonoan 12-20 ezer korona költsegtöDDieiei okoz s erre vonatkozó számításokat a cég budapesti központja most végzi. — A negyediK bajnoKi mérKőzés. Vasarnap negyedszer aii ki a kerületi Dajuok- sagert küzdelemre a V. S. E. fooibau-csapata. Ez a mérkőzés a beosztás szerint Vácon lesz s mar az uj pályán, a sertesvasarter elkerített neiyen tartják meg, a nova csak beiepö díj lefizetése mellett juthatnak majd be a nézők. Vege tehát a potyazasnak. A váci Csapat ellentele az Isaszegt Sport-Klub legenysege lesz. A meiKOzest u. u. három orakor kezűik. — Itt említjük meg, hogy a tootDali-atosziaiy tagjai e hét szerdáján este nyolc órakor a sport- egyiet neiyisegeben gyűlést tartanak. — Templomszentelés Kerepesen. Vasarnap Ueietott nagy ünnepséggel ment végűé terepesen az uj rom. kai. templom íel- Szenietese. A teiszenteiest Jung Janos 1. püspök vegezte, kinek ktsereteűen Horvátit Elemér p. szeriarto volt. — A hiúság —újság. Egyik olvasónk írja nekünk a közeit plébániájáról: A plébános vasárnapi prédikációjában a hiúságot ostorozta. A hiúságot, mely elkapta mar az ő népének is gyengébbik felét. Az öreg gazdák Csak hahgatjak, Hallgatják s a prédikáció végén nagy méltatlankodva allnak össze. Végre az egyik kitejezést is az nehezteiésenek. — Mit akart tőlünk a plébános úr! Mindig azt kérdezte: mi újság, mi újság. Hat tudjuk mi, a kik mindig itthon ülünk. Neki kellene tudni, mi újság, hiszen ő szaladgál be mindig Pestre!
