Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-10-06 / 77. szám

VÁCI HÍRLAP akkor érezni fogtok valamit. Valami különö­set. Valami melegséget, a mely végig jár ben­netek tetőtől-talpig. Érezni fogtok valami me­legséget, a szivetek körül: a meghatottságot! Szemetekbe tán könny fog gyűlni, talán kissé elnábulva hagyjátok el a küszöböt. Vagy ha nem is! De mindenesetre a meghatottság után gondolkozóba is estek. Őseink alkotásain észbekaptok s miután megbecsülitek már őket, alkotásaikkal együtt szeretitek, valami belső indító erőt éreztek, hatalmas, erős vágyat kelni : tenni, cselekedni, alkotni valami neme­set, szépet, az örökéletre érdemeset, bámulat­ra méltót múzeumba valót. Ezért a belső érzésért, a mit majdnem min­den emberben kelt, ezért szerettem én a mú­zeumot. —gyt­Ida. Irta : Raucsik Nándor. (Vége) A kék egü, napsugaras Itáliába mentek nász- utra. Mig odajártak, azalatt itthon a politi­kai életben nagy események történtek. Meg­bukott a régi rendszer és az ellenzék jutott a hatalomra, elsöpörve a mindig megalkuvó, csak a koncra leső, gerinctelen lakáj hadat, így történt, hogy a mindég ellenpárton har­coló Kenderest vette kombinációba az uj kor­mány s fel is ajánlották neki az ország iegeksz- ponáltabb helyén levő megyének a főispán- ságát. Kenderes elfogadta és nagyratörő am­bícióval töltötte be hivatását. De nem marad­hatott soká a megye élén. Az uj kormány egyik tárcája — a miniszter hirtelen halálá­val — megüresedett s helyére Kenderest ne­vezték ki. így lett az egykori kis színé,sznö.- böl kegyelmes asszony, az ország egyik legelső hivatalnokának a neje. Ez a tüneményes emelkedés hipnotikus erő­vel hatott Idára, de azért megmaradt a régi komolysága mellett, mindössze a büszkesége nőtt meg egy árnyalattal. Sok idő óta csak most jutott eszébe Véry s ezzel egyidejűleg felujult lelkében a bosszú érzete is. Elmondta férjének Véryvel történt esetét, a kinek apro­póra jött ez a felfedezés, mivel éppen Véry-t ajánlották mellé titkárnak. Meghívták Véry-t ebédre, a ki a meghívás után már is államtit­kárnak hitte magát és büszke örömmel sietett a kegyelmes úr kívánságának eleget tenni. Nagy volt azonban meglepetése, mikor a kegyelmes úr feleségében Idára ismert. Esetlenül bókolt, kényelmetlenül feszengett az ebédnél. Érezte, hogy az államtitkárság e pillanatban nagyon meszire van tőle. Ida a legszeretetreméltóbb háziasszony volt s a legizletesebb falatokat tartotta fenn Véiynek, a ki valóságos tortúrán ment keresztül, mig egy-egy fogás véget ért. igazi gyönyörűség volt a hires vivő vergő­dését látni. Banális, üres dolgokról beszéltek ebéd közben, csak a gyümölcs után, — a mit sajttal kellett enni a tanácsos úrnak, — kezdte el a miniszter a tulajdonképeni témát, az ál­lamtitkárságot. — Azt hiszem, tanácsos úr sejti, hogy miért hivattam ? — Óh, kegyelmes uram — hebegett Véry valóban nem tudom minek köszönni ezt a kitüntetést! — Nos hát, megmondom. A tárcámhoz tar­tozó államtitkárság betöltéséről van szó, a melyre önt különös figyelemmel ajánlották nekem. 1 uloztak, kegyelmes uram ! — felelte Véry még nem tudván, hogy kelepcébe kerül, vagy tényleg beülhet a bársonyszékbe. — Én is azt hittem, kedves tanácsos úr és őszintén szólva nemis szeretem a protezsált embereket. De ön kivétel, miután tanácsos úr főleg a feleségem kegyeltje ! Véry most még inkább elveszítette tájéko­zottságát s nem tudta magának megmagya­rázni, hogy Ida csakugyan elfelejtette az ö tolakodását s talán ezzel akarja jóvá tenni azt a bizonyos „csattanós“ argumentumot? Ha­nem a kegyelmes úr további szavai, melyeket különös, kissé gúnyos hangsúlyozással mon­dott, megértették vele, hogy a gesztenyét nem ő kapja meg, de sőt neki magának kell azt visszautasitani. — Miután feleségem — folytatta a minisz­ter, önt mint az elvhűség és jellemszilárdság apostolát, — tehát nem az alkalmazkodó szol­gai politikust — mutatta be nekem, azért akar­tam, hogy a feleségem jelenlétében ajánljam fel önnek a titkárságot, remélve, hogy az ő kedvéért ez egyszer engedni fog elveiből és hozzánk csatlakozik, ahol igaz örömmel fogad­juk az ilyen derék férfiakat! A miniszter úgy húzta alá a szavakat, hogy éppen az ellenkezőjét kellett érteni belőle s ettől Véry először hidegei érzett és összeko- códtak a fogai, aztán egyszerre melege lett és vastag veritékcseppek borították el a hom­lokát. A saját hitvallását kapta vissza, más szavakkal ugyan, de olyan értelemben. Idára nézett s azt olvasta a gúnyosan mosolygó szempárból, hogy: Látod, elértelek! Akkor én mentem, most te mégy, de örökre! — Felállt a székről s a miniszterhez fo dúlva mondotta: — Kegyelmes uram, befogja látni,, hogy ezt nem tehetem! — De miért nem? kérdezték egyszerre a miniszter és neje. — Mert . . . mert én már öreg vagyok s az orvosaim nyugalmat ajánlanak s ha kegyelmes uram kegyes lesz a nyugdíjaztatásomat elren­delni, végtelenül boldoggá tenne. És a miniszter elrendelte. Hírek. Ki cukrozza fel a mustját? A savanyú szőlőtermés idején a következő­ket ajánljuk azoknak a szőlőtulajdonosoknak figyelmébe, kik mustjukat cukorozni óhajtják : Az ideiabnormis időjárás következtében az a kevés bor is, a mi termett, a legtöbb vidéken rossz és tulnyomólag savanyu. Többen fognak tehát az uj bortörvény értelmében a vincellériskolái igazgatóságokhoz, illetőleg a szőlészeti és borászati felügyelőségekhez for­dulni a must cukrozásának megengedése érde­kében. Tekintettel arra, hogy a cukrozással — különösen ha a cukrozás túlmegy a megen­gedhető határokon — könnyen lehet a cukro­zott mustot vízzel hamisítani, Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter utasította a cuk- rozási engedelmek elbírálására jogosított köze­geket, hogy feladatuk teljesítése alkalmával szigorú lelkiismeretességgel akként járjanak el, hogy egyrészt az idei must-termésnek cukro­zással való javítása — olyan esetekben, mikor az tényleg indokolt — a törvény és végrehaj­tási rendelet korlátái közt lehetőleg megköny- nyittessék, másrészt azonban eleje vétessék annak, hogy a cukrozási engedelem vissza­élésekre adjon alkalmat. A rendelet szerint egy hektoliter musthoz négy kilogramnál több cukor semmiesetre sem adható. Viszont azon must cukrozására, a melynek eredeti cukortartalma a klosterneu- burgi mustmérő szerint a 15 fokot meghaladja, cukrozási engedelem egyáltalán nem adható. Azon szőlők mustjában azonban, a melyekben a must eredeti cukortartalma normális évek­ben rendszerint 15 foknál magasabb szokott lenni, az eredeti cukortartalom -- az említett korlátok közt — cukrozás utján 15 foknál magasabbra is emelhető. Annak, a ki cukro- zást engedelmet nyert, a cukrozás végrehaj­tására egészen november hónap végéig ideje van, de a cukrozási csak azon a napon, ille­tőleg a napnak azon szakaszában szabad vég­rehajtania, a melyet a czukrozási engedelern- ben megállapítottak. A megadott cukrozási engedelem hatálya november 30-án megszűnik és meg nem hosz- szabbitható. A cukrozáshoz csakis finomított répa- vagy nádcukor engedelmezhető. Édesbor készítése céljából tilos a mustot cukrozni. Erre tehát engedelmet sem adnak. A cukrozás iránti kéréseket soronkivül intézik el. Ha kihágásokat fedeznek fel, azonnal meg­teszik a megtorló lépéseket. A ki a mustot engedelem nélkül cukrozza, továbbá a ki a megengedettnél több cukrot, vagy meg nem engedett cukorneműeket használ, az kihágást követ el, mely nyolc naptól három hónapig terjedhető elzárással és 10 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbírsággal bünte­tendő. — OKtóber 6. Az aradi tizenhárom lel- kiüdveért holnap, hétfőn reggel, nyolc órakor alapitványos gyászmise lesz a felsővárosi plé­bánia-templomban. — A grófpüspöK a vallásról és a vallási türelemről. Nem a szokásos, sab­lonos ebéd volt a szerdai. A megyés püspök minden évben a király névünnepén palotájá­ban az egyházi, világi, állami és városi hiva­talok fejeinek ebédet ad. Érdekessé tette most aza beszéd, melyet a püspök az ebéden mon­dott. Toaszt volt ez a királyra, de abból az alkalomból, hogy az eucharisztikus kongresszu­son a király mély vallásosságával vett részt, a főpásztor a vallásosságról mondott szép apo- teozist. Ennek pedig rövid foglalata az, hogy mindenki önérzetesen vallja a vallását s legyen büszke rá. Ő, a megyés püspök minden em­bert tisztelni és becsülni tud, legyen bármelyik vallás hívője, de azt a vallást megtartsa és önérzetesen hirdesse vallásos hitét mindenki előtt. A beszéd nagy hatást tett a hallgatóságra. Bizonyos, hogy kevés megyés püspök, magyar főúr ajkáról hangzottak el még ily szavak, me­lyeknek a közéletbe kell, hogy átmenjenek és ott a békés munkát szolgálják. — Halálozás. Gonda Mihály a váci kir. járásbíróságnak hosszú ideig volt telekkönyv­vezetője élete 71-ik évében meghalt. Temetése ; szeptember 29-én ment végbe a burgúndia- utcai gyászházból. Ny. b ! — A polgári dalKör ismerkedője. A váci polgári dalkör ismerkedő estét rende­zett a Koronán. A társas vacsorán Preszly y Elemér dr. elnök a magyar dal utolérhetetlen n szépségeiről mondott hatásos beszédet. A dal­kör több énekszámot adott elő s a vendégek kellemesen konstatálták, hogy az ambiciózus g, gárdában igen szép hanganyag van, mellyel a legszebb sikereket produkálhatja majd Érti lí Gábor karnagy. — Közgyűlés a városházán. Csii- -j törtökön tartja őszi közgyűlését a város kép- -< viselőtestülete. A nyár folyamán igen sok te­lek- és illetőségi ügy gyűlt össze, ez fogja az st őszi közgyűlés tárgysorozatát dominálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom