Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-10-02 / 76. szám
HuszonhatodiK évfolyam 76. szám. Vác, 1912. oKtóber 2. VÁCI HÍRLAP Poliíiliai lap, megjeleniK szerdán es vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora öO fillér. Telefon-szám 17. A hatosztáiyu polgári iskola. Vác, szept. 30. A kultuszminiszter megengedte, hogy az orosházi polgári iskola VII-ik osztálya meg- nyittassák — kísérletképpen. A kultuszminiszter e rendeletével egy régen vajúdó kérdés jut a megoldás stádiumába, mert kétségtelen, hogy az orosházi polgári iskolának kisérletképeni kifejlesztése rövid időn belül maga után fogja vonni ez uj középiskolai típus általános betetőzését. A polgári iskoláknak hétosztályu középiskolákká való kifejlesztésének terve igen régi keletű. A fejlesztés VI osztályig simán haladt. Itt azonban gondoltak egyet az intéző körök s megakasztották a tovább fejlesztést. Hosszú éveken keresztül iebegett a polgári iskolák sorsa az ég és föld között. A minisztérium intenciójával nem igen lehetett tisztába jönni. A tovább fejlesztés megindítása ép úgy nem lepte volna meg a nagyközönséget, mint ahogy egyszerűen tudomásul vette volna az eredeti négy osztályra való redukálást is. A tanartársada- lom fáradhatatlan agitációjának eredménye úgy, látszik — az orosházi engedély, ezt bizonyítja végre mégis meg lesz akivánt sikere : megfog születni a hétosztályu polgári iskola. Vélemények szerint a Vll osztályú polgári iskola társadalmi szükség s kulturális űrt fog betölteni. Egy percig se hittük, hogy azon gazdasági alapbajok gyökeres gyógyítását, melyekben az ország leledzik, az iskola fogja elvégezni, annyi azonban bizonyos, hogy az is egyéni művelődés haladásával, a megélhetés biztosítása is könnyebbé válik. A müveit, inte- ligens mezőgazda, kereskedő, iparos létfentar- tására több lehetőség nyílik, mint a kevésbbé müveit vagy pláne műveletlen részére. Jogos és régi panasz pedig, hogy az ország ezen praktikus foglalkozásait űző egyének korántsem állanak az általános műveltség s a szakiníelli- gencia tekintetében sem egy nívón a külföld hasonló foglalkozású egyéneivel. Természetes, hogy a magyar iparos, kereskedő és a mezőgazda már e miatt se állhatja a versenyt a müveit külfölddel. Fontos állami feladat tehát e produktiv foglalkozásokat űző egyének kul- tur-nivójának emelése, s amennyiben a polgári iskoláknak 7 osztályú középiskolává való fejlesztésénél a kultusz-kormányt eza cél vezette, — örömmel kell fogadnunk e lépést. Megjegyzendő, hogy céljának a hétosztályu polgári iskola csak az esetben fog megfelelni, ha nem országosan egységes tanterv szerint fog működni, hanem szakirányú működést fog kifejteni. A polgári iskolák iparosok, kereskedők s mezőgazdák kulturális igényei kielégítését célozzák. E célt elérni pedig tényleg csak akkor fogják, ha figyelembe veszik e három gazdasági ág speciális igényei. Városokban tehátkereskedelmiés iparos szakirányú, nagyobb mezővárosokban (községekben) pedig mező- gazdasági szakirányú polgári iskolák felállítására kell törekedni. Csakis szervezettel s tantervvel válhat hasznos kultur-tervvé a VII osztályú polgári iskola s csakis igy differenciálódva fogja kereskedők, iparosok és mezőgazdák nemcsak általános műveltségét, de szakirányú inteligen- ciáját is emelni. ügy látszik, a kultuszkormány szemei előtt is — tekintve, hogy az orosházi polgári iskolának speciális mezőgazdasági szakjelleget biztosított — ezek a célok lebegnek. Ida. Irta: Raucsik Nándor. Tehetséges, de mind a mellett jelentéktelen apró színésznő volt egy operette színháznál. Zárkózott, hideg modoráért senki sem szerette, pályatársnői pedig egyenesen gyűlölték. Volt valami büszke lenézés a kangjában, mikor a kollegáival beszélt és ösztönszerüleg elhúzódtak tőle. „Undorodom attól a levegőtől a melyben ti éltek! — Szokta volt mondani. — Léhák vagytok valamennyien s nektek a művészet csak álarc, hogy elrejtsétek alatta igazi valótokat a a ledérségeí!“ Természetesen az ilyen és hasonló filozófiával a festett világban nem lehet megélni. Fíiába ostromolták a habitüék és kritikusok, ő megmaradt becsületesnek, bar ezzel mindinkább tarthatatlanabbá lett a helyzete a színháznál. Legkitartóbb udvarlója volt, Véry miniszteri tanácsos, a kit mód felett izgatott ez a hideg szépség. Véry sok erkölcsös karhölgyet idomított át simulékony szeretővé, a kiket aztán favorizált a színházaknál és nem egy apró csillag köszönhette neki tüneményes pályafutását. De Görög Idával nem boldogult. — Látja fiam, — mondotta gyakran Idának — nem jól teszi, ha megtartja az elveit. Az elvek csak politikusoknak valók, bár azoknál sem szeretem az egyoldalúságot. Alkalmazkodjék a körülményekhez, mert csak úgy lehet valakiből valami. — Tanácsos úr nyilván sokat alkalmazkodott a körülményekhez, mig ide jutott, hogy nekem ajánlatot tehet, mert úgy tudom, hogy tanácsos úr csak úgy, suba alatt bujt át a szigorlaton !-- Nem veszem komolyan ezt a sértést — felelt a tanácsos úr ajkába harapva. — Nem veszem komolyan, mert én a maga javát akarom. Maga megérdemelné, hogy nagy színésznő legyen, mert van tehetsége. De, — engedjen meg — ilyen elvekkel, mint a magáé, nem fog boldogulni! — Elhiszem, hogy ön a javamat akarja, sőt a „legjavamat“, azonban olyan áron, a minőt ön kér, nem fogadom el! — Bocsásson meg Ida, de őrültségnek kell mondanom, ha azt hiszi, hogy e nélkül viszi valamire. Színésznőnek csak egy elve lehet: adj, hogy magadnak legyen ! — Hát a becsület? — A becsület édesem, az lukszus, a miből nem lehet megélni s csak azoknak használ, a kiknek nincs rá szüksége! Hiába fáradozott Véry, Ida hajthatatlan maradt s ez még inkább ingerelte el annyira, hogy később már durván, szinte követelöleg lépett fel Idánál, a ki mikor már tűrhetetlennek találta a tanácsos tolakodását, egy ismételt brutalitása alkalmával energikusan arcon csapta Véryit. Nagy konsternációt keltett az eset a színháznál és mert a vezető körök féltek a nagy befolyású tanácsostól, hamarosan felbontották Görög Ida szerződését és olyan komentárral kisérték távozását, hogy a többi színházak is bezáródíak előtte. Ida látta ezt, de azért nem bánkódott miatta, sőt könnyebnek tisztábbnak érezte magát. Csak a mód és az ok, a hogyan ezt tették vele, az nehezedett a lelkére és egészen belül, a lelke legmélyén a oosszura gondolt. Később egy vidéki városba került és igen jó állást kapott. Bárány főispán alkalmazta a gyermekei mellé nevelőnőnek. Rövid idő alatt az egész csaiád megszerette a nagymüveltségű komoly leányt és nem tekintették őt fizetett cselédnek, hanem élvezte az egész ház osztatlan bizalmát s a főispánná estélyein is részt- vehetett. Ezeken az estélyeken ismerkedett meg a megye számottevő ifjúságával, a kik mind meghódoltak szépsége és műveltsége előtt. Ebben a környezetben elfelejtette a színpadot és fásult kedélyén lassanként a tiszta szerelem lett úrrá s a mikor Kenderes Lajos megyei főjegyző hitveséül kérte boldogan mondott igent, nem tagadván el vőlegénye előtt első szerelmét a kuliszák szeliős világát. Kenderes önzetlen szerelmét a leány őszintesége még inkább fokozta s nemsokára oltárhoz Vezette Idát. (Befejezése vasárnapi számunkban.) Hireft. OKtóber hatodiKa nálunk. Holnap jelennek meg az utcákon a falragaszok, melyek nem csak arról szólnak, hogy némán nem múlik el a mi városunk fölött sem a magyar nemzet örök gyásznapja, hanem arról is beszélnek, hogy kevés helyen ülik meg ezt a napot oly komoran szép ünnepéllyel, mint Vácon. A nőegyletben kezdeményezte három év előtt Lukács István egyleti titkár, hogy az összes váci egyesületek október hatodika megünneplésében egyesüljenek. Bár igaz, hogy ebben a lelkes önzetlen szép munkában mindegyik egyesület nem követelte a maga tevékenységét a rendezésből, a három esztendő alatt mégis sikeres ünnep volt nálunk október hatodika. Az idén szombaton este nyolc órakor lesz az emlékünnep a Kúrián. Bevezetőül a himnuszt énekli a dalegyesület. Utána Ábrányi Emil Tizenhárom című költeményét szavalja Hoffmann Anna. Az ünnepi beszédet Meiszner János dr. mondja, majd pedig Preszly Lincsi énekszámai következnek. A hősök útja cim alatt ifj. Pintér György felolvasást fog tartani, melyet meló-
