Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-09-25 / 74. szám

Hus-zonhctO'cIih évfolyam 74. szám. Vác. 191? szeptember ; 5 VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy evre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 filler. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) NyiItter sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Milyen lesz az ui bor ára? Vác, szept. 23. Mégkezdödött a szüret a váci szőlőhegyeken, a homokon, aktuális most a borról és az árá­ról beszélni. Régen nem volt olyan rossz esztendejük a magyar szőlősgazdáknak, mint az idén. Sző­lőinket ebben az évben egymásután érték a legsúlyosabb elemi csapások. Először a téli, majd később és még sokkal nagyobb mértékben az áprilisi fagyok tettek kárt a szőlőkben, azután a perenospóra, Vá­con különösen szölőmoly és sok helyen a szőlöiionca lépett fel oly rendkívüli mértékben, hogy lehetetlen volt ellenük sikerrel védekezni. A mit ezek a nagy csapások még meghagy­tak, azt az ország igen sok borvidékén ismé­telten és nagyrészt a jég verte el. Ehhez já­rul a folyton tartó abnormális hűvös és esős időjárás, a mely nemcsak kedvezőtlen a szőlő­fejlődésre, hanem máris sok helyen a szőlő rothadását okozta. Mindezeknél fogva immár köztudomású do­log, hogy ebben az évben sokkal kevesebb borunk lesz, mint a műit évben volt. Bizo­nyítják ezt az állami borászati felügyelőknek időnként közzétett hivatalos jelentései is. Ez annál elszomorítóbb a szőlősgazdákra nézve, mert a munkabérek az idén a legtöbb helyen még az előző évieknél is magasabbra emelkedtek s e miatt a szőlősgazdának még a várható gyenge termés elérése és a szőlő szá­mos ellenségétől való megóvása is az eddigi­nél jelentékenyen több költségbe fog kerülni. Kétségtelen tehát, hogy még a múlt évinél is jobb borárakra van szükség, hogy a szőlő- mivelés ebben az esztendőben kifizesse magát. Ezúttal a borárak lényeges emelkedésének minden feltétele meg is van. A múlt évben a magyar állam területén Horvát-Szlavonország- gal együtt 4,939,498 hl. uj bor termett. Ez olyan mennyiség, a mennyi borunk a kivéte­lesen bő termő 1908-ik évtől eltekintve, 1885. óta — tehát már 26 esztendő óta — nem ter­mett. Ez a tavalyi tekintélyes bormennyiség dacára a borárak az előző évekhez képest köztudomás szerint emelkedtek s a tavalyi ter= més emelt árakon is könnyen elhelyezést talált. Ennek egyik oka ' kétségkívül az uj bortör­vény rendelkezéseire, különösen a szeszezés és cukrozás eltiltására s a törkölyborkészités korlátozására vezethető vissza, melyek a bor­hamisításnak s a borok mesterséges szaporí­tásának meglehetősen gátat vetettek s mig egyrészt a hamisított borokat a forgalomból kiszorították, másrészt a boraink iránti bizal­mat mind a belföldön, mind a külföldön meg­szilárdították. Ez természetszerűleg mind a bel­földi borfogyasztásnak, mind boraink kivitelé­nek emelkedését vonta maga után s az ennek folytán megnövekedett kereslet okozta azután a borárak emelkedését. Különösen örvendetes és boraink értékesí­tése szempontjából igen fontos körülmény bor­kivitelünknek a legutóbbi években történt igen jelentékeny emelkedese. Ha pedig a múlt évi szüret óta kivitt must és bormenuyiséget vesszük figyelembe, akkor az eredmény még örvendetesebb. A kivitel emelkedése több mint 76%. Borkivitelünk ezt a mennyiséget eddig még soha sem érte el. A belföldi borfogyasztás és borkivitelünk emelkedése azt eredményezte, hogy a borkész­letek annyira leapadtak, hogy a termelőknél ma már csak nagyon elvétve lehet eladó bort találni s a kereskedők pincéi is meglehetősen kiürültek. Hogy Ausztriában is ugyanígy áll a dolog, azt épen oda irányuló borkivitelünknek hó- napról-hónapm való folytonos emelkedése s az ottani magas borárak bizonyítják. Az idei szüreti kilátások pedig ott is hasonlók a mienkhez. Kétségtelen tehát, hogy ha az idén annyi borunk teremne is, mint a múlt évben, az is igen könnyen és jó áron találna vevőre. Mint­hogy pedig az idei bortermés az említett elemi csapások miatt, sajnos, jóval kevesebb lesz, a boráraknak okvetlenül emelkedniük kell. Ez az oka annak, hogy az idei must és uj bor iránti kereslet máris szokatlanul megélén­kült. Az osztrák borkereskedők már is jóval magasabb áron keresik az uj árut, mint a múlt évben és az osztrák és magyar szaklapok köz­lései szerint, az eddigi elővételeknél szívesen adtak hektoliterenkint 45—50 koronát olyan alföldi borvidékeken is, a hol más esztendők­ben ennek az árnak a feléért is lehet uj bort kapni. Az idei jó gabonatermés és a magas munkabérek természetszerűen a fogyasztó kö­zönség jövedelmének és igy fogyasztó képes­ségének is növekedését vonják maguk után s ez szintén elő fogja segíteni a belföldi bor­kereslet emelkedését. HireK. CZÁJA MESTERNÉL. Birkóznak a cirkuszban és a cirkusz minden este zsúfolásig megtelik érdeklődőkkel. De nem csak érdeklődők azok, a kik ott szoronganak a padok között, hanemegytitt szenvedők a birkózókkal. Soha ily lázas birkózást, soha ily érdeklődést! Az izgalom ott ül az arcokon, a keblek vulkánja a ki-ki tör s a publikum pilla­nat alatt ott all a porondon. A rendőrkészen­lét fegyvesen rohan be s alig lehet rendet te­remteni, hegy az izgalmas birkózásokat foly­tathassák. Az izgalmakat pedig két birkózó okozza: az egyik Mechmedoff cserkesz, a másik Czája János. Az előbbi soha nem látott vadsággal rohan ellenfelére s vakmerő fogásokkal ipar­kodik ellenfelének vállait a földre nyomni, az utóbbi pedig végtelenül népszerű a publikum szemében. A mit Czája tesz, az van jól és él jenzik, majd fel veszik a ponyvasátort a fiatal magyar birkózóért. Hétfőn Mechmedoff és Czája kerültek szembe. Lehetetlen az izgalmakat leirui. A vad cser­kesztől féltették Czáját és biztatták. A cirkusz- direktor, Picard már tolmácsot is hozatott, a ki oroszul érintkezik a cserkesszel, de bírni nem nem bírnak vele. Czája mester eget verő éljenzés közt tizennégy perc után mégis egy- pillanatra lenyomta Mechmedoff vállait. A cserkesz felbődült: nem fogadta el érvényes­nek legyőzetését. Ötszáz koronát ajánlt fel, hogy egy óra alatt legyőzi Czáját. Ezután az izgal­mak után kerestem fel az öltözőjében a fiatal mestert. A direktorral ült együtt, kívül az orosz tolmács őrködött; hogy a le nem higgadt cser­kesz nehogy berohanjon. — Hát ez nem birkózás — mondja Czája János. — Nem kell nekem az ö ötszáz koro­nája, adok én revansot, de csak szabályos bir­kózásban. Trikót vegyen fel és ne legyen ola­jozva a teste, hisz nincs ember, a ki átölel­hesse. (Kívül ordított a tömeg: öltöztessék fel a cserkeszt!) — Mit szól a váci népszerűséghez? — Mit szóljak? Látta volna Budapesten! A Beketov-cirkusz egész közönsége engem éljen- zett és csak én kellek nekik. — Igaz, hát hogy volt az a cirkuszi jelenet, a melyről a lapok írtak? — Hat én kétezer koronát ajánlottam fel Lurichnak, a ki a világbajnoki címet bitorolja, ha ki áli velem. Tudja, hogy visszautasították ajánlatomat. Elmentem a cirkuszba Lvetve ka­bátomat, birkózó kosztümben odaállottam a porondra és követeltem Lurichot. Azt hiszi, hogy jött? No de a harminc birkózó közül egyetlen egy se mert felém közeledni. De jöt­tek a rendőrök és ráztam le mindegyiket ma­gamról, mint a vizes kutya a vizet. Hát nem mertek kiállani, mit csináljak, elmentem ma­gamtól. Akkor látta volna a budapesti közön­ség rivalgását. Az tud engem ünnepelni. Maga elé nézett Czája mester s mosolygott. Talán ezen az estén először. Elfelejtette Mech- medoffot, a vad cserkeszt és Lunichhal kép­zelte magát szemben. — De még kierőszakolom a küzdelmet! mondotta. Előbb azonban még itt van. Vácon foglal­koztatva néhány napra. Talán még revans mérkőzése is lesz. Addig itt rajonganak érte. Aztán talán megint hallunk róla Budapestről. — Az uj Kanonok beiKtatója. A székeskáptalan úgy határozott, hogy a most kinevezett kanonokot, Pothorányi József gö­döllői apátplébánost október 1-én reggeli mise alatt iktatja be ünnepélyesen állásába. Az uj kanonok, a ki tudvalevőleg felsővárosi plébá­nos lesz, a beiktató után még jó ideig nem költözhet Vácra, mert Gödöllőn nagy szabású iskolaépítkezésekbe kezdett s ezt a munkát befejezéséig vezetni óhajtja. — Uj váci teleKKönyvvezető. A m. kir. igazságügyminiszter Marosán Jenő m. kir. igazságügyminiszteri irodasegédtisztet a váci kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetővé ne­vezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom