Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-09-25 / 74. szám
Hus-zonhctO'cIih évfolyam 74. szám. Vác. 191? szeptember ; 5 VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjeleniK szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy evre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 filler. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) NyiItter sora 30 fillér. Telefon-szám 17. Milyen lesz az ui bor ára? Vác, szept. 23. Mégkezdödött a szüret a váci szőlőhegyeken, a homokon, aktuális most a borról és az áráról beszélni. Régen nem volt olyan rossz esztendejük a magyar szőlősgazdáknak, mint az idén. Szőlőinket ebben az évben egymásután érték a legsúlyosabb elemi csapások. Először a téli, majd később és még sokkal nagyobb mértékben az áprilisi fagyok tettek kárt a szőlőkben, azután a perenospóra, Vácon különösen szölőmoly és sok helyen a szőlöiionca lépett fel oly rendkívüli mértékben, hogy lehetetlen volt ellenük sikerrel védekezni. A mit ezek a nagy csapások még meghagytak, azt az ország igen sok borvidékén ismételten és nagyrészt a jég verte el. Ehhez járul a folyton tartó abnormális hűvös és esős időjárás, a mely nemcsak kedvezőtlen a szőlőfejlődésre, hanem máris sok helyen a szőlő rothadását okozta. Mindezeknél fogva immár köztudomású dolog, hogy ebben az évben sokkal kevesebb borunk lesz, mint a műit évben volt. Bizonyítják ezt az állami borászati felügyelőknek időnként közzétett hivatalos jelentései is. Ez annál elszomorítóbb a szőlősgazdákra nézve, mert a munkabérek az idén a legtöbb helyen még az előző évieknél is magasabbra emelkedtek s e miatt a szőlősgazdának még a várható gyenge termés elérése és a szőlő számos ellenségétől való megóvása is az eddiginél jelentékenyen több költségbe fog kerülni. Kétségtelen tehát, hogy még a múlt évinél is jobb borárakra van szükség, hogy a szőlő- mivelés ebben az esztendőben kifizesse magát. Ezúttal a borárak lényeges emelkedésének minden feltétele meg is van. A múlt évben a magyar állam területén Horvát-Szlavonország- gal együtt 4,939,498 hl. uj bor termett. Ez olyan mennyiség, a mennyi borunk a kivételesen bő termő 1908-ik évtől eltekintve, 1885. óta — tehát már 26 esztendő óta — nem termett. Ez a tavalyi tekintélyes bormennyiség dacára a borárak az előző évekhez képest köztudomás szerint emelkedtek s a tavalyi ter= més emelt árakon is könnyen elhelyezést talált. Ennek egyik oka ' kétségkívül az uj bortörvény rendelkezéseire, különösen a szeszezés és cukrozás eltiltására s a törkölyborkészités korlátozására vezethető vissza, melyek a borhamisításnak s a borok mesterséges szaporításának meglehetősen gátat vetettek s mig egyrészt a hamisított borokat a forgalomból kiszorították, másrészt a boraink iránti bizalmat mind a belföldön, mind a külföldön megszilárdították. Ez természetszerűleg mind a belföldi borfogyasztásnak, mind boraink kivitelének emelkedését vonta maga után s az ennek folytán megnövekedett kereslet okozta azután a borárak emelkedését. Különösen örvendetes és boraink értékesítése szempontjából igen fontos körülmény borkivitelünknek a legutóbbi években történt igen jelentékeny emelkedese. Ha pedig a múlt évi szüret óta kivitt must és bormenuyiséget vesszük figyelembe, akkor az eredmény még örvendetesebb. A kivitel emelkedése több mint 76%. Borkivitelünk ezt a mennyiséget eddig még soha sem érte el. A belföldi borfogyasztás és borkivitelünk emelkedése azt eredményezte, hogy a borkészletek annyira leapadtak, hogy a termelőknél ma már csak nagyon elvétve lehet eladó bort találni s a kereskedők pincéi is meglehetősen kiürültek. Hogy Ausztriában is ugyanígy áll a dolog, azt épen oda irányuló borkivitelünknek hó- napról-hónapm való folytonos emelkedése s az ottani magas borárak bizonyítják. Az idei szüreti kilátások pedig ott is hasonlók a mienkhez. Kétségtelen tehát, hogy ha az idén annyi borunk teremne is, mint a múlt évben, az is igen könnyen és jó áron találna vevőre. Minthogy pedig az idei bortermés az említett elemi csapások miatt, sajnos, jóval kevesebb lesz, a boráraknak okvetlenül emelkedniük kell. Ez az oka annak, hogy az idei must és uj bor iránti kereslet máris szokatlanul megélénkült. Az osztrák borkereskedők már is jóval magasabb áron keresik az uj árut, mint a múlt évben és az osztrák és magyar szaklapok közlései szerint, az eddigi elővételeknél szívesen adtak hektoliterenkint 45—50 koronát olyan alföldi borvidékeken is, a hol más esztendőkben ennek az árnak a feléért is lehet uj bort kapni. Az idei jó gabonatermés és a magas munkabérek természetszerűen a fogyasztó közönség jövedelmének és igy fogyasztó képességének is növekedését vonják maguk után s ez szintén elő fogja segíteni a belföldi borkereslet emelkedését. HireK. CZÁJA MESTERNÉL. Birkóznak a cirkuszban és a cirkusz minden este zsúfolásig megtelik érdeklődőkkel. De nem csak érdeklődők azok, a kik ott szoronganak a padok között, hanemegytitt szenvedők a birkózókkal. Soha ily lázas birkózást, soha ily érdeklődést! Az izgalom ott ül az arcokon, a keblek vulkánja a ki-ki tör s a publikum pillanat alatt ott all a porondon. A rendőrkészenlét fegyvesen rohan be s alig lehet rendet teremteni, hegy az izgalmas birkózásokat folytathassák. Az izgalmakat pedig két birkózó okozza: az egyik Mechmedoff cserkesz, a másik Czája János. Az előbbi soha nem látott vadsággal rohan ellenfelére s vakmerő fogásokkal iparkodik ellenfelének vállait a földre nyomni, az utóbbi pedig végtelenül népszerű a publikum szemében. A mit Czája tesz, az van jól és él jenzik, majd fel veszik a ponyvasátort a fiatal magyar birkózóért. Hétfőn Mechmedoff és Czája kerültek szembe. Lehetetlen az izgalmakat leirui. A vad cserkesztől féltették Czáját és biztatták. A cirkusz- direktor, Picard már tolmácsot is hozatott, a ki oroszul érintkezik a cserkesszel, de bírni nem nem bírnak vele. Czája mester eget verő éljenzés közt tizennégy perc után mégis egy- pillanatra lenyomta Mechmedoff vállait. A cserkesz felbődült: nem fogadta el érvényesnek legyőzetését. Ötszáz koronát ajánlt fel, hogy egy óra alatt legyőzi Czáját. Ezután az izgalmak után kerestem fel az öltözőjében a fiatal mestert. A direktorral ült együtt, kívül az orosz tolmács őrködött; hogy a le nem higgadt cserkesz nehogy berohanjon. — Hát ez nem birkózás — mondja Czája János. — Nem kell nekem az ö ötszáz koronája, adok én revansot, de csak szabályos birkózásban. Trikót vegyen fel és ne legyen olajozva a teste, hisz nincs ember, a ki átölelhesse. (Kívül ordított a tömeg: öltöztessék fel a cserkeszt!) — Mit szól a váci népszerűséghez? — Mit szóljak? Látta volna Budapesten! A Beketov-cirkusz egész közönsége engem éljen- zett és csak én kellek nekik. — Igaz, hát hogy volt az a cirkuszi jelenet, a melyről a lapok írtak? — Hat én kétezer koronát ajánlottam fel Lurichnak, a ki a világbajnoki címet bitorolja, ha ki áli velem. Tudja, hogy visszautasították ajánlatomat. Elmentem a cirkuszba Lvetve kabátomat, birkózó kosztümben odaállottam a porondra és követeltem Lurichot. Azt hiszi, hogy jött? No de a harminc birkózó közül egyetlen egy se mert felém közeledni. De jöttek a rendőrök és ráztam le mindegyiket magamról, mint a vizes kutya a vizet. Hát nem mertek kiállani, mit csináljak, elmentem magamtól. Akkor látta volna a budapesti közönség rivalgását. Az tud engem ünnepelni. Maga elé nézett Czája mester s mosolygott. Talán ezen az estén először. Elfelejtette Mech- medoffot, a vad cserkeszt és Lunichhal képzelte magát szemben. — De még kierőszakolom a küzdelmet! mondotta. Előbb azonban még itt van. Vácon foglalkoztatva néhány napra. Talán még revans mérkőzése is lesz. Addig itt rajonganak érte. Aztán talán megint hallunk róla Budapestről. — Az uj Kanonok beiKtatója. A székeskáptalan úgy határozott, hogy a most kinevezett kanonokot, Pothorányi József gödöllői apátplébánost október 1-én reggeli mise alatt iktatja be ünnepélyesen állásába. Az uj kanonok, a ki tudvalevőleg felsővárosi plébános lesz, a beiktató után még jó ideig nem költözhet Vácra, mert Gödöllőn nagy szabású iskolaépítkezésekbe kezdett s ezt a munkát befejezéséig vezetni óhajtja. — Uj váci teleKKönyvvezető. A m. kir. igazságügyminiszter Marosán Jenő m. kir. igazságügyminiszteri irodasegédtisztet a váci kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetővé nevezte ki.