Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-07-28 / 58. szám
R r 2 s óit lehelte ki lelkét, hol kevéssel ezelőtt Beczkót végeztette ki . . . Megyünk tovább. Egyhangúan zakatol vonatunk. A völgy egyre szűkebb, s a vidék mindegyre szebb. Lelkünk még Beckó vára romjainak hatása alatt áll s megint egy új vár képe tűnik fel a látóhatáron. Az már Trencsén-vára, a Vágvölgy legszebb éke. Hajdan királyok kedvenc tartózkodó helye. Már a magyarok bejövetelekor megvolt. Fontos szerepet játszott Magyarország történetében egészen a kuruc időkig. Leghíresebb birtokosa Csák Máté volt, ki e várat erős falazattal és bástyákkal vétette körül és hercegi fénnyel és pompával rendezte be. Később királyok és fejedelmek gyűlhelyéiil és lakóhelyéül szolgált. Sokai időzött itt Róbert Károly és Zsigmond király. 1459-ben itt tartotta eljegyzését Mátyás király, a cseh Podjebrád leányával — Katalinnal. A kuruc időkben a császáriak (labancok) kezében volt a vár. Rákóczi háromszor vezette ellene vitéz seregét, de mindannyiszor eredménytelenül. A harmadszori ostrom alkalmával, — 1708 junius 8-án — baleset is érte. Midőn egy árkot át akart ugratni, lebukott lováról, a mely oly szerencsétlenül rúgta meg a szeme alatt, hogy eszméletlen állapotban kellett őt elvinni a csatatérről. Nagyrészt e balesetnek tulajdonítható, hogy Rákóci e csatáját elvesztette. 1790=ben a vár leégett, s azóta romokban hever. Van e várban egy mély kút, a melyet „Szerelem kútjának“ hívnak. Mélységbe mintegy 72 méter s érdekes monda fűződik hozzá. Zápolya István a törökök ellen vívott egyik csata után számos török foglyot hozott Tren- csén várába. A foglyok között volt egy előkelő s igen szép leány — Fatime is. Természetesen mint majdnem minden szép leánynak neki is volt imádója. Omár, hogy Fatime fogolyként Trencsénbe hurcoltatott: gazdag ajándékokkal, utána ment, hogy kiváltsa rabságából. Zápolya azonban hallani sem akart a leány kiadatásáról s csak midőn Omár térden- állva esdekelt kegyelemért: Ígérte meg neki, hogy kiadja őt, de csak oly feltétel alatt, ha a vár kemény sziklájába, kútat váj neki. És Omár néhány emberével hozzá fogott a nehéz munkához. Folyt a munka, de — lassan. Mélyen vájtak be már a sziklába, vizre azonban nem akadtak. A nehéz és lázas munka testileg összetörte Omárt. Súlyos betegségbe esett. Fatime ápolta. Omár emberei a kutat tovább vájták s ő mindig rosszabbul lett. Már-már attól lehetett tartani, hogy elragadja a halál, midőn egy napon, a kútnál dolgozó törökök jelentették, hogy vizre akadtak. És Omár e pillanattól kezdve jobban lett, Zápolya beváltotta Ígéretét. Fatimét szabadon engedte, mindkettőjüket úri módon megvendégelte és fényes kísérettel kikisérte őket Trencsénből. Hagyjuk most már a múltat! Hagyjuk el e helyet, hol hajdan daliák harcoltak éltük árán s szablyáik fényén honszeretet ragyogott. Menjünk odébb, oda, hol a békés haladás koszorús nemíője slirög-forog s áldás kél nyomán s munkabíró kezein. Mmjiink Tren- csénteplicre. Vonatunk Hőlakig visz még s azontúl villamos kocsin megyünk a gyönyörű helyre. Két oldalt magas hegyek emelkednek az ég felé. Rajtuk üde zöld erdők diszlenek, melyek itt-ott selymes, illatos füvű rétekkel vannak megszaggatva. Itt-ott idillikus villák bukkanak ki a fák közül, melyek falai virágokkal befuttatvák. Lassan tovább haladva, rendezett utcasorba érünk. A házak itt már valóságos paloták. Előttük nagy tér, melyre az óriási fák hüs árnyékot vetnek. A fák alatt VÁCI HÍRLAP megszámlálhatatlan tömeg hullámzik. Férfiak asszonyok vegyest. Zene szól a téren. Ezt hallgatják. A klaszikus akkordok elandalitják a lelket s édes álomba ringatják. Száll a lélek oda, ahhoz, kit szeret, imád ... A hegyek gyomrából meleg viz bugyog . . Gyógyul itt a test, a lélek ... Ez Trencsénteplic. Innét, azt hiszem, nem kívánkoznak tovább olvasóim. Maradjunk itt addig, mig időnk engedi s szeptemberi viszontlátásra. HireK. Múzeumunk és a főfelügyelőség. A Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Felügyelősége most terjesztette a vallás és közokt. miniszter elé a hatáskörébe tartozó közgyűjtemények 1911. évi fejlődéséről a hivatalos jelentését. A Múzeumi és Könyvtári Értesítő e hó 15-iki számából közöljük egész terjedelmében a Váci Muzeumegyesület működésére vonatkozó adatokat, melyekből megtudjuk hogy milyen véleménnyel van a főellenörző hatóság városunk eme kulturális intézménye iránt. Az erre vonatkozó rész így szól : A Váci Múzeumot fönntartó Muzeumegye- sületnek eddig is nyomtatásban kiadatni szokott évi jelentéséből ez alkalommal 160 oldalra terjedő, nagyérdekű tartalmú évkönyv lett. Ugyanis az egyesület megkezdte a múlt évben irodalmi gyűléseinek sorozatát, a melyeken elsősorban amaz irodalmi nagyságaink munkásságát veszi tárgyalás alá, a kiknek életében Vácnak valamelyes szerepe volt. Ez irodalmi gyűléseken elhangzott fölolvasások vannak az évkönyvben kinyomatva. Schandl Miklós egyesületi alelnök megnyitója után, mellyel az irodalmi üléseket bevezette, dr. Tragor Ignác „Petőfi és Vác“, dr. Gergely Mihály „Valami Petőfiről“, Kisparti János „A tudomány az Ember Tragédiájában“, dr. Sik Sándor „Az Ember Tragédiájának értelme“, dr. Tragor Ignác „Mikszáth és Vác“ cimü nagyérdekű értekezései következnek, melyek után Madách Imrének egy eddig ismeretlen levele van bemutatva, a mely Bucsek István pápai praelátus adományából került a múzeumba. Az irodalmi rész után évi jelentés következik, melyből megtudjuk, hogy a múzeumnak a Migazzi-téren, az egyházmegyei könyvtár épületében lévő helyiségét megjelölték. A rendezés munkája tovább folyt, úgy hogy a múzeum a megnyitásra készen áll, csak a katalogizálás és leltározás folyik még. A könyvtár részére az államsegélyből váci nyomású régi könyveket és Vácot érdeklő nyomtatványokat s képeket szereztek be. A régiségtár gyarapításánál különös súlyt helyeztek váci vonatkozású tárgyak beszerzésére és sikerült is öt XVIII. váci álló órát és több váci vonatkozású régebbi s újabb litográfiát, akvarellt és rajzot beszerezni. A múzeum részére befolyt adományok közül gróf Csáky Károly megyés püspök 100 K, a Váci Takarékpénztár 200 K, a város 400 K adományán kiviil meg kell említenünk Vác történetírójának, Karcsú Antalnak, olajfestményü arcképét, az 1849-i váci csatának eddig ismeretlen képét és a váci céhládák gyűjteményét teljessé tevő kádár- és kovácscéhek ládáit, a melyek céhpecsétekkel és iratokkal együtt magánszemélyek adományaikép kerültek a múzeum tulajdonába. A múzeum természetrajzi gyűjteményének alapját Steiner Mórnak, Vác Ausztráliában élő fiának ajándékba küldött értékes növénygyűjteménye vetette meg. A múzeum 316 darabnyi évi gyarapodásával a törzsállomány 2823 darabra emelkedett, a miből a legjelentékenyebb rész könyv (1889 drb) és régiség (1841 drb). Az egyesület 1911. évi tagilletmény gyanánt id. Farkasfalvi Imrének „A váci országgyűlés“ c. művét adta tagjainak, melynek szerzője nagy körültekintéssel, tudással és szeretettel foglalkozik a város történetének egyik legkiemelkedőbb, országos jelentőségű eseményével. Június hó 17-én Szalay Imre h. orsz. főfelügyelő, Mihalik József előadó, orsz. felügyelő kíséretében nézte meg a múzeumot s örömmel állapította meg a múzeum működésében észrevehető helyes tendenciát, a mellyel úgyszólván kizárólag a váci és környékbeli emlékek gyűjtésére helyezi a súlyt. Radisics Jenő orsz. felügyelő is megszemlélte a múzeumot s ő is azt hangoztatja jelentésében, hogy a múzeumnak a jövőben is mellőznie kell mindent, a mi nem Vácra s közvetlen környékére vonatkozik. — Erzsébet-rend adományozása. A király özvegy rudnói és divékujfalusi Rudnay Józsefné, született farádi Veres Szilárdénak, az Országos Nőképző Egyesület elnöknőjének, a magyar nőnevelés terén sok éven át kifejtett buzgó működése elismeréséül az 1. osztályú Erzsébet-rendet adományozta. — Közgyűlés a vármegyén. Pest- megye törvényhatósági bizottsága julius 31-én rendkívüli közgyűlést tart. A 281 pontból álló tárgysorozatban szerepel a város által Schmidt Ferenctől a Kosdi-út építéséhez megvett terület adásvételi szerződése is. — Katonaság a városokban. A Városok Lapjában olvassuk : Az uj véderőtörvény életbeléptetése után nagyobb számú katonaság lesz a városokban elhelyezve. A katonaság elhelyezése azonban nem rögtön történik, hanem csak az 1915. évben. Több város honvédtüzérséget kap. Azoknak a városoknak, melyek katonaságot óhajtanak, már most kell indokolt kérvénnyel járulni a közös hadügyminiszterhez. Ez a hir megerősítése ásnák a múlt számunkban közölt értesülésünknek, hogy a katonaság uj helyőrségi elosztás előtt áll. Legközelebb a honvédhuszárezredek beosztása van, a melynél Vác hatos számú huszárait elveszik és a mi városunkba az első ezred egy osztálya kerül. Mihelyt ez hivatalosan is nyitvánosságra jut, a város képviselőiestülete nem mulaszthatja el, hogy a Városok Lapjának útmutatása szerint azonnal újabb katonaságot ne kérjen Vácnak.-- 85 Kaz elhagyott gyermeKeKért. A belügyminiszter a hét éven felüli vármegyebeli elhagyott gyermekek tartásdijának fedezetére az 1911. évre 6000 koronát utalványozott. Ebből az összegből Vác városának 85 K 31 fillér jut, a mi bizony semminek mondható a város által évente fizetett tartásdijak összegéhez képest. — Vacsora és tánc. A sportegyesület dunai terraszán jövő csütörtökön vacsorát rendez hölgyek részvételével. Vacsora után tánc lesz. Jelentkezni e hó 31-ikéig lehet a háznagynál. — FootballmérKőzés. A Pokolban levő pályán a V. S. E. footbalcsapata ma délután a kereskedelmi minisztérium labdarugóival mérkőzik. A minisztériumbeli csapatban a bajnokságokért küzdő footballisták vannak, igy nem csak szép mérkőzésre van kilátás, de a váciak újra erős ellenfelet kapnak. Belépő-dij 50 fillér.
