Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-07-14 / 54. szám
H u szón hat odih évfolyam 54. szám. Vác, 1912 julius 14. VÁCI IRLAP Poltti&ai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Ipartidvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. A jövő nemzedék. {Húrom cikk.) I. Vác, jul. 13. Elült a mosoly, elmúlt bánat, a melyet a tanév végén kiosztott iskolai Értesítők varázsoltak az arcokra, plántáltak a szivekbe. Most lapozgassuk mi az Értesítőket. Nem azért hogy talán érdekeltségből származó kiváncsiságunk- egy pillanatra jól-rosszuieső tápot adjunk, hanem hogy kepét alkothassunk magunknak arról a világról a melynek csak igen fogyatékos vázlatát látjuk még a legvaskosabb értesítő szóárjában is és rideg kalkulusaiban. Igen csak vázlatát, de bennünket az egész iskolai világ, annak minden mozzanata érdekel, illetőleg minden mozzanatában az a mi a társadalommal, az élettel összefüggésben van. A művelődés (a legnagyobb részben csak az anyagi mővelődés) néhány harsány trombitása a tanulót csak egy viszonylatban látja (ha egyáltalán látja) a tanár és növendék viszonylatában. Mikor mi nu-st a városunkban megjelent Értesítők alapján iskoláink világáról, tanuló ifjúságunkról, mint a jövő letéteményeseiről akarunk néhány jellegzetes vonást papírra vetni, minden figyelembe vehető és veendő szempont érintésével tesszük ezt, mert csak igy lesznek az Értesítők az iskolai életnek értelmesen beszélő hírvivői. Az iskola a társadalmi fejlődés nélkülözhetetlen szerve. Mint ilyen természeténél fogva nem izolált, hanem szükségszerű kapcsolatban van a társadalmi fejlődés összes tényezőivel. B kapcsolat annyira sokszerű, hogy az iskola rendeltetését csak abban láthatjuk, hogy az csak vezető, irányitó ama nagy számú felismert és fel nem ismert tényező között, a mely a tanulónak, mint a társadalom leendő tagjának minden irányú kiképzésében szerepel. Ennél fogva az iskola munkája csak a vele kapcsolatban levő más tényezők munkájává! lesz teljessé, ei edményessé, harmonikussá. E tényezők kiizött első helyen áll a család. A család okos s lelkiismeretes közreműködése nélkül az iskola nem végezhet eredményes munkát a nevelés terén. Az iskola megadja az irányítást, megteremti a helyes irányú fejlődésre alkalmas talajt, a melyet ilyen irányban tovább tnővelni a szülőiház feladata. A tanítótestületek egyhangú bizonysága szerint azoknak a tanulóknak a fejlődése a leghar- monikusabb, a kik nem a szülök szeszélyeinek bábjai, hanem a kik otthon folytatását, megerősítését látják és nyerik annak a nevelésnek, a melyben az iskolában részesültek. Az egyéni hóbort, az iskolával szemben táplált bizalmatlanság még mindig áldozatot kívánt s az áldozat minden esetben az ártatlan gyermek. Viszont az iskola nem zárkózhatik el a szülőiház jóakaratú őszinte felvilágosításai, a gyermeknek a család körében való helyzetéről magatartásáról szóló értesítései elől. Hiányosnak tartunk minden rendű és rangú iskolai Értesítőt mindaddig mig az az iskolának a szülői házzal történt közreműködéséről valamelyes beszámolást nem nyújt. A mi a helybeli tanulónak a szülői ház, az a vidéki tanulónak a szállásadója és környezete. Az elemi iskolai tanulók közül kevesebb de a középiskolai tanulók közül igen sokan vannak arra utalva, hogy ismeretlen helyen vegyenek maguknak szállást. A szállásokon levő tanulók irányitója a szülőknek minden gondolatukban, minden cselekvésükben sugalló szelleme, de kell hogy e sugallatot a szállásadók is megértsék s a szerint járjanak el. Pedagógiai orgazdaság volna azoknak a szállásadóknak az eljárása, a kik a vidéki tanulók tartását tisztán megélhetési keresetforrásnak tekintenék. Nagyon figyelemre kell méltatni az iskolának a tanuló és a szállásadó és környezete viszonylatát, viszont a szülőknek sem lehetnek a piaci árak fiaikelhelyezésével irányadók. Szeretnénk egyet-mást olvasni az Értesítőkben, a mi a szülőket tájékoztatná e tekintetben is. A családon, a szállásadókon kiviil figyelembe kell vennünk azt a nagy közösséget, a melybe az iskola növendéke, ha nem is sok alkalommal, de mégis belckciüi az iskoiaban és ísko- lán kívül. Az érdekelt szülőkön, a nem érdeknélküli szállásadókon kivül az érdektelen nagy- közönség részvétele a nevelés munkájában, az iskolával való együttműködésben sokkal fontosabb, mint a legtöbben gondolják. Ezért fokozott figyelemmel oivastuk az Értesítőknek azokat a fejezeteit, a melyekből a társadalomnak, a társadalom vezetőköreinek az- egyes iskolák iránt való érdeklődése kitűnik. Az egyes értesítőknél részletekig rámutatunk erre, itt csak azt hangsúlyozzuk, hogy nem elég a haladó kultúra zászlajának intenzív lobogtatása — szóval, hanem tettekkel kellene a tanuló- ifjúságot e zászló alatt kifejtendő munkára serkenteni, példával nevelni. Az iskola szerepét úgy fogtuk fel mint vezetőét a sok tényező között, a mely a jövő nemzedékének nevelésében a létért való küzdelemre való előkészítésében részt vesz. Ebből a szempontból lapozgatjuk a városunkban megjelent Értesítőket s iparkodunk értékelni azt a nagy munkát, a melyet a különböző tanítótestületek kifejtettek önzetlenül, önfeláldo- zóan körülbelül 3000 növendék nevelésével, tamitásával. p. HireK. Ibsen Nórája. Nem adott elő Vácon, 1912. julius 6-án a Kúria nagytermében. Ez volna a vasárnapi színházi est kritikája. Ami pedig itt következik, az már nem kritika, ha nem a vasárnapi estén hátrahagyott űrnek betöltése. Egy kis papiroson való enyelgés ezzel a tüneményes szép asszonnyal, Nórával. Volt egyszer, hol volt, hol nem volt, én nem tudom, hogy hol és mikor,, de úgy történt, hogy ennek a fejlődő szép asszonynak, (még nem Nóra) Budapestnek valahogy eltűnt a nemzed karaktere. Hirtelen növesztették és beleépítették a faji jelleget úgy, hogy ma Budapesten valami indulatos internacionális szellemkavarodás uralkodni, A kabarék, orfeumok s a sajtószellem nyelve az uj Budapest artistacsibész nyelvéből fejlődött. Humorát a kávéházak rettentő tömege és a Dob-utca szolgáltatja. Durvaságait Balkánból szerezte. Irodalmát és zenéjét a germánoktól. A magyar kultúrát az egészséges vidék ápojgatja kevés eredménnyel és még kevesebb reménységgel. Nagy betegségünk a politika. Kivezető út az irodalom forradalma. Ez aztán az oka annak, hogy örülünk, hogy egy olyan messze földről jött színdarabhoz jutunk, a mely földnek hatása alá irodalmunk még nem került. Különösen egy Ibsenhez. S vasárnap Ibsenből a kabaréba pottyantunk. Nagy zuhanás volt. Bevallom, hogy asszony nem imponált még nekem soha, mint „Nora.“ Mennyivel külöinb asszony, mint a magyar Maróthyné, a ki azt vágja a férjének és a társadalomnak a szemébe, hogy „ti férfiak, ha ti megkövetelitek tőlünk, hogy szüzességet vigyünk a házasságba, mi is megköveteljük ezt tőletek!“ Milyenbeteges jellemez a Nóráéhoz képest! Pedig ez az egyetlen magyar darab, a mely versenyezhetni akarhatna Nórával. Nóra. Nóra férje a saját érdekében van kétségbe esve, mikor felesége összeütközésbe jön a büntető törvénykönyvvel és bajba jut. Tudja, hogy a társadalom az asszony bűnéért a férjet is sújtja és önző vergődésében saját megmentésére gondoi csupán. De, mikor a felesége deus ex machina menekül a bajból s felettük újra ragyog a burzsoák és filiszterek ege : a férj tündökölni vágyik ebben a ragyogásban és ismét glóriás diadémmal emeli vissza magához a nőt. Nóra azonban visszautasítja ä férfit, mert' nem tud többé olyan emberrel együtt élni, a ki csak a szerelemért házastársa, de olyan lovag, a ki áldozatul tudta volna dobni magát feleségéért, lenni nem tudott. A férj hasztalan esdekel, — a nő igazi nő. Nem bocsáthat meg a könyörgő férjnek, hanem, mint egy neinezis, mintegy földi igazságszolgáltatás — otthagyja urát, a ki lehet gyermekeinek atyja, de neki többé férje nem. Az uj színpad jeles művészeitől ezt kellett volna látnunk, de csak kabarét kaptunk, így történt, hogy Ibsen talyigája Vác alatt eltörött s Tespis is elindult az ö kordájával visz- szafelé. — Hénap Tamás dr —rendfönöK. A magyar piarista-rendnek nagy napja volt tegnapelőtt : a nagybeteg Magyar Gábor rendfőnök helyébe Hénap Tamás dr. rendi kormánytanácsost, a rend vagyoni gondnokát és tanulmányi ügyeinek vezetőjét választotta meg tartományi főnöknek. A választás hire Vácra pénteken kora délután érkezett meg s általános örömet keltett, mert az uj rendfőnök egyéniségét nemcsak szeretik és nagyra becsülik, de
