Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-07-10 / 53. szám
R 2 VÁCI HÍRLAP SZILÁGYI TUBA FELESÉGE. A fővárosi lapok meghozták szombaton a szomorú szenzációt: Szilágyi Gábor gödöllői szolgabiró felesége, mialatt férje a szomszéd ágyon aludt, agyonlőtte magát. A nagyon szép asszony tragédiáját bőségesen leírták a budapesti lapok, itt csak néhány epizódot mondunk el, a mit közönségünket is érdekli. Szilágyi Gábor Rudnyánszky László ráckevei főszolgabíró leányát vette feleségül. Rud- nyánszkyra, a ki hosszú ideig volt Vácon szolgabiró, még sokan emlékeznek nálunk. Jókedvű fiatal ember, szép lovai, mulatságai révén állandóan a beszélgetések középpontja volt. Vácól is nősült és a bájos, szép Tarcsay Mariskát vette feleségül. Oly nagy és díszes esküvő is kevés volt még, minő a Rudnyánszky- Tarcsay nász! Három szép gyermekben gyönyörködhetett néhány év múlva a fiatal pár. Két leány, egy fiú. Ekkor ment hire, hogy Rudnyánszkyék válnak. Az elválás meg is történt, egy ideig Rudnyánszkyné Vácon lakott, azután Filótás Ferenc honvédhuszárszázados neje lett. A gyermekek is elmentek Vácról. Rudnyánszky Hanna és Erzsébet gyönyörű leányokká fejlődtek. Mind gyakoribb lett Szilágyi Gábor látogatása házuknál. Egyszer éjjeli zenét adott Szilágyi Tuba (az volt a becezo neve.) A főszolgabíró másnap megkérdezte: — Erzsikének adtad ugye ? — Nem én, Hannának! — De hiszen Hanna már menyasszony! — Mégis engem szeret. így tudták meg, hogy Hanna Szilágyit szereti, jeggyűrűt visszaküldték s most alig fél év előtt a boldog pár egymásé lett. Szilágyit szolgabiróvá választották, a főispán Gödöllőre osztotta be. A ragyogó szép asszony közelebb került nagyanyjához, a ki Szadán lakik. lit múltak a napok és Szilágyiné régi vágyát emlegette férjének : színésznő akart lenni. — Egy Szilágyi Tuba felesége nem lehet színésznő! mondotta a férj és a szerető asz= szony hallgatott. De nem tudott letenni a tervéről. Elhagyni nem akarta a férjét, a kit szeretett, máskép pedig a világot jelentő deszkára nem léphetett. Hát eldobta magától szép életét. Utolsó perceit öngyilkossága elölt papírra irta. Azután agyonlőtte magát. A temetés komor pompával, igen nagy részvét mellett ment végbe Gödöllőn. A fiatal férj kétségbeesését nem lehet leírni. De rettenetesen megviselte Rudnyánszky Lászlót a csapás. Nagyon szerette leányát. Éveket öregedett a váratlan hírre. Mindenki igaz részvéttel volt. korba, annál jobban éreztem, hogy a szivemet valami benső nyugtalanság zavarja; éreztem, hogy azt a leányt az ifjú szív teljes hevével még csak most tudnám szeretni és bolyongva jártam a kis város utcáit, mert leiki vágyaimat csak akkor elégíthettem ki, ha tudtam, hogy azon az utón járok, melynek burkolatát az ő apró lábai tapodták . . . — De a leány nem tudta, vagy nem akarta megérteni, mikor elmondtam, hogy mennyire szeretem; mikor elmondtam, hogy ő az én életem, az én boldogságom, hogy nélküle az élet csak sivár, pusztaság . . . Nem hitte, hogy lábai elé tudtam volna rakni az illatos virágok legszebbjeit, hogy léptei nyomán fakadjon a gyönyör, mely a szerelmes sziveket mély álomba elringatja; az élet, melyből uj erőt meríthet a szenvedéseiben elfáradt, vérző szív. . . — Nem adott hitelt szavaimnak, pedig látta, hiszen naponkint találkoztunk, hogy mennyit szenvedtem miatta és mégis megvetett, eltaszi- tott magától, el egészen ide a fővárosba. . . — Hát most mondja, nagysád, nem tette-e tönkre az a leány egész életemet, mikor otthon maradhattam volna atyám ügyvédi házában, hol az aranyifjuság legszebb napjait élhetném? Hát nem örökös bűne marad-e annak a leánynak az a cselekedete, mellyel talán a romlás és züllés lejtőjére kergetheti áldozatát? És most még az a leány kel előttem a leányok és asszonyok nevében talán a saját védelmére? ! Nohát ez szörnyűség! E szavakra a leány sápadtan, szinte önkívületi állapotban ismeri fel a fiatal tisztviselőben egykori imádóját, félájuítan omlik annak karjai közzé sajkáról a zokogásban el-elcsukló hangja tör utat a szólásra: Kálmán maga az? bocsásson meg nekem ! Ismerje el bűneim méltó megtorlásának az imént tett szemrehányását s miattam sokat szenvedett szivében adjon egy kis helyet, hogy időt nyerhessek elkövetett hibámat jóvá tenni. . . * A főváros egén átvonultak a borús felhők, elcsendesedett a zivatar. Az ég peremén már ott ült a nyári nap bibor sugára, mely a körúti kapu aljában meghúzódó szerelmében bánatos sziveket ismét felmeiegitette s most már boldogan folytathatták a nyáli zivatartól megszakított útjokat . . . A nyári divat. Bár a divat fejlődésében a budapesti versenynapoknak távolról sincs olyan szerepük, mint a mily szerepe van auteuili, vagy long- champi versenyeknek a párisi divatban, a lóversenyterünk mégis évről évre inkább megmutatja, hogy most már nálunk is tudnak jól öltözködni. Igazán remek képet mutat egy-egy versenynap ! Kár, hogy ezt a képet meg nem rögzíthetjük. Csak ez a kép mutathatná meg, milyen változatos az idei nyári divat és mennyi változatot mutat, különösen kalapokban, a minek már azért is örülnie kell minden hölgynek, mert legalább nem kell attól tartania, hogy mint más esztendőben nem egyszer valóságos egyenruha jellege volt a nők öltözködési módjainak. Újdonságnak nevezhető a körülmény, hogy a kabátos ruhánál is óriási engedményt tesz a divat, a mennyiben a kabát és az alj különböző szinű anyagból készül. így pl.: piros, ó-kék, vagy középzöld posztóból készül a kabát, mely azonban szigorúan megtartja kosztümkabát jellegét és fekete posztó a szoknya. Divatos a fehér selyemkabát a sötét posztószoknyához, vagy a sötétkék zserzs- kabát a fehér posztó, vagy szerzsszoknyához. Nagyon csinosak és tetszetősek, még nem egészen fiatal hölgyek számára is az uj tafota- átvevők, vagy fisügallérok, melyek a szoknya színében készülnek és többnyire a blúz felett viselik. Különben is csodálatosan sok csipkét alkalmaznak dísznek is, de egész blúzokat is varrnak belőle. Az elegáns blúz, a divatnak ez a halhatatlan kedvence, oroszos formában is készül lebbenyes részekkel, de van úgy, hogy csak elől és hátul van egy-egy lebbeny- kéje. Ha a blúz elöli közepét széles csipke, vagy hímzett betét töri meg, úgy ez a betét 12—20 cm. hosszúságban folytatódik a derékvonal alá és keskeny, lehetőleg láthatatlanul varrt csipkézett, vagy ivezett széllel van határolva. A bele-, vagy rádolgozott fisürészek, melyek ugyancsak csipkéből és betétből készülnek, az elöli vagy hátrész közepén szétválnak ; itt aztán a lebbeny hossza a fisűrész szélességétől függ. Az ilyenformájú blúzt, mely természetesen a szoknya fölé kerül, oldalt keskeny selyemöv fogja le. A csipkéből, mely vagy össze van illesztve, vagy egy kis batiszt mull egészíti ki, körül a fodor, zsabó, kisebb-nagyobb gallér és különösen az uj divatú, hátul rövid, elől széles és nyitott forradalmi gallér és az elvétve újra fel-feltünedező medici gallér, bodor, plisszé és mindaz a sok apróság, melyet blúzhoz, kabáthoz s a ruhákhoz viselnek. Mennyi változattal és csínnal készülnek a fehér mosóblúzok. Csupa csipke, betét, hímzés, szegélyezés stb. A különböző anyagnak ez az összeillesztése fárasztó ugyan, de ha megfelelő alapformára készül/ úgy még sem nehéz. Hogy mit nevezünk „alapformának“? Mindazokat a szabásrészeket, a melyek után nem szabhatjuk a szövetet simán, hanem a mihez a szövet a szabása előtt, vagy hajtásokba rakodik, vagy szegélyeződik, vagy betétek által törik meg. Ha a szegélyekhez, vagy hajtásokhoz szükséges szövettöbletet a szabásnál adnánk hozzá, úgy olvasóink hozzá volnának kötve az előirt szövetmennyiséghez s a megjelölt szegélyszélességhez, inig igy tetszés szerint készülhet mindenik. Csak „kiugró“ szegélynél kell hozzáadni a szövetet a szabásrészhez, mert ezt máskép nem lehet megoldani. — Az idei sorozás. A honvédelmi miniszter a hivatalos lap mai számában redeletet tesz közzé az idei sorozásról, annak határidejét augusztus 12-től október 5-igállapítja meg. Utasítja a miniszter a törvényhatóságokat, hogy az utazási és működési terveket ily értelemben állapítsák meg. Azokban a sorozó járásokban, a melyekben az aratás ezen az időn belül szokott lefolyni, affősorozást oly időben kell megtartani, hogy az aratási munkát ne zavarja. Figyelmezteti a miniszter a hatóságokat, hogy az idén már úgy a sorozási e'járás, mint pedig a sorozóbizottságoknak a kedvezményekről határozathozatala az uj véderőtörvény értelmében történik s igy a bizottságoknak több dolguk lesz, úgy, hogy esetleg több bizottság kiküldése is szükségessé válik. Ünnep és vasárnapokon, netalán izraelita ünnepeken valamint a görög keleti ünnepnapokon, oly vidékeken, a hol e vallás hívei nagyobb számban laknak, sorozni nem szabad. A miniszter végül felhívja a törvényhatóságokat, hogy a sorozás helyéül ne kocsmákat, sorházakat jelöljenek ki, miután ez a sorozási eljárás komolyságával nem egyeztethető össze, hanem más helyiségekről gondoskodjanak. — A szegedi regatán A váci sportegylet evezősei a tiszai regatta-szövetség Szegeden rendezett evezős versenyéről hétfőn tértek haza és öt versenyből négy dijat hoztak haza. Az öt versenyből kettőért volt küzdelem három díjnak a sorsa már a nevezések felbontásakor eldőlt. A váci evezősök mintegy tizenöten voltak lenn Szegeden s mindenfelé érdeklődést keltettek. A versenyeken azonban igen kis számú közönség vett részt. Első szám a négy evezős verseny volt legjobb hajókkal kezdők számára. A Lázár László strokolása mellett Szalay Endre ült a 3-on, Pethö Bertalan 2-esen Krakker Béla az egyesen, Horváth
