Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-07-03 / 51. szám
2 VÁCI HÍRLAP Vác és Környéke és a vasútjegy drágulása. 1912. julius elseje, reggel kilenc óra a váci állomáson. A gyorsvonatot felülről két úr várja. És beszélgetnek a vasúti jegy drágaságáról. Az egyik fél jegyet váltott, a másik bérletjeggyel utazik. Ugyaznap délben. A déli személyvonat zsúfoltan iparkodik Budapest felé, a gyorsvonatot egy hölgy várja : lemaradt a 12 óra 16 perei személyről. Ugyanaznap este kilenckor. A zsolnai gyors berobog és nem száll fel senki ! Vége az aranjuezi szép időknek : nem bolondult meg senki háromszoros áron gyorsvonat jegyet váltani azért, hogy szép Budapestre egy fél órával előbb jusson el! Eddig, tegnapig, megért a félóra 20 fillért (a féljegyeseknél pláne 10 fillér volt csak a különbözet) de most már 2'90 K-t, vagy elsőn 4‘40 K-t csak tékozlótól, vagy sikkasztótói fog a máv. kapni. Eddig volt 3—500 utasa a gyorsvonatoknak, a mi naponta ugyanannyi koronát jelentett, mától akár ki se bontsák az üzlet- vezetőségtől kapott gy-orsvonati jegyeket Vácon. Nincs kinek. A hogyan bekövetkezett a vasútjegy drágulása, idejét látta a máv., hogy a helyi díjszabást is módosítsa és a személyek, podgyász, expresszárú és kutyák szállítására vonatkozó szabályain változtasson. Egész kis kötet ez, mely nyomtatásban most jelent meg. Olvasóink helyett átböngéztük ezt a díjszabást és itt adjuk érdekesebb, megszívlelni való részleteit különösen azoknak ajánlva figyelmébe, a kik utazni szoktak (és ki nem utazik ma?) nehogy az uj szabályokkal összeütközésbe kerüljenek : Hallottak már Önök szállítási adóról, kincstári bélyegilletékről. Ez az összeg most is benne van a vasúti jegyben és pedig az adó a jegy árának 18%-a, a bélyegiileték minden koronától két fillér. Vagyis jámbor utas, ha egyszer 10 koronás jeggyel száílsz a vonatra, akkor a vasútnak csak 8 koronát fizettél, 1 K 80 fillért az adóra és 20 fillért bélyegre. Miután ezt már tudod jámbor utasom, mindjárt meglepetést is tartogat számodra a máv. Ezentúl úgy magadért, mint minden hozzátartozódért, podgyászodért a máv. vonalain külön fizetsz, de küiön a vicinálison is. Vagyis ha pl. Gödről Romhányba készülsz, két jegyet kell váltanod: egyet Vácig, másikat Váctól Romhányig. A váróhelyiségek használatára egy kis liberális felfogás mutatkozik. (Ez nem kerül pénzbe.) Gyermekek ugyanis kísérővel ingyen léphetnek a perronra, a diákgyerekek pedig harmadik osztályú menetjeggyel a vonat érkezéséig második osztályú váróteremben huncutkod- hatnak. Minden utazás ezután kilométertávolság alapján számittatik. Vagyis mehetek Pozsonyba akár Zsolnán át is Vácról, egy jeggyel, de Vác Zsolna—Pozsony között levő kilométer távolságot kell fizetnem. Ez hozta magával, hogy megszüntessék a gödöllői metszőpontot. Eddig ugyanis hiába akarta az utas Budapestet kikerülni, hogy egy jeggyel Bécs felől Vác — Gödöllőn át eljusson a ruttkai, kassai, vagy máramárosi vonalra: Gödöllőn véget ért a jegy érvényessége és jgy második jegyet kelleti a végpontig váltani! (Ez a határozmány aztán súlyos csapást jelent a tiszántúli utasoknak. Eddig 16 zónás jeggyel, második osztályon 20 koronáért Brassóból Hatvanon át eljutottak gyorsvonaton akár Kassáig is, most fizetik a kilométert: 55 koronát!) De ne kalandozzunk messzire, arról szóljunk, a mi Vácot és a közeli községeket érdekli. A mérsékelt árú retur-jegyekről beszéljünk. A máv. csak Budapesttel való forgalomban enged a drágaságból. Megirtuk már, hogy 2—3 napos érvényűek lesznek ezek a jegyek. De nem lehet velük az utazást megszakítani és átruházni másra sem lehet. (Pedig hogy milyen nagy kereskedés lesz pl. Vácon a Budapestre visszaérvényea jegyekkel a vasútállomás előtt, azt egy hónap múlva nézze meg a máv. kiküldötte ! így lesz az mindazokon az állomásokon, a hol menettéri jegyek lesznek !) írjuk ide, hogy Budapestre első, második, harmadik osztályon tur-retur jegy mibe kerül a közeli állomásokról : Kismaros, Nógrádverőce; 440, 270, 170 K, Zebegény, Nagymaros, Nagymaros Visegrád : 4-80, 3‘20, 2-00 K, Szob: 5-80, 3'80, 2'40 K. (Ezeknek r retúrjegyeknek csak két napos az érvényük. Budapestről Dunakeszi-Aiagra és vissza 240, 140, 0-80, Gödre, Felsőgödre : 2‘60, P60, L00 K, Dunakeszi-Alagról Verőcére, Nagymarosra szintén adnak ki menettéri jegyeket. Ezek az árak mutatják, hogy Budapest környékén mily horribilis mértékben drágult meg az utazás annak, a ki nem tud füzetjegyet váltani. De azt is mutatja, hogy a nyaralásnak és falun való állandó kinlakásnak most már befellegzett! A füzetjegyek, melyek jelentősen olcsók, érdeklik legjobban a főváros környékén lakókat. Az olcsóság folytán itt nagy a szigorítás. Csak három utas iisználhat egy füzetet s az indulások előtt a pénztárnál le kell minden füzetszelvényt bélyegeztetni. Arról talán nem is kell beszélni, hogy iüzetjegyekkel nem lehet utazást félbeszakítani és eladni sem lehet. Budapestről a füzetjegyek árait (30 lappal) egyes állomásokra itt adjuk: Dunakeszi: 21.61 12—, ,8.40 K. Göd, Szöd: 25.90, 14.20, 970 K. Nógrádverőce, Kismaros, Nagymaros, Dömös, Zebegény 46.70, 30.60, 18.40 K. Szob, Helemba, Esztergomi-csavargőzös 77.80, 51.80, 32.80 K. A havi bérletjegy akor még a nagy vasúti drágaságon, mely legjobban Budapest környékét sújtja, segíteni. Ez azonban nem olyan olcsó, mint a füzetjegy s a mint várhattuk és ezért egész bizonyos, hogy e miatt nem sokan veszik majd igénybe. És legfeljebb 40 kilométere kapható. (De nem csak Budapesttel való forgalomba, hanem bármely állomásról 40 kilométeren belül. Például Vácról havi bérletjegy egész Rákospalota-Újpestig, vagy ellenkező irányban Párkánynánáig bármelyik állomásra váltható). A jegydrágaságra ugyancsak enyhíteni akarnak a félárujegy váltására jogosító igazolványok, melyeket mindenki megkaphat elsőosztályon (szintén emelt áron) 240 másodikon 170 harmadikon 100 koronáért. A tanuiójegyeket már ismertettük, még a heti munkásjegyekről kell szólni. A jegyeket munkásigazolványok alapján adják ki s ezentúl is tintával aláirandók és a községi elöljáróság által (Vácon a polgármesteri hivatal) láttamozandók. Ujitás, hogy a munkás a heti bérletjegyét hátlapján tartozik aláírni! (Hát az a munkás a ki nem tud írni?! Podgyászszabadsuiy nincs, vagyis magyarul a szakaszba nem lenné szabad csomagot vinni. (Még az kellene.) Ellenben majd 20 százalékkal olcsóbban szállítják az utazók ládáit, a munkások szerszámait. E kivonatos ismertetés is azt mutatja, hogy Budapest környéke az uj díjszabással rendkívül rossz helyzetbe került. Egy hónapnak forgalma megfogja mutatni az előre látott eredményt és bizonyos, hogy a máv. rövid időn belül javitni fog a helyzeten. Különben meg fojtja Budapestet, drágává teszi élelmezését, a mi bizonyára nem volt célja. " Az örök igazság. {Lukács István népszínművének bemutatója.) Adva van: julius végén, vásár előtt, tikkasztó forróságban egy népszínmű megismerésére zsúfolásig megtelik a Kúria terme. Tessék ehhez foghatót keresni! Lapozom a régi sárgult váci újságokat, a melyek csak jót tudtak mindenről írni s a jóban is a túlzásra voliak hajlandók, de példát nem találok. Keresem az okokat s meg is találom. Valami kis rész esik az újpesti színjátszókra, a kiket gyorsan megkedveltek, de az igazi ok a szerző rokonszenves egyénisége, agilitása, népszerűsége. Ezeken kiviil van még egy: Lukács István páratlan idealizmusa, mely csodálkozást vált ki a vele érintkezőkből és nem hagyja cserbe őt. A kik pedig mást vártak Lukács Istvántól, mint a mi az ő egyénisége, azok csalódtak. Az ö ideális gondolkodásából fakadt ez a népszínmű, melynek szinte páratlan erkölcsi sikerét már beszámolónk elején keLlett konstatálnunk. Mint a legtöbb népszínműben, Az örök igazságban is ket-két összeülő lélekpárnak a csendes, hétköznapi élettől elütő története van megírva. Illés Ágnes (P. Kornay Margit) odaadó, önzetlen szerelme Viski Bálint (Szőregn Gyula) iránt, Liptai Márta (Somossy Renée) fajó vonzalma Viski Andráshoz (Balogh Béla) '■az a nagy, keret melyet Lukács darabja kitölt. Az első felvonásban Ágnes szerelmet árulja el Viski Bálintnak, midőn András testvérének életét megmenti, a második felvonásban a két szerető szivet a gonoszság távolítja el egymástól. A harmadik felvonás első részében, gyönyörű jelenetben a szerző Ágnest teszi középpontjává, midőn Andrást és Mártát a gyermek jogán összehozza, az utolsó jelenetben pedig — nem voit kétség benne — a költői igazság győzedelmeskedik és Ágnes boldogan boldog szerelmesének kehiére borulhat. A mi- még ezen kiviil van a darabban, az sok karak- íenzáló erővel megalkotott, sokszor mosolyt keitő jelenet s nincs jobb, igazibb bírálat és és elismerő bók a szerzőnek annál a mondásnál, a mi ott hangzott el közelemben : — Nekem úgy tetszik, mintha mindezt igy már láttam volna! Szívesen dicsérjük Lukács István technikai tudását is. A hogyan felépíti darabját, jelenetről jelenetre fokozza az érdeklődést és alakjai iránt a rokonszenvet, azt rutinos színműírók sem tudjak máskép. A hogyan pedig nteg- könyeztet az ö egyszerű, nemes, szívhez szóló jeleneteivel, arra meg egyenesen büszke lehet, igy, ilyen eszközökkel a modern nagy irók mar nem tudnak dolgozni. Ily kepeket már csak a szív tud diktálni. Nem fogjuk mi a szép, bensőséges ünneplést, melyben Lukacs Istvánnak és darabjának része volt, megrontani, ha rámutatunk a hibákra is. Ez pedig összefoglalható egy mondatban: Ne légy sajat munkád bírája! A népszínmű hosszú, sok a fölös beszéd benne. A magyar ember sajátsága, hogy elhatározó események előtt nem sokat monologizál. Azok a darabok, a melyeket a fővárosi színhazak „hoznak“ ki, nagyon sok kezeit mennek át, mig a közönség elé kerülnek. Csak az igazgatót, rendezőt vesszük, a kik már a nyers beállításnál kik ceruzáznak. Szívesen elismerjük, hogy erre nem volt idő, hisz a hét elején színészek még a darabot sem ismerték, a hét végén már
