Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-06-30 / 50. szám
esemény létrehozója, mely a hazafiúi aggodalom méltó kitörésével iparkodott a nemzet ellen irányzott halálos döfést megakadályozni. Az ónodi országgyűlésen különbek történtek! Ne engedjük tehát magunkat a lengyelek sorsára juttatni, hanem mig lehet, mentsük meg hazánkat és annak nemzeti államéletét. Ne kövessük a veszélybe rohanó kormányt s gondoljuk meg jól, hogy Tisza útja az az út, mely ha veszélybe vezet, onnan visszatérni többé nem lehet. Az annyiszor felemlegetett felelősség ne találja fel bennetek melegágyát, mert mit ér Tiszának és elvakult összes társainak felelőssége, ha a nemzet és a haza elveszett? ti. F. Az elátkozott kastély. Irta: CSONGOR GERGELY dr. Magyarország egyik legbájosabb völgyében töltöttem gyermekkoromban egy csupa csillogó fényes aranynapból összeszőtt nyarat. A völgyet hatalmas bércek vették körül, miknek árnyékában a szellő is remegve suttogott sejtelmes titkokat. A bércek csúcsait pedig a felhők ölelgették, csókolgatták ... ok — csúcsaikkal — közelebb voltak az Istenhez. Irigyeltem őket s áhítattal néztem rájuk, mint Madonna képére. Madár se járt arra. Pedig .valamikor nagy urak jártak benne, mert az egyik hegy oldalában egy hatalmas sötét kastély állott, olyan elhagyottan, mintha elátkozott lett volna. Kupolájának csúcsa vereice- dett a hegytetővel . . . talán csak a természetimádó építőjének istenességéből nem szárnyalta túl. Mikor először nézegettem messziről, egy nagy fekete madár repült bele. Egész estig nem jött ki. Egész éjszaka a fejemben motoszkált. Nem hagyott aludni. Lementem a plébánoshoz és elkértem a kulcsod. Álig fetfegyverkezve reszkető vakmerőséggel, hatalmas bozótokon keresztül bejutottam. Az utat rég benőtte a bozót, a fenyő. Vagy tán nem is volt útja sohasem. Az ősök repülni is tudtak. A fekete madár ott kóválygott felettem. A kastélyban halálcsendes némaság uralkodott. Egy pók sem szőtt hálót. Egy tücsök sem hegedült. A termek tárva-nyitva voitak. A fekete madár elsötétített mindent. Rám szakadt a sötétség; a fantázia birodalma. Egy hatalmas terem sarkából egy hárfa mozdult meg. Zengett, bongott. Szellem támadt benne a hold besütő világánál és sejtelmesen megszólalt: „Más volt a dal régen. Fenséges volt s csak dicsőségről regélt, arról az időről, mikor még volt haza és volt hazaszeretet. Voitak emberek, — voltak hősök. Még csapzott a tetté vált eszme vihara! Nem volt az léha dal, — zord fergeteg volt.“ A hárfa itt csendesebben zengett, majd elhalóan suttogta ; „Vájjon, lesz varázs, mely új életet önt az emberekbe? Lesz-e ki mondhatja?: „hazám"! A hárfa mellől egy porlepte lobogó kelt fel. Kitárta nemzetiszinü szárnyát és tűzzel fogott meséjébe: „Suhogva iengő, büszke szárnyon repültem végig a világon. A fergeteg sodort. Vad tenger dúlt alattam, de én repültem. Zászlóerdőkön haladtam, a hol lángoltak az arcok, csillogtak a szemek, lángoltak, égtek a fegyverek, de ma, ne nyúljon hozzam senki! tiz bajnok kezéből hullottam el, tiz emelt fel ismét. Akkor dörgött a vihar, tombolt a szív, de ma ne nyúljon hozzám senki . . . ina már nincs itt senki ! Koppánynak nincsenek utódai! Tépett szárnyamat szentségtelen kéz ne érintse!" A zászló beszédének hatása alatt villogni kezdett egy danaskusi penge, oly hatalmas, hogy a mai hazaszeretet fel sem emelné. . . . „Szép álmom volt: uj csillag tűnt elém s csatára hivott. Még most is előttem e vészt- jósló égi jel. Aztán mentünk. Szerte repült a gazok uralma, eltűntek a hatalmaskodó őrjöngök s a rozsda is eltűnt rólam. A hősí kard, ősi becsülete feltámadt újra ... ah : de csak álom volt ! Álom. Milyen szomorú ma már az ébrenlét! Nincs itt szív, mely méltóan tudna forgatni.“ Szóllott és pengve búgva a földre zuhant. Fájdalmában végigrepedten. A búgástó! a kis harang visszhangja kelt s megkondu.lt. Siró hangjából ki ne értené szomorúságát. A kápolna sírjából a rég felejtett hős felébredt. Csapzott haja Napóleonra emlékezteit,., félelmes alakja Leonidásra,, homloka, szája Tankrédre, Bayardra, tekintete Hannibálra. Menydörögve, bőszen száguldottá végig a hatalmas termeket s üvöltötte: „Mit zavartok ? Mi hajthat engem többet csatára, küzdelemre. Nincs már a hitnek halvány sugara sem! Ki űz hát még vissza a világba ! A. sir mért nem ad nyugalmat? Nekem itt többé nincs mit keresnem! Itt már többé nincs: „miért?“ * * Megcsókoltam a lobogót és könnyet ejíeí= tem a kard vasára, kimentem, az elátkozott kastélyból, a hol minden halott s. mindennap újra leéli egy nemzet elmúlt szenvedését. A hot minden csendes s mindennap egy halált szenvedett nemzet szomorú időket: túlélő vágya támad. S a kastély lesi egy távoli viharnak, hangjait, melyben Európa harci éneke zendtU fel . . . pedig körülötte csak a szellő suttog lemondásról egy bús regét. ❖ aztán többször jártam a kastély mellett. Benéztem nagy boltives ablakán,, de nem láttam többé semmit. Most meg kinézek a hazába, a szabadságba és ebből nem látok sehol semmit. A nagy fekete madár sohasem fogja levetni gyászoló- ruháját! HireK. — A törvényszéK uj elnöKe Vácon. Dr. Félix Antal a pestvidéki törvényszék elnöke múlt hét folyamán Vácon járt és az állami és városi hivatalok fejeinél vizitelt. — Plébánosválasztás. Kiskunhalason múlt vasárnap választottak plébánost a hivek egyháztanácsában. A legtöbb szavazatot Filó József mindszenti fiatal káplán nyerte a kit valószínűleg meg is fog erősíteni uj állásában a megyés püspök. — Dalosaink országos versenyen. A fővárosban most tartják meg az országos dalosversenyt, a melyen rész fog venni az ipartársulat dalárdája is Érti Gábor karnagya vezetésével. A lelkes dalosok már ie is utaztak Budapestre. Szép reményekkel eltelve sikeres szereplést várunk az ambiciózus énekesektől ! — Tanulók felvétele a £őgimná= ziumban. A tanulók szabályszerű felvétele julius 1. 2. és 3. napjain lesz d. e. 8—12 az igazgatói irodában. A felvételre a tanuló szülői, vagy csak megbízottja kíséretében tartozik megjeleni. Az !. osztályba jövők felvételkor születési bizonyítványt, himlőoltási igazolványt valamint a népiskola IV. osztályának sikeres elvégzéséről tanúskodó iskolai bizonyítványt tartoznak felmutatni. A fenti három napon a négy alsó osztályba csak helybeli haladó tanulók vétetnek; a szeptemberi felvételnél a helybeliek előnye megszűnik, azért kívánatos, hogy a helybeli szülők még most julius- 1. 2. 3-án Írassák be fiaikat. Ä felvételnél minden tanuló fizet felvételi dij címén 6 K-t, értesi- tődijra 2 K-t, az énekiskola fentartására 2 K-ty a kirándulási alapra, valamint az ifjúsági könyvtárra 1—1 K-t, tinta-krétadij címen 40 fillért,, összesen 12 K. 40 f-t. A tandíj egész évre 48 K, mely azonban csak szeptemberben fizethető. Vác, 1912. junius 25. Az igazgatóság. — EsKüvö. Szepessy László tanár, neves költő csütörtökön tartotta esküvőjét a hétkápolnánál Tóján Etelka kisasszonnyal. — Iparostanonc-isKolánaK. A váci iparos- és kereskedő-tanoncok jutalmazására, illetve könyvtáruk szaporítására a következő 3 adományok folytak be: Vác város 40 K. ! Tulipán-egyesület 2 drb 10 K. aranyat,, a váci takarékpénztár, váci hengermalom R.-L Iparés Hitelbank 10—10 K. dr. Zádor János.. Mil- tényi Aurél, Meiszner Rudolf, Intzédy Soma, Tragor Károly, Váci 1. áit. Ipartársulat, Reit- ter Ödön, Velebny János 5—5 K. Gossmann Ferenc, 4 K. ifj. Ottó József, Kopunecz Jpzsef, Hillman N. dr. Forgó Kálmán 3—4 K. Mote- sitzky János, dr. Biksay Károly, Schmidt Já- noy dr. Galcsek György, dr. Rapcsák Imre, dr. Kestler István, dr. Martin Zsigm and, Schandl Miklós, Nagy Sándor, Hufnágel Imre,. Olaj Ferenc, Horváth György, dr. Preszly Elemér, Bernhth András, Pressburger K. és társa 2—2 K. Lángért N. György Mihály, N. N. Cs. S. Szényei Ferenc, Gerstenberger N. Hidasi Ferenc,. Köb! János, Mészáros Vince, Bunyata Vince, Fekete József, Jeremiás Pál 1 — 1 koronát, N. N. N. N. 40—40 fillért. A nemes adakozók áldozatkészségükért fogadják a tantestület és az ifjúság hálás köszönetét. Igazgatóság. — A Budapestre bejáró állami tisztviselőik öröme. Megírtuk annak idején, hogy a vasúti tarifa drágulása megdöbbenést keltett azoknak az állami tisztviselőknek a körében, kik Vácon laknak ugyan, de Budapesten teljesítenek szolgálatot. Ezek a tisztviselők közös értekezletre gyűltek össze s megbízták dr. Lázár Oltó* kir. kincstári ügyészt meg Babanits Imre miniszteri számellenőrt, hogy kérvényt adjanak be nevükben a kereskedelemügyi kormányhoz. A megbízottak ezen az utón adják megbízóiknak örvendetes tudomására, hogy a tisztviselők mozgalma sikerre vezetett, a mennyiben a kereskedelmi miniszter akként döntött, hogy a tisztviselők füzet- jegyei továbbra is érvényesek maradnak s hogy azok ára a régi marad. — Uja.bb adó a kisiparosokra. Az ország kisiparosai julius elsejétől mélyebben nyúlhatnak a zsebükbe s ha még maradt egy pár fillérjük a mi a drágaságban megmaradt, elviszi most majd a kerületi munkásbiztositó pénztár. A munkásbiztositásról szóló törvény ugyanis úgy intézkedik, hogy a törvény első öt esztendejében a kisiparosok három százalékos járulék helyett csak két százalékos járulékot fizessenek munkásaik után. Ez az év most julius elsején jár le. A kisiparosok legalább is ezer kérvényt nyújtották be a kereskedelmi miniszterhez, hogy újabb törvénnyel engedélyezze ezt a kedvezményt, de az ország- gyűlésnek mindenre volt gondja, csak arra nem, hogy az amúgy is rossz helyzetben levő kisiparosokon segítsen. Milyen nagy összegre rúg ez az egy százalékos különbség? A váci munkásbiztositónál 18—20 ezer koronát tesz ki s ettől az egy percenttől várják a deficit eltűnését. A váci pénztárnak még eddig eszébe
