Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)

1912-06-12 / 45. szám

2 V A C i HÍRLAP Magyar Védőegyesület budapesti közgyűlésén kellett volna az ünnepély fényét emelnie a váci dalosoknak. Dalárdánk már tavaly is részt vett a védőegyesület küzgyűlésén három ének­számával, a hol gróf Apponyi Albert elnök, gróf Somsich Tihamér alelnök, több főúr és Budapest előkelővilága méltóképen köszön­tötték, dicsérték a váciakat. Az idén ismét felkérték, ismét meghívták és kitüntették dalosainkat a budapestiek s a váciak örömmel tettek eleget a kitüntető meghívásnak. A kilenc órai gyorssal dr. Matisz Dezső elnöklete alatt 30 dalos testvér ment le Buda­pestre a Magyar Mérnökök Országos Egyesü­lete helyiségébe, a hol a közgyűlés volt meg­tartandó. A fiuk szive, lelke csupa örömmel, lelkesedéssel, büszkeséggel volt tele, mert ők maguk tudták, úgy érezték, hogy még igy soha sem voltak elkészülve, ily fölségesen még soha nem énekeltek, mint fognak ma az ország nagyjai előtt Budapesten. Négy számot akartak előadni: a Himnuszt, Szózatot, a Vörös sipkások énekét s az Isten áld meg s védd hazánkat , . . kezdetű szépségében is komor és aktuális dalt. Tíz óra után már mindannyian elfoglalták helyüket s kiosztották egymás között a kottá­kat. Ekkor küldték fel a dalárdának a köz­gyűlés programját, hogy milyen sorrendben kell majd szerepelniük, ezalatt pedig lent a díszteremben gyülekezett a közönség. A mint az egyik dalárdista kezébe vette a műsort, a többi körülvette s olvasni kezdték. A második pont igy szólt: „Elnöki előterjesztések. Apponyi Albert gróf őnagyméltósága Érsekújváron kel­tezett és tegnap este nyolc órakor érkezett táviratban értesít, hogy a politikai helyzetre való tekintettel legnagyobb sajnálatára nem vehet részt a mai közgyűlésen. Alapszabályaink értelmében tehát Dániel Gábor őnagyméltósága vezeti a X-ik közgyűlésünket.“ — Ki ez a Dániel? — Hiszen ez a munka­párt alelnöke! — Dobieczky Sándor neve is programon van ! — Ö is munkapárti képviselő ! — Hol van Somsich gróf alelnök neve? — Az igazi hazafiak távoltartják magukat ! •— Én nem énekelek, fiúk ! — így nem ! — Én sem ! — Én sem ! Zúg a felháborodás ekként s másként min­den egyes dalostestvér kebléből. Már szedik is össze a kottákat s indulni készülnek az énekesek. Ekkor jelenik meg köztük Borbély Sándor, a váci védőegyesület elnöke és sápad­tan, meglepetve kérdi, hogy mi történt ? — Nem énekelünk! Nem tartjuk összegyez- tethetőnek hazafias érzésünkkel, hogy ott, a hol munkapárti képviselők viszik a főszerepet s az igazi hazafias képviselők távoltartják magukat, mi emeljük az ünnepély fényét ! Borbély Sáudort érthetően kellemetlenül érintette az eset, mert ő volt az, a kinek közbenjárására hívták meg a Váci Dalegyesü­letet, de nem tehetett, nem is tett mást a Dalárda egyhangú határozatára, mint csak arra kérte őket, hogy jelentsék be visszavonu­lásukat Dánieléknek. Dr. Matisz elnök, Jelinek alelnök és Bárdos titkár nyomban le is men­tek hozzájuk s előadták a Dalárda egyhangú határozatát, mely ott érthető konsternációt keltett. A munkapárt alelnöke csak annyit tudott megjegyezni, hogy a Magyar Védőegye­sületből a politika mindenkoron ki van tiltva, mire dr. Matisz Dezső azzal felelt, hogy a Váci Dalegyesület sem csinál pártpolitikát, de hazafias érzése nem engedi, hogy a jelen alkalommal és a jelen körülmények között az ajkára dal jöjjön. Ezzel a Dalárda mind a harminc ott levő tagja elnökük vezetésével ünnepélyes csendben kivonult a Magyar Mér­nökök Országos Egyesülete helyiségéből a gyülekezni kezdő közönség érdeklődő sorfalai között. A dalostestvérek később dr. Gergely Mihály indítványára a következő táviratot adták fel gróf Apponyinak Eberhardra : A Magyar Védőegyesület köz­gyűlésén megjelent, de a szo­morú politikai helyzetre való tekintettel szerény szerepé­ről lemondott Váci Dalegyesü­let hazafias szivvel üdvözli Nagyméltóságodat. Az Isten tartsa meg szerencsétlen ha­zánk javára és vigasztalására sokáig! A távirat feladása után még egy darabig együtt voltak a dalosok, majd egy részük a margitszigeti evezős versenyekre ment, egy részük pedig visszatért Vácra. Matisz elnök pedig még vasárnap este a következő távirati választ kapta Eberhardról: „Most valóban nincs dalnak ideje, de jön majd jobb idő, midőn a munka terén meg­kettőzött erőfeszítéssel pótolhatjuk, a mit ma el kellett mulasztanunk és akkor diadalmasan zendiil újra a nemzeti dal. Apponyi.“ A védőegyesület közgyűlése igen szomorú volt. Alig voltak ott 15 —20-an. A tárgysoro­zaton rohantak át s néhány perc alatt készen voltak. Másnap aztán az egész városban hire futott az esetnek és itthon mindenki melegen üdvö­zölte a dalostestvéreket hazafias tettükért, melynek bizonyára viszhangja lesz még az országban. Hírek. — Közgyűlés a városházán. Csütör­tökön rendes közgyűlést tart a képviselőtes­tület. A 36 pontból álló tárgysorozatnak érde­kesebb tárgyai ezek: A virilisták névjegyzékét összeállítják Jakab János és társai parcellázási engedélyt kérnek. Egy csomó telek és illető­ségi ügy után számadások következnek, majd a pénzügyi bizottság ajánlja, hogy a város járuljon hozzá adományával annak az album­nak költségeihez, melyet a vármegye Fazekas Ágoston alispánnak jubileuma alkalmából adott. Ugyancsak a pénzügyi bizottság mutatja be a város csatornázására Zarka Elemér által készí­tett terveket, melyeket lapunkban bőven is­mertettünk. Malik Ferenc az uszoda segélye­zését kéri a várostól, özv. Korpás Jánosné kegydijat kér, az iparostanonciskola pedig fen- tartási költséget a várostól. Lőwy Herman a fehérek temploma mellett ideiglenes árúbódét akar építtetni. A közgyűlésen befejezést nyer a Lőwinger F. Sándor ellen indított kavics- bányaper-egyezséggel. Szó lesz Kiss Ernő és tanitótársainak segélykéréséről, majd arról, hogy mivel járul a város a vasúti állomás bő­vítési munkáihoz. Az utolsó tárgy lesz az ügy­vezető főorvos jelentése a város egészség- ügyi állapotáról az év első negyedében. — Záróünnep a főgimnáziumban. A főgimnázium záróünnepét vasárnap, e hó 16-án tartja meg az intézet rajztermében. Az ünnepély műsora ez lesz: 1. Wolkóber J.: Rapszódia. Előadja a zenekar. 2. Ábrányi Emil: Erős hit. Szavalja br. Andreánszky Sándor VI. o. t. 3. Fenn a bércek . . . olasz népdal, Katona temetés, svéd ének . . . Előadja az énekkar. 4. Beszéd. Mondja Grosschmid L. az önk. főjegyzője. 5. Erkel — Kún : Egyveleg Bánk­bán c. operából, cimbalom-solo. Előadja Kövi István VII. o.'t. 6. Intzédy L.: A nővér. Sza­valja Nagy László VI. o. t. 7. Beszámolás az önképzőkör ez évi munkásságáról. A pályá­zatok eredményének kihirdetése. 8. Szerenád. Hegedűn előadja Pataky Kálmán V. o. t. Zon­gorán kiséri R ostetter János V. o. t. 9. Záró­beszéd. Mmdja Schandl Miklós igazgató. 10. Bellmann: Induló. Előadja az énekkar. Az ün­nepély délelőtt féltizenegy órakor kezdődik, belépő dij nincs. A vármegye állásfoglalása. Pest­vármegye törvényhatósága hétfőn ismét utat mutatott az ország többi törvényhatóságainak, hogy a mai szomorú politikai helyzetben mi­ként keljenek az alkotmány védelmére, mely­nek veszedelme most éppen az ország házá­ból indult ki. A vármegye elhagyta Fazekas Ágoston alispán jubileumát, a törvényhatóság tagjai mégis oly nagy számban gyűltek össze, a mi nyári közgyűlésen szokatlan, de a poli­tikai helyzet komolysága megkívánta. A váci megyebizottsági tagok közül is csak a bete­gek maradtak itthon, a megjelentek kettő ki­vételével, kik a kormánypárti javaslatra adták szavazatukat, ketten pedig tartózkodtak a sza­vazástól, mindannyian az ellenzék álláspontját támogatták megnyilatkozásukkal. Az indítványt, mely bizalmatlanságot fejez ki Lukács László kormánya iránt, mert annak tudtával és bele­egyezésével történnek a -megszégyenítő erő­szakosságok a parlamentben s ezért a tör­vényhatóság felír a főrendiházhoz, hogy a tör­vény és házszabályellenes törvényeket utasítsa vissza a képviselőházhoz, Prónay Dezső báró terjesztette elő, a ki után Teleky József gr. oly határozati javaslatot terjesztett elő, mely sze­rint a vármegye sajnálatát fejezi ki azon ese­mények fölött, melyeknek színhelyévé vált a képviselőház. FájlaÍjaTiszaTstván ellen elkövetett merényletet, bizik abban, hogy a hazaszeretet közelebb fogja hozni a küzdő feleket s a par­lament tekintélye és méltósága helyre fog ál­lam. Az ellenzéki javaslatot Dessewffy Emil és Holló Lajos támogatták nagyobb beszéd­ben, mely után a főispán titkos szavazást ren­delt el arra, hogy melyik határozati javaslatot fogadják el a megyebizottsági tagok. A titkos szavazást nagy zúgolódással fogadták, mert úgy gondolták, hogy ezt a kormánypárti sza­vazók érdekében tette a főispán. De igy is az ellenzék diadalmaskodott: 43 szótöbbség­gel Prónay Dezső indítványát fogadta el a törvényhatóság. A vármegye határozata lelke­sedést keltett. Apponyi Albert gróf, mikor ér­tesült róla, külön meg is köszönte, mellyel a küzdő ellenzék harcát erősitik. A sajtó szár­nyán kijut az országba az e'ső vármegye ál­lásfoglalása és tevékenységre fogja serkenteni a többi törvényhatóságokat is. — Az aszódi főszolgabíró ünnep= lése. A hónap elején kezdte meg az aszódi főszolgabírói hivatal működését és az uj járás közönsége az első alkalmat felhasználta, hogy Sárkány Ernő főszolgabirája mellett tűntesen s ha drága banketten is, de oly számban gyűl­tek össze ott, a mennyid Aszódon fehér terí­ték mellett nem igen láttak még. Ott volt Raday Gedeon gr. főispán, ikladi földbirtokos, a gö­döllői és váci járás tisztviselőkarából többen, a kiknek vezetésére bízott kerületből alakítot­ták meg az uj főszolgabiróságot. Az első fel­köszöntőt Radvánszky Albert báró mondotta és kifejezést adott annak az örömnek, hogy a vármegye főszolgabiróságot adott Aszódnak s annak élére Sárkány Ernőt állította. A főszolga­bíró szólalt fel ezután és egész programot adott. Utána Dessewffy Emil nagykátai, Rúd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom