Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-06-05 / 43. szám
Huszonhatodih évfolyam 43. szám. Vác, 1912 junius 5. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 30 fillér. Telefon-szám 17. A kereskedelmi miniszter Vác állomásának kibővítéséről. (Két cikk.) 1. Vác, jun. 4. A magyar kir. államvasutak váci osztálymérnöksége ugyancsak túl lehet terhelve munkával. Nincs állomás hosszú vonalán, a melyen ne építkeznének, nagyarányú földmozgositáso- kat ne végeznének egy időben s ugyanekkor a pá'ya és forgalom biztonságáról kell gon- goskodnia. Az a sok ezer utas, melyet naponta Vác ad, ennek a hatalmas munkának egy részét látja és mig az úton a vonat egyhangú zakatolása közben konstatálja a fejlődést, visszagondol haza, felsóhajt: mikor lesz Vácból modern, esztendőkön át megtervezett állomás? Nos, talán, elérkeztünk a kezdet kezdetéhez. A kereskedelmi miniszter végre kiadta beleegyezését a bővítéshez s immár nemcsak Göd- Dunakesz, Rákospalota-Ujpest táján látunk anyagvonatokat mozogni, földmunkásokat serényen dolgozni, az elmúlt napokban megindult az első tehervonat Vácra is, mely a váci állomás bővítéséhez és építkezéséhez az első kapavágások földjét hozta meg ... De ismerjük meg a hosszú ideig várvavárt hivatalos eljárás ténykedését. * A kibővítés terveit, aligha csalódunk, ismeri az egész város közönsége részben a szóbeszéd, részben a hirlapi információk alapján. A váci állomás kibővítésére ez év március 15-én tartották meg a közigazgatási bejárást, melyről közvetlenül a hivatalos elintézés után bő tudósításban adott számot a Váci Hírlap olvasóinak. Ezen a bejáráson mutatta be a magyar kir. államvasutak váci osztálymérnöksége által tervezett, a váci állomás kibővítésére vonatkozó terveit. Ezeket elfogadták, meghallgatták az érdekeltség kívánalmait s véleményezték még a következő munkálatokat: Vác város képviselői a bővítésre szükséges városi területeket díjtalanul ajánlották fel. A Kobrák aluljáró újabb hat sínpár részére meghosszabbítandó hat méter szélességben. Az uj felvételi épiiiet előtt tér létesítendő, mely tudvalevőleg a mai öreg épület és a Kobrak- aluijáró közé kerül, kibővitendő. A villamos vasúthoz, melynek épületét elbontják, uj feljárók készítendők. Az építendő uj raktárakhoz a máv-nak kövezett utat kell fentartania. Minthogy a sínpárok a bővítés által a városi oldal felé tolatnak el, a horganyhengermű iparvágánya is a városi oldal felé eltolatik, az ehhez szükséges területet a horganyhengermű tartozik megszerezni. A deákvári érdekeltség azt kérte, hogy a deákvári-út tengelyében a mai raktárak fölött egy gyalogfelüljáró építtessék meg. Vác város képviselői ehhez a kérelemhez nemcsak hozzájárultak, de azt a városfejlesztés programjába illőnek, tehát szükségesnek mondották. A vásártér rendezésével ugyanis a Kossuth-utca egyenes folytatásban a vasutig fog terjedni s a lakosság közlekedése csak ezen a gyalogfelüljárón át bonyolítható le a vasúti pályatest túlsó oldalával. A deákvári érdekeltséget a bizottság feiszólitotta, hogy a felüljáró 40,000 koronába kerülő építési költségeit vállalja, mire a deákváriak kijelentették, hogy önkéntesen megadóztatják magukat, de 10,000 koronánál nagyobb hozzájárulásra nem hajlandók. A szóri-vám mellett létesítendő aluljárók elkészítését javasolta a bizottság. A környék legnagyobb forgalma Vác városával ezen az úton bonyolittatik ma le, de ez az út a nagy forgalom miatt a vasúti sorompóval a nap legnagyobb részében el van zárva. Az aluljáró négy méter magassággal, hat méter szélességben a rnáv. költségére készítendő el. A szőri vámnál vasúti megállóhelyet kérelmezett a város. Ha Gödnek három, Dunakeszinek, Verőcének, Nagymarosnak két-két megállóhelye van, a közel öt kilométer hosszú, 20 ezer lakosú Vácnak nem egy, de három megállóra lenne szüksége. Ezt a kérelmet azonban — sajnos — a bizottság a tárgyalás során visszavonia: Vác nem kap megállóhelyet, a szőri aluljárót pedig függetlenül a Kertvárosba vezető gyalogaluljárótól fogják megépíteni. Végül tekintettel a váci pályaudvar és felvételi épület nagyarányú, közel félmillió koronába kerülő és a városnak anyagi és kulturális érdekeit szolgáló kibővítésére, a bizottság felszólította a város képviselőit, hogy a szükséges terület ingyenes átengedésén kívül a földmunkához szükséges földet és kavicsot díjtalanul- adja és annak a helyszínére való szállítás költségeit vállalja, Vác képviselői szívesen vállalták a felhívás első részének teljesítését tekintettel éppen a városnak a pályaudvar kibővítésével nyerhető hasznára, de mert a díjtalanul felajánlott anyag szállítását a máv. eszközeivel sokkal olcsóbban teljesítheti, a föld és kavics fuvarozását megtagadta. Rip van Winkle. Irta: PAKOTS JÓZSEF. 2 Egy hete már, hogy őexcellenciája lelkiismeretes pontossággal élt a. kúrájának, a mikor ,-a lapok megírták, hogy Karlsbadba érkezett egy osztrák miniszter is, a ki pedig igen nevezetes férfiú volt. Az osztrák kegyelmes urat szintén gyomorbaj kínozta, a mi arra a tényre enged következtetni, hogy a politika nagyon elrontja az emberek gyomrát. Az osztrák miniszter véletlenül szakmabeli kollégája volt a magyar miniszternek s ebből kifolyólag a két kegyelmes urnák az a szerencsés ötlete támadt, hogy ők kölcsönösen megtárgyalják a tárcájuk körébe eső közös ügyeket. Ez az ötlet azt eredményezte, hogy a magyar miniszter távirati úton fordult a minisztériumához, bizonyos fontos akták sürgős elküldését kér\)én. A miniszter rendelkezése úgy szólt, hogy az aktákat a titkár hozza el. A titkár azonban szabadságon volt. Egyáltalán a fél minisztérium szabadságon volt. Az elnöki osztály vezetője egy kis zavarba jutott. Az akták igen diskrét természetűek voltak, akárkire nem bízhatta őket. Habozott, törte a fejét. Annyi ideje nem volt, hogy a titkárt visszarendelje szabadságáról. Töprengve gondolt végig a tisztviselők során. Egyszerre csak megnyomta a villamos csengőt és bizonytalanul mondta a szolgának: — Kérem, küldje be Hudák bácsit! Hildák bácsi hajlongva jelentkezett : — Itt vagyok, méltóságos uram ! Az osztályfő vizsgálódva nézett végig a Hudák bácsi kissé kopott, kifényesiilt redin- gotján s aztán hirtelen elhatározással mondta : — Önre fontos missió vár, Hudák bácsi! — Oh, parancsoljon, méltóságos uram ! — Ön most rögtön hazamegy, becsomagol és fontos aktákkal Karlsbadba utazik a miniszter úr őexcellenciájához! Hudák bácsi nem hitt a fülének : — Ééén ? . . . — Igen. A titkár úr szabadságon van s önnél megbízhatóbb emberem nincs. Hudák bácsi bizony szédült egy kicsit, a mikor az aktacsomóval hóna alatt távozott a méltóságos úr szobájából. Ez a szédülése eltartott hazáig is, a hol az aligazgatónké őnagysága, mikor megtudta hűséges életpárja küldetését, alig akart hinni benne, sőt egyenesen meggyanúsította Hudák bácsit azzal, hogy egy kicsit a pohár fenekére talált nézni. De hát a józan valóság mégis beigazolódott és Hudák bácsi két óra múlva már ott ült egy gyorsvonati fülkében és szorongva nézett elébe az izgalmas jövőnek. A miniszter úr igen kegyesen fogadta Hudák bácsit. Felszólította, hogy ugyanazon hotelbe szálljon, a hol ö van, hogy igy mindig rendelkezésére állhasson. És Hudák bácsira a miniszter oldalán csakugyan nagy szerep is várt. A két szak- miniszter tanácskozása napokig elhúzódott. A kérdés, a melyet megvitattak, kényes volt s a két állam érdeklődése erősen a tanácskozás felé fordult. A magyar és osztrák lapok naponta hosszú cikkeket közöltek a tanácskozásról. Egymásután jelentek meg a távirati jelentések ilyenformán : A két szakminiszter mai tanácskozása megint hosszú ideig elhúzódott. Utána a magyar miniszter még sokáig dolgozott szállóbeli lakásán Hudák aligazgatóval. Vagy : A mai tanácskozáson már pontokba foglalták a megállapodásokat. A jegyzőkönyvet HudákJános minisz- tériumi aligazgató vezette. Több, mint egy hét kellett hozzá, a mig a két miniszter letárgyalta a vitás kérdést s a lapok megírták, hogy a tárgyalások eredménye kölcsönösen kielégítő lett. A tárgyalások befejeztével véget ért a magyar miniszter kúrája is s őexcellenciája visszauta-
