Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-05-19 / 39. szám
Huszonhatodih évfolyam 39. szám. Vác, 1912 május 19. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjeleniR szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A váci munkásgimnázium szervezete. Vác, máj. 18. Az a körülmény, hogy az országban már jelenleg 51 munkásgimnáziumban terjesztik a középiskolai tanítást pótló ismereteket, indította a váci muzeumegyesületet arra, hogy e hó 8-án tartott választmányi gyűlésén elhatározta, hogy ha az illetékes tényezők kellő anyagi támogatásban részesítik a munkásgimnáziumot, úgy még ez évben megnyitja azt. A több oldalról szerzett információk alapján most már elmondhatjuk, hogy a munkásgimnázium sorsa Vácon biztosítva van, épen azért az alábbiakban közlöm a munkásgimnázium célját és tanuló tervét. A munkásgimnázium általában a munkás osztály, kivált képen pedig az iparos inasiskolát végzett és katonai szolgálat előtt állló fiatal segédek középiskolai irányú rendszeres tanításával foglalkozik. Azt különösen kell hangsúlyoznom, hogy legközvetlenebb hasznát a munkásgimnáziumban tanultaknak a katonaságnál veszik az illetők, hol szolgálatba lépésük alkalmával a végzettségükről szóló leckekönyvet bemutatják. Hallgatója lehet a munkásgimnáziumnak minden elemi iskolát végzett iparossegéd, keres- kedösegéd, gyári munkás, vagy esetleg önnálló iparos, a ki önmagát művelni, ismereteit gyarapítani szándékozik, a ki 16-ik évét betöltötte s a munkásgimnázium házi rendjének magát aláveti. A tanítás teljesen ingyenes. A tanfolyam 3 évig tart, de csak [a. téli hónapokban (okt. 1-től márc. 3l-ig) s az esti órákban 6—8-ig, illetve 727-től—729-ig lesznek az előadások. Az előadásokon csak beirt hallgató jelenhetik meg, de kivételes esetekben az előadó megengedheti, hogy egyes előadásokat mások is meghallgathassanak. Minden hallgató nyomtatott leckekönyvet kap, melyben mind a 3 évfolyam eredményeinek följegyzésére külön lapok szolgálnak s e lapokra jegyzik a vizsgálat eredményét is. A munkásgimnázium három évfolyamának egységes óraterve a következő : I. II. III. évfolyam Magyar nyelv 2 1 1 heti óra Földrajz 1 1 1 » >; Történelem 1 1 1 » » Term, rajz és egészségtan 1 1 1 n » Természettan — 1 1 V )) Vegytan — — 2 )) V Könyvvitel 1 1V )) Számtan 2 2 2 V » Mértan, mértani rajz 1 1 1 )) V Szabadkézi rajz 1 1 1 » » összesen 1.0 10 11 heti óra Azonkívül, ha elegendő hallgató jelentkezne a német nyelv, mint rendkívüli tárgy, az is szerepelne. A német nyelv különösen azoknak ajánlatos, a kik a munkásgimnáziium elvégzése után, valamelyik polgári iskolában a négy ősz tályról összevont vizsgálatot szándékoznak tenni. A munkásgimnáziumok tanmenete majdnem azonos a polgári iskolák 4 osztálya számára megállapított tanmenettel, tehát a kik a munkásgimnáziumok három évfolyamát elvégezték, egy kis szorgalommal, polgári iskolai végzettséget is szerezhetnek, mi talán annál is köny- nyebben történhetik, mert akkorra már helyben is lesz négy osztályú polgári. Mos még csak egy pár szóval vázlatosan megemlítem, hogy mivel foglalkoznak majd a munkásgimnáziumban az egyes tárgyak szerint, természetesen egyenlőre csak az első évfolyam tárgyairól lesz szó. Magyar nyelv. Az elméleti részen kívül, gyakorlatilag foglalkoznak a nyugtatvány, kötelezvény, üzleti és magán levelek stb. szerkesztésével és fogalmazásával. Földrajz. Ha majd helyi körülmények megengedik, vetítéses előadások keretében, Magyarország földrajza, közlekedésügye és közgazdasága. Történelem. Magyarország története. Számtan. Alapműveletek, mértékrendszerek, tizedes törtek, közönséges törtek, százalékszámítás. Természetrajz és egészségtan. Sejtan, szövettan. Bőr, bőrápolás, izomrendszer és a csontváz. Táplálkozás, emésztés emésztő szervek. Vérkeringéssel kapcsolatban a lélegzés. Idegrendszer és érzékszervek. Az alkohol élettani hatásai. Első segélynyújtás. A gerinces és gerinctelen állatok jellemzése. Mértan és mértani rajz. Távolságok mérése. Görbe, kör, sugár, körív. Háromszögek, négyszögek szerkesztése, terület számítása stb. Szabadkézi rajz. Kinek-kinek képessége szerint, eszközök és természeti tárgyak rajzolása. E röviden vázolt tantervből is kitűnik, hogy olyan ismeretek elsajátításáról van szó, melyeknek tudása minden munkásnak csak javára válik és azt az életben praktikusan használhatja. Még csak egyet. A munkásgimnázium léte és virágzása egy körülménytől függ. Legyen a komolyan tanulni és tudni vágyó munkásokban, kellő kitartás és szorgalom, tehát ezt a munkások javát szolgáló intézményt csak akkor érdemes fölállítani, ha azt a munkások elegendő számban, kitartóan hallgatni is fogják. Én reményiem, hogy Vácon, hol ezernél többen vannak azok, kik a munkásgimnázium hallgatói lehetnek s az ott tanultaknak hasznát vehetik, akad 50—60 komoly jelentkező s akkor érdemes lesz a munkásgimnáziumot megnyitni és föntartani. Bán Márton. Séta a legújabb múzeumban. A budapesti kir. orsz. gyüjtőfogház igazga- gatőja a még itt-ott szétszórtan meglévő régi büntető eszközöket összegyűjtötte. Azt mondhatjuk, hogy a nemzet egész múltját, erkölcsét, művelődését, történelmünk sok szomorú lapját meglátjuk, ha a muzeuin gyűjteményein végig tekintünk. Szent István királyunk korára emlékeztet az a bélyegző, a melynek eredetije a nagyszebeni városi múzeumban van meg. Ez egy kettős akasztófát ábrázol, a mellyel a bűnöst megsütötték az arcán, homlokán, vagy mellén. Ilyen régi büntetőeszköz a halálbüntetés végrehajtására használt pallós, a mely nem egyéb, mint hosszú kétélű kard, a melyet a büntetés végrehajtója, a hóhér, két kezébe fogván, csapta le a fejet a törzsről. A muzeum tulajdonát képező pallóssal utoljára Újvidéken 1853-ban végezett ki egy többszörös rablógyilkost Both János hóhér. Szent Lászió király korába vezet bennünket a kalodák gyűjteménye. Az ő törvényei említik, hogy a ki a böjtöt megszegte, annak 12 napig kalodába zárva kellett kenyéren és vizen bőjtölnie. Jóformán a kalodákból maradt a legtöbb fönn. Pedig ma már sokan vannak, a kik alig tudják, hogy mi is volt a kaloda. Sokféle is volt belőle. A nyakló kaloda, vagy hegedű a községekben a legújabb időkig igen gyakori büntető eszköz volt, a mely főként a bűnös megszégyenítésével igyekezett céiját elérni. Hegedű alakja volt egy nagyobb és két kisebb nyílással. A nagyobb nyílásba került a nyak, a két kisebbe kerültek a kezek. A kaloda végét azután rendesen lakattal zárták le s sokszor a lopott holmit is ráaggatva a gyereksereg hahotája, vagy dobszó kíséretében kellett a bűnösnek a falun végig vonulnia. Több régi lábkaloda egy, vagy két, legtöbb- nyire azonban több személyre való volt. A lábkalodába zárt bűnös vagy feküdt, vagy háttal a falnak támaszkodott. Kezdetben, a mikor még börtön nem igen volt, a kalodába zárás a szabadságvesztés büntetését pótolja. Majd megszégyenítő büntetés, máskor a szabadság- vesztés büntetés súlyosbításául alkalmazzák. Thököly Imre is kalodába volt zárva a fogságban s ezenkívül még nehéz rablánccal hozzá volt erősítve a börtöne falához. A hadihajókon máig is használatban van a matróz megfékezésére a rudas békóvas, vagy vaslábkaloda. Egy ilyen is van a múzeumban, melyet a pólai tengerészeti hatóság küldött a múzeumnak. Többnyire minden látogató meghőköl, midőn a múzeumnak ama helyiségébe lép, a hol az akasztófák vannak. Régi szuette akasztófa áll a terem közepén, beerősitve a földbe, hozzátámaszt/a a létra, mellette a lépcső, a melyre az elitéit lép. Utoljára 1903-ban volt használatban. Ott van a Papp Béla és a Húsz Ábrahám kivégzésénél használt akasztófa is. A mostani akasztófák a'ig két méter magasak. Régen, mikor a kivégzések az elrettentés céljából nyilvánosak voltak, az akasztófák több méter magasak voltak, hogy messze vidéken is láthatók legyenek, mert a hullát is bizonyos ideig rajtuk hagyták. A régi jobbágyvilágot juttatják eszünkbe az
