Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-07-12 / 53. szám

13. Tejfel néven csak az olyan természetes, vagy mesterségesen tejsavkulturákkal savanyí­tott tejszint szabad forgalomba hozni, melynek legalább 15o/0 zsírtartalma van. 14. Elsőrendű legfinomabb teavaj néven csak olyan kizárólag centrifugált tejszínből készült vaj hozható forgalomba, melynek legfeljebb 18°/0 víztartalma és legfeljebb négy savfoka van. 15. A túró tiszta tehéntejből készüljön, ize édeskés, szine fehér legyen és semmiféle ide­gen anyagot ne tartalmazzon. 16. Gyermek- és gyógytej csakis külön ha­tósági engedéllyel készíthető és hozandó for­galomba. fiireK. — Balás püspöK nyaralása. Balás Lajos rozsnyói püspök a gömörmegyei Lénárt- fürdőbe érkezett, hogy ott csúzos baját gyógy­kezeltesse. — Rendkívüli Közgyűlés a város­házán. Az elintézendő akták felszaporodtak : a polgármester rendkívüli közgyűlést hirdet csütörtökön délutánra. Harminc ügyben kell ha­tározni, de azt hisszük, a tárgysorozaton nincs egy sem, mely parázs vitát provokálna. A sab­lonos bejelentésekkel fog kezdődni a tárgyso- zat, melyek közt érdeklődést kelthet, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az uj bérkocsisza­bályrendeletet, ezentúl tehát a fiakker is drá­gább lesz. A kölcsönügyek után a virilisták névjegyzékének összeállítására bizottságot kül­denek ki, a polgármesternek hat hetes szabad­ságot adnak, azután jön a sok illetőségi és telekvételi ügy. Ezután határozni kell Hübschl Kálmán városi mérnök kérelme fölött, aki azt kéri, hogy hivatalos teendőit lakásán végez­hesse, Szeleczky Gáspár rendőrbiztos kérel­méről, ki 300 korona gyógydijat és hat heti szabadságot kér. Végül az uj polgári iskola segélyéről lesz szó, melyről lapunk más he­lyén írunk. — Berthold Mihlós gróf halála. A szenzáció erejével hatott az a szomorú hiradás, mely hétfőn reggel érkezett be Nagyorosziból s mikor az annak eszközévé lesz az eszményi módon értékelő ember tragédiája a tudomány tragédiájává válik. A szellem nemessége fölemel, de az anyag azonnal lesújt. Madách ennek a szellemnek a mindent uraló erejét hirdeti: Kiben erő van és Isten lakik, Az szónokolni fog, vés, vagy dalol, Ha lelke fáj, szívrázóan zogok, Mosolyog, ha a kéj mámorát alussza, S bár uj utat tör, bizton célra ér. Ez a szellem teremt uj világot, . . . mely fejlődni fog. Ha egy nagy ember eszméit megérti, S szabad szót ád a rejlő gondolatnak, Ledőlt romoknak átkozott porán, Ide kívánkozik, hol a nagy eszmét újra megtalálja. Lehet, hogy többé nem nyilatkozik Eget megrázó ős títání harcban, De annál ígézöbb áldásosabb Világot alkotand szerény körében. De ez uj világban a londoni jelenetben nem találja meg. Nem az a társaság van ottan, Minőt a tudomány eszmél magának És melynek rendén értelem víraszt. Ilyet keres a phalanszter jelenetben, hol újabb csalódás éri, ahol nincs élet, nincs egyéniség, a szellem lenyűgözve, a tudomány a megélhetést szolgálja. (Befejezése vasárnapi számunkban). és egy daliás főur életének vegét jelentette. Berthold Miklós gróf élete 49-ik évében rövid szenvedés után meghalt. A grófot mindenki ismerte Vácon bárha meglehetős elvonultan is élt s nagyobbára a váci huszárezred tiszti­kara volt társasága. Néhány év óta, fia neveltetése miatt váci lakos volt s a Csáky Károly főúti volt Gallé-féle házat bérelte ki. Mint katonatiszt kezdette életpályáját s a szép huszártisztet rangjánál fogva is mindenütt szí­vesen látták. Úgy is élt, mint egy gróf, mint egy huszártiszt, daliás alakja ismert volt az országban. Ebben az időben történt, hogy Per­zsia a monarhiában hadseregét kiképző tiszte­ket keresett. Berthold gróf vállalkozó szellemű volt, szívesen engedett a felhívásnak s az exotikus állam katonaságánál vállalt jelentős szerepet. Teheránban ismerkedett meg nejével s a szer­ződéses idő leteltével már párosán tért vissza a nagyoroszii birtokra. Néhány év múlva Vácra költözött s házában nagy úri társaság fordult meg az ország minden részéből. A múlt hét végén tifuszos láz ütött ki rajta. Az erős férfi nem akart ágyba feküdni, inkább kiment a nagy-oroszii kastélyba, a honnan már csak halálhíre érkezett vissza. Temetése csütörtökön, e hó 13-án délelőtt lesz, Vácról is sokan mennek ki a végtisztességadásra. Az özvegy egyszerű temetést rendelt, koszorúkat nem fo­gadnak el. Gonda Béla dr. nagyoroszii espe­res plébános végzi a gyászszertartást, melynek végén a családi sírboltba helyezik el az el­hunyt gróf tetemeit. Gróf Berthold Miklós ha­lálhíre özvegy édes anyját, ki Betlen grófnő, Bádenben találta, onnan sietett fiának halot­tas ágyához. — Lesz polgári fiúiskola Vácon. A Váci Hírlap hasábjai a tanuk arra, hogy sok­szor adtunk kifejezést annak a közóhajnak, hogy Vácon polgári fiúiskolát állítsanak. A kereskedő és iparos pályára nevelő praktikus iskola felállítását sürgettük s ime, hamarabb lesz ilyen iskola városunk falai közt, mint gon­dolhattuk volna. Sebestyén Ernő fiatal polgári iskolai tanár óhajtja felállítani és szeptember­ben már meg is nyitja az első osztályt. Se­bestyén érintkezésbe lépett a város vezető kö­reivel s minden oldalról biztatást nyert, sőt az anyagi támogatást is kilátásba helyezték. Be is folyamodott a képviselőtestölethez támoga­tásért s a pénzügyi bizottság hétfőn tartott gyűlésében oly indítványt tett, hogy az iskolát a tanítás eredményéhez képest a tanév végé­vel anyagilag támogassa a város. A fiuk részére szervezett polgári iskolában nyolc korona lesz a havi tandíj, de a szegény szülők gyermekét, ha jó bizonyítványt mutat fel, féltandijjal is felveszik. Sebestyén Ernő biztatást kapott a környékből is, növendékeinek nagy részét Nagymarosról, Dunakesziről és a szomszédos községekből fogja nyerni. — Eljegyzés. Molnár Andor oki. bánya­mérnök, tart. cs. és kir. tábori tüzérhadapród, a salgótarjáni kőszénbánya r. t. mérnöke, Mol­nár Péter máv. ttisztviselő fia eljegyezte Nesz- méry Margit kisasszonyt Nagybátonyban. — Választás. A pestmegyei evangélikus esperesség e hó 1-én tartott közgyűlésében Melczer Dezső galgagyörki ev. lelkészt egy­házmegyei aljegyzőnek választotta meg. — Kassai bácsi és a földrengés. — Úgy megörültem, —beszélte a mester ebéd­nél az asztaitarsaságnak,— azt hittem hamarjá­ban, hogy valaki mozog az ágyamban. — Aztán mit csinált volna, ha igaz lett volt Kassai bácsi ? — kérdi tőle dr. Gergely. — Hát csak örültem volna, — feleié melan- chólikus hangon az öreg. — Az evezősverseny folytatása. A váci sportegyesület e hó 16-án, vasárnap az országos versenyek után, este 7 1/z órakor a Kúria szálló pálmakertjében társas vacsorát rendez, egy teríték ára három korona. Elője­gyezni lehet a váci sportegylet csónakdájában kitett ivén és Velzer Alajos háznagynál csütör­tök este nyolc óráig. Alkalmatlan idő esetén a diszterember terítenek. A társasvacsora után tánc lesz. — Tilos a Dunaviz. A belügyminiszté­rium erélyes intézkedéseket foganatosított, ne­hogy a koleraveszedelem ismét feltámadhasson. Az ősszel megállapították, hogy a járványt a Duna fertőzött vize terjesztette, azért most — hogy külföldön ismét felütötte fejét az epidé­mia — a Duna vizét elzárj ik. A mai naptól kezdve már tilos a Dunaviz és a partmenti községek elöljáróságának mindenütt rendelet ment, hogy a tilalomnak teljes szigorral sze­rezzenek érvényt. — Vác város rendőrkapi­tánysága, mely a dunai víznek ivásra való használatát már két hete eltiltotta, a belügy­miniszter rendeletét még nem kapta meg. — Harc a zeneiskola Körül. Major Gyula tudvalevőleg lemondott arról a dicső­ségről, hogy Vácon is tartson fönn zeneisko­lát. Belátta, hogy sokoldalú elfoglaltsága miatt ennek nem szentelhet kellő időt. Megindult te­hát a harc a körül, hogy kilépjen az örökébe. Két komoly utód jelentkezett. Az egyik Löblovitz Béla, fiatal neves hegedűművész, a ki a zene- akadémiát két évvel ezelőtt végezte s azóta a külföldön, különösen Brüsszelben és Párisban folytatta tanulmányait. A másik Ságh József, budapesti zenetanár, a Zenészeti Lexikon szer­kesztője, a ki „Zenelap“ cimü folyóiratot 25 év­vel ezelőtt megindította s a kinek ebben az évben ünnepelték meg 25 éves jubileumát. Va­lóban örülhetünk annak, hogy ilyen neves egyé­nek versengenek a váci zenei élet föllenditése körül. És valóban örülhetünk annak, hogy mind a ketten keresték az érintkezést azokkal, a kik a mi zenei életünkben a vezető szerepet vannak hivatva betölteni. Mindketten tárgyalást folytattak Borbély Sándor siketnémaintézeti igazgató feleségével, a ki a budapesti nemzeti zenedében volt tanárnő, továbbá dr. Lázár Ottó, kincstári ügyésszel, a komoly kamara­zene lelkes művelőjével, hogy ezt a két erőt az intézetük számára megnyerjék. A mint hall­juk, ebben a versengésben Sigh Józsefnek volt több szerencséje, mert dr. Lázár Ottó és Borbély Sindorné hosszas megfontolás után Ságh Józsefnek tudomására juttatták, hogy zeneiskoláját minden erejükkel támogatni fog­ják, sőt ebben egynéhány tanítványnak a ta­nítását is elvállalják. A váci zeneiskola ilyíor- mán zenei életünknek fnntos tényezőjévé lett és azzal szoros kapcsolatban került, s immár bizton remélhetjük, hogy ifjúságunknak hosszú időn át elhanyagolt zenei nevelése rohamos fejlődésnek indul és városunk zenei élete vi­rágzásnak indul. — Könyvviteli tanfolyam a Keres= KedőifjaKnál. A kereskedőifjak egyesülete nem elégszik meg azzal, hogy tagjainak szó­rakozásáról gondoskodik, hanem önképzés ut­ján iparkodik a tagoknak ismeretkörét is tágí­tani. A múlt ősszel hetenkint több esti órában kezdték meg a kettős könyvitel tanulását Voj- csek János titkár tanítása mellett. Tizenkilenc jelentkezője volt a tanfolyamnak, de eltávozás miatt csak négyen fejezték be a hat hónapos kurzust. Simalcsik Endre, Palkovics Pál, Riedl Kálmán és Gulyás Ferenc a tanfolyamon bi­zonyítványt is nyertek. Az egyesület az év őszén újra könyvviteli kurzust rendez s remél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom