Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-01-15 / 4. szám
2 v Á C I 111 R L A P a kiknek a törvény mai fonák rendelkezései l mellett valamivel kisebb megterhelésben van részük, mint nekik. Ez a magyarázat minden esetre elfogadhatóbb, mint a gyáriparosoké, de ha a törvénynek ez a hibája fennáll, úgy azon a törvény módosításával kell segíteni, nem pedig annak kijátszásával. Pár szóval lehet elintéznünk azt a gyáriparosok által beadott tetszetős érvet, a mely a hétnapos számítás alapul vétele mellett járulékkulcs-leszállítást helyezett kilátásba. Ezt, úgy hisszük, még az a kitűnő felszólaló sem vette komolyan a pénztár mai deficites állapotai közepette, ki ezzel a hétnapos számítás elfogadására akarta csábítani a közgyűlés tájé kozatlan részét. De ha törvényellenes volt ez a határozat, a mint ezt már a felsőbb fórum egy alkalommal megállapította, egyszerűen példátlanul megbotránkoztató, csúf dolog az, a mit az országos pénztár ennek a határozatnak az életbeléptetésével vitt véghez, a nélkül, hogy várt volna addig, a mig ezt a határozatot az álállami hivatal jóvá hagyja. Annál súlyosabb megítélés alá kell, hogy essen az országos pénztárnak az a cselekedete, mert az ő vezetősége egészen jól tudja azt, hogy az országos pénztár járulékfelemelést tartalmazó határozata a törvény 105. §-ának c) és utolsó bekezdése az állami hivatal jóváhagyásától van függővé téve. Szóval, az országos pénztár példát szolgál arra nézve, hogy egy félig-meddig hivatalos testület hogyan szegheti meg a törvényt Magyarországon tudatosan, legcinikusabb módon támadva a törvénysértés mellett az ország iparosmunkaadói jelentékeny részének magánérdekét is. Erre az alig jellemezhető cselekedetre Magyarország iparosmunkaadói csak egy úton felelhetnek : ha semmibe sem veszik az országos pénztár törvénytelen intézkedését, azzal nyíltan szembe szállnak és a hétnapos alapon számított járulék fizetését egyenesen megtagadják. De ez nem elegendő. Ezzel az eljárással szemben a hivatalos Magyarország a törvényt védő munkaadóknak elégtétellel tartozik, a mire nem elegendő az, ha az Állami Hivatal — mint az neki kötelessége — a törvénytelen rendelet érvényteleníti. Azokat, a kik ilyen törvényellenes cselekedetre kaphatók, el kell söpörni arról a helyről, a melyet méltatlanul töltenek be. Mert mégis csak szomorú dolog volna, ha Magyarországban azoknak jutna a dicsőségből és anyagi elismerésből, a kik az életben lévő törvényeken ilyen módon teszik túl magukat. Csak egytől kell tartanunk. Hogy a vezetőemberek meggondolallansága, lelkiismeretlensége súlyos válságba találja sodorni magát az intézményt is, a melyet pedig szeretettel kellett volna, hogy ápoljon és ápolt volna is Magyarország egész érdekeltsége, ha ennek az intézménynek a vezetése nem bízatott volna avatatlan kezekre. Farkas Elek. Hírek. A VÁCI FARSANG NAPTÁRA. Január 2Í. Az ípartársulat bálja a Kúrián. Január 28. A váci ízr. jót. nőegylet és a leányegylet színelöadása és táncmulatsága a Kúrián. Február í. A váci sportegylet kabaretje és táncmulatsága a Kúrián. Február 4. A váci kereskedőífjak táncestélye a Kúrián. Február íí. A líceum-egyesület Geyer-Díntzl hangversenye és táncmulatsága a Kúrián. Február Í8. A magyarországi munkások nyugdíj és rokkant egylete váci fiókjának mulatsága a Kúrián. Február 25. A kát. legényegylet második farsangi estélye a Kúrián. Február 26. Kísvácí kát. gazdakör táncmulatsága a Kúrián. Farsangi táncrend. Mihelyst elmúlik vizkereszt, A vérünk bizseregni kezd. Talpunk viszketve táncra vágyik: Keringni hajnal pirkadásig! Álarcosán, vagy álarc nélkül, Megtébolyodva a zenétűi, Libeg a frakk-szárny, az uszály ; Táncolni nem kell, de muszáj. A valcer oly szép, szűzi tánc, A szoknyán kél festői ránc, A nő lassan tipeg és a férfi Leheletét kábulva érzi. Egybefonódnak lágy ütemre, Egymás szemébe néznek egyre, S megszületik ah, a csodás, Első szerelmi vallomás. A polka már vigabb dolog, A pár szilajabban forog. Bátrabb a férfi s a leányka Már érdeklődni kezd iránta. Csak a kupiéra jó a polka; A refrént már együtt dúdolja A bódult-kábult ifjú pár — S gondol a szünórára már ! A négyes lassú séta tánc: Kígyózik női s férfi lánc, Ki-ki párját elhagyja s újra Találkozik és összebújva Cseveg; ajkán forró a pára És nem vigyáz a figurára. A férfi kér, a nő meg int És el kell válni, jaj, megint. A boszton kvadrilial rokon ; Kettőnként perdül a kólón, A kis kacsó a férfi kézben Beletemetkezik egészben. A nőszem megcsillog kegyosztón, Pazar mulatság a boszton! A nő a férfihez simul, Boldog mosoly száll ajkirul. Csárdás virradtig — ez a vég, De a táncból sohsem elég : „Sohasem halunk meg! Ugy-e, nagysád ? Imádom önt, ez az. igazság.“ „Én is magát !“ S úszva az árral, Ekként lesz több egy mátkapárral. Majd a Váci Hírlap hire ez : X. — Z. kisasszonyt eljegyez. Fakir. — A tanulmányalap vezetői. A vallás- és tanulmányalap lemondások folytán uj kezelőséget kapott. A hivatalos lap közli, hogy a király gróf Csáky Károly megyés püspökünket és Balás Lajos rozsnyói püspököt a vallás- és tanulmányi alap kezelő bizottságába rendes tagoknak nevezte ki. — Figyelmeztetés. Mindazok, a kik az Ipartársulat báljára meghívót véletlenségből nem kaptak volna és erre igényt tartanak, jelentkezzenek Paulik János, az Ipartársulat jegyzőjénél, Budapesti-főút 3. szám alatt. — KiK lehetneft az 1911.év esKüdtei ? A vidéki törvényszéken"a napokban állították össze Rónay Kamii elnöklete alatt azok névsorát, melyből 1911. évben Vácról az esküdteket kisorsolják. Az összeállításnál Vác városát dr. Zador János poigármesterünk képviselte. Rendes esküdtek a következők : Almási József magánzó, Balázs Dezső ügyvédjelölt, Balázs Gyula nyugalmazott százados, Bartos Pál nyugalmazott tanító, dr. Bánó Miksa ügyvédjelölt, Beck Ignác kereskedő, Biel József kereskedő, Blau Miksa kereskedő, Boros Jakab kereskedő, Borosi Ferenc munkásbiztositó pénztáros, Braun Ignác kereskedő, Breuer Ármin gyári tisztviselő, Bunyata Vince kéményseprő, Büschitz Márk fakereskedő, dr. Csongor Gergely munkásbiztositói fogalmazó, Csuka János építész, Dercsényi Dezső lapszerkesztő, Dono- vitz Ferenc szövetkezeti igazgató, Donovitz Vilmos főkönyvelő, Dach A. Adolf kereskedő, dr. Erdős Bernit ügyvéd, Fischmann Ignác fakereskedő, Gavaldik E. Béla magánzó, Gergely József irodavezető, Gindrich József malom- igazgató, Gruber Ferenc nyugalmazott tisztviselő, Grünstein Jakab fakereskedő, Haidfeld Alajos magánzó, Heinisch Richard kéményseprő, Horváth Ernő takarékpénztári hivatalnok, dr. Intzédy József ügyvédjelölt, Jelinek Ágoston üzletvezető, Koch Henrik nyugalmazott máv. főellenőr, Kopunecz József kereskedő, Korpás Géza kereskedő, Kulcsár Ernő magánzó, dr. Lengyel Soma ügyvéd, Leopold Sándor tánc- ta ni tó, Légrádi Ernő bútorgyáros, Lővinger Mór bútorgyáros, Lukács István gyógyszerész, dr. Mayer József ügyvéd, Mayer Ferenc püspökuradalmi hivatalnok, Margetsch Károly nyug. máv. felügyelő, dr. Meiszner János ügyvéd, Mikuska János ház- és szőlőbirtokos, MiItényi Aurél magánzó, Móczik József nyug. máv. altiszt, Nagy István könyvelő, Nagy Sándor püspökuradalmi igazgató, Novotny Kornél irodaigazgató, dr. Oberländer József ügyvéd, Ottó József divatárús, Pápa Ármin bőrkereskedő, Pápa Herman földbirtokos, Perczián Gusztáv magánzó, Péterffy Károly nyug. hajós- kapitány, Reiser Antal téglagyáros, Reitter Iván gépészmérnök, Révész Béla ügyvéd, Rostetter János üvegkereskedő, dr. Rótt Frigyes ügyvéd, Sebő Aladár gyárhivatalnok, ifj. Siraki Lajos kereskedő, Susitzki Ignác könyvelő, Szentgáli Béla káptalani könyvelő, Szigvárt János gyógyszerész, Tóján Károly magánzó, Torday Jenő kereskedő, Tóth Lajos káptalani hivatalnok, Tragor József nyug. gimn. tanár, Tragor János kereskedő, Tragor Károly kereskedő. Túry Sándor magánzó, Vadkerty Gyula könyvelő, Való Antal magánzó, Vörös Imre káptalani számtiszt. Helyettes esküdtek: Ertinger Sándor folyambiztos, Jankovich Ernő nyug. tanító. — Az adóKivetés előtt. Eb-ben az esztendőben a régi adótörvény alapján két évre fogják az adókat kivetni. 1913-ban lép életbe az új adótörvény. Az adókivetés előmunkálatai már folynak a városházán. Figyelmeztetnek az adósok, hogy a föld és házbirtokot terhelő bekebelezett adósság január 31 -ig vallandó be s a III. o. kér. adóra vonatkozó vallomások pedig jan. 25-ig nyújtandók be a városi adóhivatalhoz. — HalálozásoK. Özv. méhkerti Milko- vich Sándorné, sz. kézdipolyáni Kovács Anna hosszas szenvedés után 80-ik évében elhunyt Vácrátóton. Az elhunytban Milkovich Sándor, gr. Vigyázó Sándor középponti uradalmi főtisztje édes anyját gyászolja. — Súlyos csapás érte Baksa Gyula hengermalmi tisztviselőt. Felesége, szül. Molnár Gizella 25 éves korában, házassága 2-ik évében meghalt. A fiatal asszony temetése ma délután lesz. — Ny. b !