Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-01-15 / 4. szám

2 v Á C I 111 R L A P a kiknek a törvény mai fonák rendelkezései l mellett valamivel kisebb megterhelésben van részük, mint nekik. Ez a magyarázat minden esetre elfogadhatóbb, mint a gyáriparosoké, de ha a törvénynek ez a hibája fennáll, úgy azon a törvény módosításával kell segíteni, nem pedig annak kijátszásával. Pár szóval lehet elintéznünk azt a gyáripa­rosok által beadott tetszetős érvet, a mely a hétnapos számítás alapul vétele mellett járu­lékkulcs-leszállítást helyezett kilátásba. Ezt, úgy hisszük, még az a kitűnő felszólaló sem vette komolyan a pénztár mai deficites állapo­tai közepette, ki ezzel a hétnapos számítás el­fogadására akarta csábítani a közgyűlés tájé kozatlan részét. De ha törvényellenes volt ez a határozat, a mint ezt már a felsőbb fórum egy alkalommal megállapította, egyszerűen példátlanul meg­botránkoztató, csúf dolog az, a mit az orszá­gos pénztár ennek a határozatnak az életbe­léptetésével vitt véghez, a nélkül, hogy várt volna addig, a mig ezt a határozatot az ál­állami hivatal jóvá hagyja. Annál súlyosabb megítélés alá kell, hogy essen az országos pénztárnak az a cselekedete, mert az ő veze­tősége egészen jól tudja azt, hogy az orszá­gos pénztár járulékfelemelést tartalmazó hatá­rozata a törvény 105. §-ának c) és utolsó be­kezdése az állami hivatal jóváhagyásától van függővé téve. Szóval, az országos pénztár példát szolgál arra nézve, hogy egy félig-meddig hivatalos testület hogyan szegheti meg a törvényt Ma­gyarországon tudatosan, legcinikusabb módon támadva a törvénysértés mellett az ország ipa­rosmunkaadói jelentékeny részének magánér­dekét is. Erre az alig jellemezhető cselekedetre Ma­gyarország iparosmunkaadói csak egy úton fe­lelhetnek : ha semmibe sem veszik az orszá­gos pénztár törvénytelen intézkedését, azzal nyíltan szembe szállnak és a hétnapos alapon számított járulék fizetését egyenesen megtagad­ják. De ez nem elegendő. Ezzel az eljárással szemben a hivatalos Magyarország a törvényt védő munkaadóknak elégtétellel tartozik, a mire nem elegendő az, ha az Állami Hivatal — mint az neki kötelessége — a törvénytelen rendelet érvényteleníti. Azokat, a kik ilyen törvényellenes cselekedetre kaphatók, el kell söpörni arról a helyről, a melyet méltatlanul töltenek be. Mert mégis csak szomorú dolog volna, ha Magyarországban azoknak jutna a dicsőségből és anyagi elismerésből, a kik az életben lévő törvényeken ilyen módon teszik túl magukat. Csak egytől kell tartanunk. Hogy a vezetőemberek meggondolallansága, lelkiis­meretlensége súlyos válságba találja sodorni magát az intézményt is, a melyet pedig sze­retettel kellett volna, hogy ápoljon és ápolt volna is Magyarország egész érdekeltsége, ha ennek az intézménynek a vezetése nem bíza­tott volna avatatlan kezekre. Farkas Elek. Hírek. A VÁCI FARSANG NAPTÁRA. Január 2Í. Az ípartársulat bálja a Kúrián. Január 28. A váci ízr. jót. nőegylet és a leány­egylet színelöadása és táncmulatsága a Kúrián. Február í. A váci sportegylet kabaretje és tánc­mulatsága a Kúrián. Február 4. A váci kereskedőífjak táncestélye a Kúrián. Február íí. A líceum-egyesület Geyer-Díntzl hangversenye és táncmulatsága a Kúrián. Február Í8. A magyarországi munkások nyug­díj és rokkant egylete váci fiókjá­nak mulatsága a Kúrián. Február 25. A kát. legényegylet második far­sangi estélye a Kúrián. Február 26. Kísvácí kát. gazdakör táncmulat­sága a Kúrián. Farsangi táncrend. Mihelyst elmúlik vizkereszt, A vérünk bizseregni kezd. Talpunk viszketve táncra vágyik: Keringni hajnal pirkadásig! Álarcosán, vagy álarc nélkül, Megtébolyodva a zenétűi, Libeg a frakk-szárny, az uszály ; Táncolni nem kell, de muszáj. A valcer oly szép, szűzi tánc, A szoknyán kél festői ránc, A nő lassan tipeg és a férfi Leheletét kábulva érzi. Egybefonódnak lágy ütemre, Egymás szemébe néznek egyre, S megszületik ah, a csodás, Első szerelmi vallomás. A polka már vigabb dolog, A pár szilajabban forog. Bátrabb a férfi s a leányka Már érdeklődni kezd iránta. Csak a kupiéra jó a polka; A refrént már együtt dúdolja A bódult-kábult ifjú pár — S gondol a szünórára már ! A négyes lassú séta tánc: Kígyózik női s férfi lánc, Ki-ki párját elhagyja s újra Találkozik és összebújva Cseveg; ajkán forró a pára És nem vigyáz a figurára. A férfi kér, a nő meg int És el kell válni, jaj, megint. A boszton kvadrilial rokon ; Kettőnként perdül a kólón, A kis kacsó a férfi kézben Beletemetkezik egészben. A nőszem megcsillog kegyosztón, Pazar mulatság a boszton! A nő a férfihez simul, Boldog mosoly száll ajkirul. Csárdás virradtig — ez a vég, De a táncból sohsem elég : „Sohasem halunk meg! Ugy-e, nagysád ? Imádom önt, ez az. igazság.“ „Én is magát !“ S úszva az árral, Ekként lesz több egy mátkapárral. Majd a Váci Hírlap hire ez : X. — Z. kisasszonyt eljegyez. Fakir. — A tanulmányalap vezetői. A val­lás- és tanulmányalap lemondások folytán uj kezelőséget kapott. A hivatalos lap közli, hogy a király gróf Csáky Károly megyés püspökün­ket és Balás Lajos rozsnyói püspököt a val­lás- és tanulmányi alap kezelő bizottságába rendes tagoknak nevezte ki. — Figyelmeztetés. Mindazok, a kik az Ipartársulat báljára meghívót véletlenségből nem kaptak volna és erre igényt tartanak, je­lentkezzenek Paulik János, az Ipartársulat jegy­zőjénél, Budapesti-főút 3. szám alatt. — KiK lehetneft az 1911.év esKüdtei ? A vidéki törvényszéken"a napokban állították össze Rónay Kamii elnöklete alatt azok név­sorát, melyből 1911. évben Vácról az esküd­teket kisorsolják. Az összeállításnál Vác váro­sát dr. Zador János poigármesterünk képvi­selte. Rendes esküdtek a következők : Almási József magánzó, Balázs Dezső ügyvédjelölt, Balázs Gyula nyugalmazott százados, Bartos Pál nyugalmazott tanító, dr. Bánó Miksa ügy­védjelölt, Beck Ignác kereskedő, Biel József kereskedő, Blau Miksa kereskedő, Boros Jakab kereskedő, Borosi Ferenc munkásbiztositó pénz­táros, Braun Ignác kereskedő, Breuer Ármin gyári tisztviselő, Bunyata Vince kéményseprő, Büschitz Márk fakereskedő, dr. Csongor Ger­gely munkásbiztositói fogalmazó, Csuka János építész, Dercsényi Dezső lapszerkesztő, Dono- vitz Ferenc szövetkezeti igazgató, Donovitz Vilmos főkönyvelő, Dach A. Adolf kereskedő, dr. Erdős Bernit ügyvéd, Fischmann Ignác fa­kereskedő, Gavaldik E. Béla magánzó, Gergely József irodavezető, Gindrich József malom- igazgató, Gruber Ferenc nyugalmazott tisztvi­selő, Grünstein Jakab fakereskedő, Haidfeld Alajos magánzó, Heinisch Richard kéményseprő, Horváth Ernő takarékpénztári hivatalnok, dr. Intzédy József ügyvédjelölt, Jelinek Ágoston üzletvezető, Koch Henrik nyugalmazott máv. főellenőr, Kopunecz József kereskedő, Korpás Géza kereskedő, Kulcsár Ernő magánzó, dr. Lengyel Soma ügyvéd, Leopold Sándor tánc- ta ni tó, Légrádi Ernő bútorgyáros, Lővinger Mór bútorgyáros, Lukács István gyógyszerész, dr. Mayer József ügyvéd, Mayer Ferenc püspök­uradalmi hivatalnok, Margetsch Károly nyug. máv. felügyelő, dr. Meiszner János ügyvéd, Mikuska János ház- és szőlőbirtokos, MiItényi Aurél magánzó, Móczik József nyug. máv. altiszt, Nagy István könyvelő, Nagy Sándor püspökuradalmi igazgató, Novotny Kornél irodaigazgató, dr. Oberländer József ügyvéd, Ottó József divatárús, Pápa Ármin bőrkeres­kedő, Pápa Herman földbirtokos, Perczián Gusztáv magánzó, Péterffy Károly nyug. hajós- kapitány, Reiser Antal téglagyáros, Reitter Iván gépészmérnök, Révész Béla ügyvéd, Rostetter János üvegkereskedő, dr. Rótt Frigyes ügyvéd, Sebő Aladár gyárhivatalnok, ifj. Siraki Lajos kereskedő, Susitzki Ignác könyvelő, Szentgáli Béla káptalani könyvelő, Szigvárt János gyógy­szerész, Tóján Károly magánzó, Torday Jenő kereskedő, Tóth Lajos káptalani hivatalnok, Tragor József nyug. gimn. tanár, Tragor János kereskedő, Tragor Károly kereskedő. Túry Sándor magánzó, Vadkerty Gyula könyvelő, Való Antal magánzó, Vörös Imre káptalani számtiszt. Helyettes esküdtek: Ertinger Sándor folyambiztos, Jankovich Ernő nyug. tanító. — Az adóKivetés előtt. Eb-ben az esz­tendőben a régi adótörvény alapján két évre fogják az adókat kivetni. 1913-ban lép életbe az új adótörvény. Az adókivetés előmunkálatai már folynak a városházán. Figyelmeztetnek az adósok, hogy a föld és házbirtokot terhelő bekebelezett adósság január 31 -ig vallandó be s a III. o. kér. adóra vonatkozó vallomások pedig jan. 25-ig nyújtandók be a városi adó­hivatalhoz. — HalálozásoK. Özv. méhkerti Milko- vich Sándorné, sz. kézdipolyáni Kovács Anna hosszas szenvedés után 80-ik évében elhunyt Vácrátóton. Az elhunytban Milkovich Sándor, gr. Vigyázó Sándor középponti uradalmi fő­tisztje édes anyját gyászolja. — Súlyos csapás érte Baksa Gyula hengermalmi tisztviselőt. Fe­lesége, szül. Molnár Gizella 25 éves korában, házassága 2-ik évében meghalt. A fiatal asszony temetése ma délután lesz. — Ny. b !

Next

/
Oldalképek
Tartalom