Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-09-24 / 74. szám
Huszonötödik évfolyam 74. szám. Vác, 1911. szeptember 24. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Ny Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) ilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Oi3st. 0-T7"'3-cox2._ Annak a harmonikus, szép ünnepnek, melyet október hatodikára, a magyar nemzet vértanúinak emlékezetére a jótékony nőegylet kezdeményezésére Vác város összes társas egyletei rendeznek, hatalmas arányai már bontakoznak. Lukács István már összeállította az ünnepély programját, mely a következő lesz: 1. Himnusz, énekli a Váci Dalegyéstiiet. 2. Elnöki megnyitó, tartja dr. Matisz Dezső, a V. D. E. elnöke. 3. Hazafias költemény, szavalja Gindrich Böske. 4. Ünnepi beszéd, tartja Bárdos Ernő városi tanácsos; 5. Magyar dalok, énekli Sarlay Pisti. 6. Október 6. Felolvassa dr. Révész Sándor. 7. Kvartett. Éneklik Szlachányi Béláné, Dobó Kató, Szép József és dr. Remes Sándor. 8. Zenedrátna. Wolkóber János ez alkalomra irt zenéje, előadják az úri zenekar tagjai. 9. Váradi Antal: Az aradi tizenhárom. Szavalja dr. Gergely Mihály. 10. Szózat, énekli a Váci Dalegyesület. Az ünnepély színhelye a Kúria nagyterme lesz s a város közönségét falragaszokon hívják meg. Ha a város lakosságának érdeklődése oly nagy lesz, minő szép az ünnepély programja, ez idei október hatodika eseményei sokáig emlékezetesek maradnak. Uj jövedelem a városnak Vác, szept. 23. Ahány város van az országban, mind keresi az uj jövedelmi forrásokat, mert nagy a lakosság anyagi megterheltetése s fejlődni nem képesek újabb jelentős bevételek nélkül. Lukács István gyógyszerész uj ideával áll a mi városunk elé mondván, hogy csak ki kell nyújtania a városnak kezét s csekély tőkével ezreket szerezhet pénztárának. A terv az, hogy gyártson a város szénsavas vizet az istenmalmi és a hétkápolnai forrásokból. Lukács beadványát, mely nem kicsinylendő, alább közöljük s az magyarázattal is szolgál azoknak, kik komolyan foglalkozni akarnak a felvetett eszmével. Mi pártolandónak és megvalósitandónak gondoljuk s hiszük, hogy komoly megfontolás nélkül nem is teszik félre. Az idea jó s megvalósítása könnyű. Szekszárd város példája mutatja, hol hasonló tervet valósítottak meg s a város szépen pénzel kevés befektetéssel. Ne dobják el Lukács eszméjét és foglalkozzanak vele illetékes helyen jóindulattal! * Minden város fejlődése szoros kapcsolatban van vagyonának és jövedelmének nagyságával, természetesnek tartom, ha a Tekintetes Tanács is körültekintő mérlegeléssel igyekszik városunk jövedelmi forrásait szaporítani. Erre a törekvésre hivatkozással engedje meg a Tekintetes Tanács, hogy szives figyelmét a következőkre fölhívhassam. j Tekintettel városunk kútvizei többségének közismert rosszaságára s ezzel szemben tekintettel arra, hogy Vác városának az úgyneve- nevezett „Istenmalmi“ és „Hétkápolnai“ forrásvízben (habár ez utóbbi jóval keményebb az előbbinél) kitűnő forrásvize van: elhatároztam, hogy a források tulajdonosaitól lehető bérbevétel esetén, minél előnyösebb áron, szénsavval telitett forrásvizet szállítok Vác város közönségének. Tervezgetés közben azonban közegészségügyi érzékem és városunk érdekeinek szem előtt tartása arról győzött meg, hogy a kérdéses forrásvizeknek forgalomba- hozatalát nem magánembernek, hanem magának Vác városának kellene a köz jól felfogott érdekében foganatosítani. Két igen jelentős érv szól emellett, hogy az emiitett forrásvizeket nem magánvállalat, hanem városunk vezetősége hozassa forgalomba. És pedig : miután a közönség a közjavainkra eső jövedelemnél fogva, közvetlenül érdekelt fél lenne a vállalkozásban, feltehető, hogy a jövedelem fokozása végett városunk minden lakója az emiitett források szénsavval telitett vizeit fogyasztaná, a ma idegenből idekerülő a nem mindig kifogástalan tisztaságú telitetf vizek helyett. Az iiyen általános fogyasztás mellett — és ez képezi a második, de jelentőségében első helyen álló indokot — városunk vezetősége abba a helyzetbe jutna, hogy a helyi lakosságnak minél olcsóbban szállíthassa forgalomba hozott forrásvizet. Ez az elvi fontosságú cél magánvállalat kezdése esetén alig volna elérhető. Mert hiába hangsúlyozná magáncég, hogy a kérdéses forrásvizek forgalomba hozatalát közegészségi tekintetekből kezdeményezte, a közönség egyszerűen csak spekulativ törekvésnek nézné vállalkozását. Magáncégnek tehát hosszabb ideig kellene küzdeni a közönség tartózkodásával s igy kisebb forgalom mellett csak évek múlva kerülhetne abba a helyzetbe, hogy a telitett forrásvíz árát a közérdeknek megfelelőleg redukálhassa. Annak ellenére azonban, hogy a városi kezelés jóval olcsóbban szállíthatná az emiitett forrásvizeket mint magáncég, a tömeges fogyasztás révén még is nagyobb jövedelme maradna városunknak már a helybeli fogyasztásból is. De ez a helyi fogyasztásból elérhető haszon csak egy jelentéktelen részét képezné ennek a jövedelemnek, a melyet vidéken, a városunkkal szomszédos nyaralóhelyeken s első sorban Budapest területén levő fogyasztással el lehetne érni. Mert az emiitett forrásvizekben s különösen az „Istenmalmi“ vízben olyan vizet adhatna városunk a fővárosi lakosság asztalára, mely minden eddig forgalomba levő szénsavval telitett forrásvízzel nemcsak kiállja a versenyt, de közel valamennyit túl is szárnyalja. Miután pedig az is köztudomású, hogy különösen a főváros közönsége micsoda óriási mennyiségű szénsavval telitett vizet fogyaszt évenkint, úgyszólván egyedül attól függne a váci forrásvizek minél gazdagabb jövedelmezősége, hogy a városi kezelés mennyire tudná ízléses kiállítás és ügyes reklámozás révén forgalomba hozQtt forrásvizeinek tért hódítani. Azt ajánlom tehát városunk tekintetes Tanácsának szives figyelmébe, hogy körültekintéssel, de minden nagyobb készülődés nélkül, tegyen mielőbb lépéseket a kérdéses forrásvizek kibérelhetése végett illetékes helyeken. Itt közbevetve megjegyzem, hogy a vizjog kibérlésének, a kérdéses forrásvizek mai korsó és kézi kannákban /aló szállítását nem volna szabad érintenie, mert ez a korlátozás éppen a szegényebb néposztály rovására történnék, ez pedig semmiképen sem felelne meg a közérdeknek. De nincs is szükség ilyen korlátozásra, mert a nappali fogyasztást teljesen átengedve a lakosság céljaira, éjjelenkint annyi viz lenne fölfogható a kérdéses forrásokból, amennyire 24 órai földolgozásra még nagy kivitel esetén is elegendő lenne. A forgalomba hozatal költségeit illetőleg : az üzem megindítása egyelőre kis tőkével is megkezdhető lenne, úgy hogy ezen a réven csak igen jelentéktelen kiadás terhelné meg városunk pénztárát, n további iCj.csztes pedig szintén nem okozna gondot városunk tanácsának, mert az elérhető jövedelem dúsan kárpótolná az évről-évre nagyobbá teendő vállalatba való befektetés költségeiért. Az a gondolat ne álljon a részemről egész szívvel ajánlott vállalkozás útjába, hogy a vízvezeték kérdésének megoldása a vállalat sikerét kétségessé ,teszi. Első sorban azért nem, mert úgy látszik, 1—2 évig még el fog húzódni a vízvezeték ügyének sóvárogva várt eldöntése. Másrészt, e szénsavval telitett forrásvíz jövedelmezőségét első sorban kiviteli fogyasztásra állapítottam, eltekintve attól, hogy bizonyosan jövőre is lesz városunknak igen sok olyan lakosa, a ki vízvezetéki fogyasztás lehetősége mellett is előnyt ad a szénsavval telitett forrásvíznek. Ne gonddlkozzék hát sokat a tekintetes Tanács a teendőkön, hanem terjessze sürgősen összehívandó közgyűlés elé a kérdést. Az egész vállalkozás megteremtése annyira egyszerű, hogy a közgyűlés határozatától számított egy-két hét alatt már az említett váci források szénsavval telitett vizét ihatja lakosságunk. S mert minden kétségen kívül áll, hogy a kérdéses forrásvizek forgalomba- hozatalával városunk közcélokat szolgálna, azt hiszem, hogy az e tárgyban hozandó közgyűlési határozatot a megye se fogja nehéz- ményezni. Egyéni érdekemet a köznek alárendelve, szívesen engedem át tervemet városunk tekintetes Tanácsának, hogy azt városunk javára értékesíthesse s ezzel úgyszólván örök jövedelmi forrásnak vethesse meg alapját. De ismétlem, fogjon hozzá mielőbb a terv kiviteléhez, mert jól lehet másokkal szemben eszmémet illetőleg fenntartom a prioritást, mégis könnyen megtörténhetik, hogy a kérdés nagy
