Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-04-09 / 28. szám

VÁCI HÍRLAP 2 lelni. Állítson be a költségvetésébe évenkint 4000 koronát e célra és törekedjen azt az el­nélkülözhető, vagy mellőzhető kiadásoknál megtakarítani. Vagy adja el a fent említett üres iskolát, de ne 10000 koronáért. Vagy pedig a villanyvilá­gításból származó jövedelmének egy részét fordítsa erre a célra. Így meghozhatja azt az áldozatot, hogy vá­rosát egy iskolával, egy szükséges iskolával gazdagítja. Hogy az állam hozzájárul-e a fent előirány­zott 6000 koronával? Lehet, egyelőre kétsé­ges. De lehetetlennek tartom, hogy ilyen cse­kély kérést megtagadjon a közoktatási minisz­térium, mikor ilyen életbevágó iskoláról van szó, meg mikor Vác város alig részesült még az államtól jóindulatban. A szülők, bizonyosan tudom, hogy az elő­irányzott összeget megfizetik, ha gyermekeiket egy, a polgári élethez jobban simuló iskolába irathatják. De még egyet. Ha ebbe az iskolába az idők folyamán 360 tanuló fog járni, kárpótolja úgy a várost, mint az államot ezeknek költekezése már a fogyasztási adókkal is. Tegyünk egy kis számadást. 360 tanulónak ellátása csak napi egy koro­nát véve alapul, kitesz 350 Vácon töltött nap után 360X350 koronát, a mi 126000 koroná­nak felel meg. A ki figyeli az életet, tudja, bogy minden elfogyasztott egy koronát érő élelmicikkből 10 fillér a fogyasztási adó; akár hús, akár másról legyen szó. Már most igy 126000 koronából 12600 korona esik fogyasztási adóra. Itt is ki­tűnik, hogy a város úgy kultúrában, taninté­zetben, mint anyagi bevételeiben nyer. Hát még­ha Vác vidékének népét fiai révén jobban be­hozza forgalmába, hány koronát nyer? Ezt majd az idő fogja megmutatni. íme, polgártársaim, elég világosan és érthe­tően magyaráztam meg azt a kérdést, a mely szükségessé, hasznossá tenne egy fiú polgári iskolát városunkban. Hasznát, kézzel fogható hasznát érezni fogja úgy a kereskedői, az ipari, a gazdaosztály, valamint Vác város társadalmának minden tagja. Bakos József. a muzeum egyes tárgyait az egyszerűbb ember is kevésbbé tapasztalt társának, mennyi hozzá­értéssel, mennyi lelkesedéssel fejtegeti pl. a főldmivelés fejlődésének különböző korszakait jellemző eszközöktől kezdve az egyszerű fado­rongon, mint az eke legősibb típusán fel a mo­dern gőzekéíg. Mennyi dicsőségről beszél a franciának a Louvre, mennyi kulturkorszakot tár elénk a British Muzeum, mennyire da­gasztja a német polgárnak önérzetét, ha végig­tekint a berlini Zeughaus vagy a nürnbergi German Muzeum gazdagon megrakott ter­mein ! A kultúra megkedvelését kell fölkeltenünk a népben, a többi magától következik. Erre a munkára vállalkozik egyesületünk, ennek a munkának a pártfogását kéri városunknak oly­annyira fogékony, minden szépért, jóért, neme­sért lelkesedő közönségétől, hogy ne maradjon tudomány nélkül a nép, mert elvesz, hogy igazi műveltség hasson át mindeneket, nőt, férfit, iparost, földművest, szellemi munkást egyaránt. Múzeumot kellene alapítani, ha még nem volna, múzeumokat kell alapítani mindenfelé, melyek mint a kultúrának míndmegannyí őrszemei tá­vol tartsanak mindent, a mi azt szabad fejlő­désében akadályozhatná; múzeumokat kell ala­pítani, hogy a kultúrának nagy, régi, mint mo­Hírek. Tejhamisitás a KörnyéKünKön. (Csomádi asszonyok a Jöhamisitók!) Ivánka Pált, a váci jái ás főszolgabiráját erő­sen érdeklik a szociális kérdések, melyeknek mindig lelkesen áll szolgálatába. Most egyik legégetőbb kérdésről szól: a tejhamisitásokról, mely főleg a mi járásunkban szemérmetlenül folyik. A csomádi tót asszonyokat mondja a főhamisitóknak, de a főváros közelsége foly­tán minden községben hamisító elég akad s ismeretes, hogy a váci piacon több a hamisított cikk, mint valódi. A főszolgabíró is keresi, miként lehet a tej- hamisitásoknak legalább is gátat vetni s ezért értékes és érdekes gondolatokat vet fel a most készült memorandumában, melyet Fazekas al­ispán elé terjesztett. A memorandumban ezeket mondja Ivánka : Köztudomású dolog járásomban, hogy a cso­mádi asszonyok a fővárosi fogyasztó közön­ség tudatlanságát a hatósági ellenőrzés hiá­nyában kihasználva évről-évre nagyobb mér­vekben űzik a tej hamisítást úgy, hogy, ha vagy a főváros hatóságai, vagy a kormány hamaro­san nem léptet életbe valamely megfelelő eré­lyes intézkedést a hamis tej könnyű felismeré­sére és forgalomba hozatalának meggátlására: nemsokára elégtelen lesz hivatali zárkám a fő­városi kerületi elöljáróságok által megbüntetett, csomádi tej hamisító asszonyok elzárásának el- szenvedtetésére. A csomádi asszonyok össze­vásárolják a környékbeli községekben az aludt tejet egypár krajcárért azt, sűrű vászonból ké­szített zsákokba öntik és a hátukon batyuk­ban szállítják haza, ahol hamis tejfölt készíte­nek belőle. A mint mondják a szemtanúk, a kezelés és hamisítás körül nem a legnagyobb tisztaságot tartják szem előtt. Például megtör­ténik, hogy az aludt tejet az asszonyok a fe­jükről levett kendőbe öntik s abban szállítják háza stb. Ez időszerint is oly tömeges megkeresést ka­pok tejhamisitó csomádi asszonyok elzárás büntetésének elszenvedtetése iránt a fővárosi elöljáróságtól, hogy hónapokig csak csomádi asszonyok lesznek hivatalos zárkám lakói. dem kerékkötői: a párbajkardok és pisztolyok csakúgy, mint a Dreadnoughtok, a zsarnokok kancsukáí ép ügy, mint az anarchisták bombái és tőrei múzeumba kei üljenek, hogy mint egy kegyetlen, vad, boldogtalan korszaknak immár ártalmatlanná vált hirdetői fokozott mértékben segítsenek munkálni a lelkek nemesedését. Mert csak nemes lélek számíthat boldogságra. Pedig boldogságra van hívatva a nemzet csakúgy, mint az egyén; boldogsághoz van joga minden teremtett léleknek e szép főidőn. De ez a bol­dogság csak kultúrával érhető el, nem álkultú­rával, hanem igazi kultúrával, olyan kultúrával, mely hitben és tudásban, az igazság szereteté- ben, tőrvény- és jogtíszteletben, általában intel­ligenciában, műveltségben nyilvánul. Ennek a műveltségnek kell áthatnia e haza minden fiát, hogy teljesedésbe menjen Petőfinek a jóslata, kinek emlékére mai kis ünnepélyünket szen­teltük, hogy „Élni fogsz hazám, mert élned kell . . , dicsőség És boldogság leszen a te életed. Véget ér a hétköznapi veszödség, Várd örömmel a szép, derült ünnepet!“ Úgy legyen! Tőlünk függ. Isten bennünket úgy segéljen! Igyekszem a csomádi földmives gazdákat és tehén-tartókat tejértékesitő szövetkezet létesí­tésére rábírni, de minthogy ez a kofálkodó asz- szonyoknak kevesebb hasznot fog hozni, mint a tejhamisitás, ezt csak az esetben tudom meg­valósítani Csornádon, ha a tejhamisitás meg­akadályozható lesz. Ami áll Csornádra az áll a főváros környé­kén levő sok más községre is, hogy az asz- szonyok egymástól megtanulva a tejhamisitást, azt rendszeresen oly nagy mértékben űzik, hogy annak meggátlására úgy közegészségi, mint közerkölcsi szempontból a legerélyesebb ha­tósági intézkedés szükséges. Véleményem szerint meglehetne gátolni úgy a tejhamisitást, valamint a városi piacokon árusítani szokott egyéb élelmi szereknek a ha­misítását az alábbi szigorú rendelkezés pontos betartásával. 1. Alkosson úgy a főváros a maga terüle­tére, valamint Pestvármegye törvényhatósága Pestvármegyére az élelmiszer hamisítása elleni intézkedéseket magában foglaló szabályrende­leteket, melyben rendelje el, hogy piacokon élelmiszert csak hatósági erkölcsi bizonyitvány- nyal és arcképpel ellátott egyének árúsithatnak. 2. Az arcképes igazolvány, vagy-a hatósági engedély mellékletét képezze egy rovatos ki­mutatás, melybe a hatóság feljegyezhesse az élelmiszerhamisitásért kirótt büntetéseket. Mondja ki aszabályrendelet, hogy azon élelmi­szerhamisitásért ismételten (2-szer vagy 3-szor) büntetve lettek a hatóság által megállapítandó időtartamra az illető hatóság területén levő piacokról kitilthatok. Amely község lakossága pedig tömegesen foglalkozik az élelmiszerha- misitással, azok mind kitilthatok a hatóság ál- által meghatározott időre a piacokról. Ezen felül hatályossabbá kell tenni a piaco­kon az élelmiszervizsgálatokat, amihez csak megfelelő kémlő eszközök és gépek és azokat kezelni tudó megbízható emberek kellenek. — Kinevezés. A király Gyengő Kornélt, a szegedi királyi táblához behívott tanács­jegyzőt, váci járásbirót a hódsági királyi járás­bírósághoz a hetedik rangosztályba való be­osztás mellett járásbirónak nevezte ki. — Konferencia=beszédeK az irgal= masoKnál. Mint minden évben, úgy ez idén is a grófpüspök meyhivására konferencia-be­szédeket fog tartani egy Jézus-társasági atya az irgalmas-rend templomában a müveit férfi­közönség részére. Ma, vasárnap kezdődik, hét­főn, kedden és szerdán este hat órakor lesz­nek a konferencia-beszédek. — Gyorsvonat — RáKospalotánaK. Mi sem mutatja jobban a főváros szomszéd­ságában fekvő Rákospalota gyors fejlődését, mint az, hogy a máv. májustól két gyorsvonat- ját is megállítja Rákospalota—Újpesten, a hol eddig még soha gyorsvonat meg nem állt uta­sok felvételére. A reggel fél nyolc után állo­másunkra érkező és ellenkező irányban az este kilenc óra után induló zsolnai gyorsvonatok fognak feltételesen egy percnél rövidebb tar­tózkodási időre ott megállani. — Miért nem nyiliK meg a villa= mos ? Múlt számunkban megírtuk, hogy a vác—gödöllő —budapesti villamos megint halasztást szenvedett. Ezt a kát erősiti meg ez a levél is, melyet a Phöbus, a vasút gazdája intézett lapunk szerkesztősé­géhez: Tisztelettel van szerencsénk a tek. Szer­kesztőséget értesíteni, hogy a villamos vasút­nak megnyitását ez idő szerint a villamos jármű­vek kipróbálásával kapcsolatosan járó mun­kálatok, másrészről pedig a nagyfeszültségű megnyitása hiradásun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom