Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-02-12 / 12. szám

VÁCI HÍRLAP 3 litva a kisebb népességű magyar vármegyék tisztikarával, aránytalanul kicsi és munkával nagyon el van halmozva. Az őrt. iskola fentartása. A kö­vetkező sorokat kaptuk: Az uj népiskolai tör­vény, mely az oktatást ingyenessé teszi és megtiltja az iskolafentartóknak a tandijszedést, senkinek sem okozott annyi kárt és kellemet­lenséget, mint a zsidó hitközségeknek. Mert a zsidó hitközségeknek vagyonuk, alapjuk rend­szerint nincs, összes szükségleteiket a hitköz­ségi tagok járulékaiból fedezik. Ott, a hol az iskolát a hitközségi tagok járulékaiból tartot­ták fenn, ott az uj népiskolai törvény nem okozott nagyobb bajt, legfeljebb csak foko­zottabb áldozatot kíván a hitközség tagjaitól, tekintve, hogy az államnyujtotta kárpótlás az iskola fenntartásához távolról sem elég. A helybeli orth. izr. hitközségben az ingyenes népoktatás forrongást idézett elő. Mint az e lapok 1904. évi 70-ik számában is ki lett mu­tatva, az orth. izr. hitközségi népiskolát, nem az egész hitközség, hanem csak annak tankö­teles gyermekekkel biró tagjai járulékaiból tar­tották fenn, a mennyiben, eltekintve az élve­zett szubvenciótól, az iskola egész költségve­tése a befolyó tandíjakból lett fedezve. Már az idézett cikkben ki lett mutatva, hogy mily le­hetetlen állapot az, hogy egy hitközségi intéz­ményt nem a hitközség minden tagja, hanem csak egy része tartson fönn. Ha az elöljáró­ságban meg lett volna a bölcs belátóképesség, akkor a népoktatás ingyenessége nem okozott volna a hitközségben oly nagy rázkódást. Most azonban tandijat szedni nem szabad, az iskolát fenntartani, a tanítókat fizetni kell. Honnan vesznek erre pénzt? Nagyon egyszerű! Az eddig szedett iskolapénzeket az iskolás­gyermekek szülőitől mint kultuszjárulékot fogjuk követelni! Tekintve, hogy a hitközség kiadá­sai emelkedtek, hát a többi tagok kultuszjáru­lékát is emelik és az említett szülők járulékát is a hozzáadott fizetett tandíjon kívül. Pl. egy szülő, ki eddig hetenkint kultuszadóban 60 f. tandíjért 2 K-t fizetett, attól 2*80 K heti járulé­kot kérnek. Hogy ezen eljárás ellenkezik a méltányossággal és a törvény szellemével, az szembetűnő. Mert a törvény egyik intenciója az is volt, hogy a családos polgárokon segít­sen, mert ezeknek a gyermeknevelés amúgy is sok terhet és gondot okoz. Tekintve, hogy a szülők 5% iskolaadót fizetnek, tekintve, hogy az állam tanulónkint 15 K kárpótlást nyújt, méltányos, hogy a szülők eddigi terhén köny- nyitsenek és a mutatkozó szükségletet az ösz- szes hitközségi tagok között arányosan felosz- szák. E miatt az aránytalanság miatt nagy az elégedetlenség, meg a miatt is, hogy a kul­tuszjárulék kivetésénél nem tartották be az orth. szervezkedési szabályzat rendelkezését. Ez a szabályzat előírja, hogy a kultuszjáruléki javaslat köztudomásra hozandó; továbbá egy felszólamlási bizottság is választandó. De sem az egyik, sem a másik rendelkezést nem tar­tották meg. Hogy a hitk. alapszabá'y i mit Ír­nak elő erre nézve, az hét pecsétes titok, mert .az alapszabályokat senki nem i meii, mert senki sem láthatja, mert a hitközségi elnök azokat többszörös kérésre sem mutatja meg. Hogy miért őrzik az alapszabályokat lakat alatt, azt közönséges halandó meg nem érti. Tinódi Sebestyén. — Az aszódi biróválasztás. Aszód mezőváros a minap uj bírót kapott. A közbi­zalom, mint nekünk Írják, majdnem egyhan­gúan Bencsok Jánosban öszpontosult, a ki már huszonegy év óta gondnoka a helybeli gimnáziumnak, tizenhárom év óta közgyámja, illetve a pénztárosa a községnek, évek óta megyebizottsági tag és minden közügyben elül- áró és buzgó lakosa a községnek. A válasz­tásnál azonban az aszódi választók többségé­nek lelkes óhajtása hajótörést szenvedett a választást vezető szolgabiró akaratán, a kit mint mondá, törvényadta jogánál fogva a köz­ség jelöltjének elejtésével három olyan egyént jelölt a bírói állásra, a kik még csak nem is gondoltak arra, hogy valaha a bírói székbe jussanak és a kiknek jelölése a legalább öt­száz főből álló választóközönséget valósággal bámulatba ejtette. A saját akaratát ilyképpen nem érvényesíthető lakosság Walla Mihályt választotta meg bírónak. — 101 éves leány Vácon. A népszám­lálási adatok tudvalevőleg titok tárgyát képe­zik s azokat statisztikai célján kívül semmi más egyébre felhasználni nem szabad. A ja­nuári összeírásnál azonban városunkban egy olyan adatra is bukkantunk, mely ritkaságánál fogva kiválóan érdekes s ha közöljük is az esetet, nem vétünk a népszámlálási törvény intenciója ellen. Megtudtuk ugyanis, hogy él városunkban egy 100 éven felüli hajadon, a neve Országh Zsuzsanna, római katolikus, ri­maszombati születésű, volt cseléd, ma kegye­letből eltartott aggleány. A 101 tavaszt látott Országh Zsuzsanna különben korához képest elég egészséges, friss, mozgékony és jól gon­dolkozó hajadon. Érdekes, hogy az öreg Or­szágh Zsuzsanna maga sem tudja, hogy ő el­múlt 100 esztendős, de azt határozottan állítja, hogy „nyolcvantizbe“, azaz ezernyolcszáztize­dik évben született. Jelenleg egy váci család tartja, a hol még a nagyszülőknél szolgált. Ha tehát Zsuzsi leányzó szavának hitelt lehet adni, úgy ő most Vác városának legöregebb mat­rónája. — A gödöllő—besnyői vasút Köz= igazgatási bejárása. A budapesti helyi érdekű vasút részvénytársaság kérelmére a ke­reskedelemügyi miniszter elrendelte a gödöllő— besnyői helyi érdekű vasút közigazgatási bejá­rását. A bejárást a miniszter rendelkezése ér­telmében folyó évi március 7-én délelőtt ki­lenc órakor kezdik meg a gödöllői község­háznál. — Mesteri oKlevél. Krizsek György, néhai Krizsek Ferdinand fia, múlt héten a budapesti építő és ácsipari szaktanfolyamon kettős oklevelet nyert: a kőműves és ácsipari mestervizsgát kitűnő eredménnyel tette le. A fiatal, törekvő mester lapunkban közölt hirde­tésével is kéri a közönség támogatását. — A restancia. Tudvalevő dolog, hogy az újév körül a statisztikakészités miatt a hi­vatalokban szörnyen felszaporodik a restancia. Nem mondjuk meg, hogy melyik hivatalban és kivel történt, de megtörtént a héten, hogy egyik tisztviselőnek már elfogyott a türelme a nyakára zúduló aktaözön miatt. Hiába dol­gozott, az eredmény fel sem tűnt a restanciák tömegében. Ha elintézett ötven aktát, jött he­lyébe száz elintézetlen. Végre ikitört belőle a méltatlankodás, földhöz, vrgia a tollat s ily módon adott kifejezést c,l 1 seredésének: — Üssön bele a menykö, nem korcsma ez a hivatal, hogy én mindig itt üljek. — Táncmulatság rendőrveréssel című hírünkre Bárczy Ferenc a következők közlésére kérte lapunkat: Az altisztek és szol­gák mulatságát Kakucska rendőr többször megzavarta, miért is a rendőrtársai távolítot­ták el őt, de mindannyiszor visszatért. Éjfél­tájon Bárczy a söntésben beszélgetett a ven- déglősnével, mikor Kakucska odaállott s hogy Bárczy szemrehányást tett neki viselkedése miatt, neki ugrott és kétszer arcul ütötte, mire Bárczy őt torkonragadta. Ekkor történt, hogy Ko­vács rendőr hátulról kardjával fejbe vágta Bárczy Ferencet, kit a vér elborított és Vig Pál segítette ki a kúthoz fejéből a vért ki­mosni. Egyszerre Kakucska ismét ott termett és a vérző embert újból kétszer arcul ütötte. A rendőrkapitány megindította a vizsgálatot. — KeresKedőK aranyKönyve név alatt egy rendkívül hasznos könyv hagyta el a sajtót, mely a kereskedőket érdeklő összes fontosabb törvényeknek rövid, de szabatos is­mertetését és egyéb a gyakorlati életben szük­séges tudnivalókat foglalja magába. A könyvet Az Üzlet nevű kereskedelmi szaklap olvasói ajándékképen kapják. Ezen dr. Radványi László szerkesztésében megjelenő szaklap kiadóhiva­tala (Budapest VI. Podmaniczky-u. 57.) az ér­deklődőknek ingyen küld mutatványszámot. A váci hengermalom részvény- társaság lisztárai 50 KgrmKént. Búza- őrlemény. Asztali dara AB szám 18 K 60 fill. — Asztali dara C szám 18 K 10 fill. — Ki­rály liszt 0 sz. 18 K 40 fill. — Lángliszt l.sz. 17 K 90 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 17 K 40 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 16 K 90 fiíl. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 16 K 40 fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 16 K 00 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 15 K 20 fill. — Barna- kenyérliszt 7. sz. 14 K. 00 fill. — 7 V2 sz. 12 K 30 fill. - 7 3/4. sz. 10 K 80 fill. — Ta­karmányliszt 8. sz. 7 K 40 fill. — Korpa fi­nom F. sz. 5 K 30 fill. — Korpa goromba G. sz. 5 K 50 fill. — Ocsu 6 K 00 fill. — Bősz- liszt: 1. sz. 13 K 60 fill. 2. sz. 12 K 20 fill. Rozskorpa 5 K 70 fillér. Tőzsdék. 1911. február 11. Gabona-tőzsde. Árak 50 kilogrammonként. Készárúiizlet: A lisztüzlet tartós pangása dacára az effektiv piacon állandó a szilárdság és a malmok szívesen vásárolnának, de kevés a hozatal, úgy hogy az egész hét folyamán magasabb árakat fizettek. Ma elkelt mintegy 5000 q. tartott árakon. Hozatal csak 9640 q. — Határidőüzlet: Az áprilisit egyes kezek még állandóan veszik és igy az októberi szilárd ára dacára nem tarthat lépést a tavaszi árúval, mert utóbbit spannugos üzletekre adják. Importról még az utak járhatatiansága miatt szó sem le­het. Májusi árú deportja: 36 fillér körül mozog. Rozs. E cikk, úgylátszik, az elmúlt napokban tipp lett és sokan próbálkoznak vele. A hausse- mozgalmak osztrák támaszra történnek általá­ban, mert Bécs még mindig nincs kellően fe­dezve. Tengeri: Lényeges változások nélkül szilárd maradt. Zab: a belföldi kínálat cse­kélysége miatt igen szilárd. Időprognózis: Az időjárásban lényeges változás nem várható. Záróárfolyamok: ápr: 1L52, máj: 1133, okt: 10-89, rozs: 8-24, tengeri: 5'80, zab: 8 97. Értéktőzsde. A közeledő medio prolongációra, valamint ama körülményre, hogy a külföld nem küldött különösebb biztató híreket, a barátsá­gosan szilárduló üzlet alig nyújtott változatos­ságot. Élénkebb forgalom a Rimamurányiban észlelhető, melynek oka az e papírban, vala­mint az Alpesiban fennálló bécsi hausse. Ganz gyengébb. Nagyobb prolongációs adásokra a villamos vasút értékek egyre esnek. A magyar bank papírja is gyengült, mert egy nagy bizo­mányi cég benne lebonyolításokat eszközölt. Báró Rothchild Albert mai halála a tőzsdére minden különösebb hatás nélkül marad. Kere­sett a Salgó, Schwartzer-szanatórium, Búr- vasut és Kábel-gyár. A sorsjegypiacon felszínre kerül a Szanatórium sorsjegy. Hazai sorsjegy húzás után is aránylag elég magas. Záró árfolyamok: Osztr. Hitel 675'50, Ma­gyar Hitel 867-—, Korona J. 91'90, Leszámí­toló 604'00 Jelzálog 503 00, Rima 683'50, Ál- lamvasut 747'50, Délivasut—■—, Alpesi —■—, Városi villamos 401'25, Közúti vasút 795'—, Hazai Bank 312'50, Salgó 671'25, Magyar Bank 762'50, Hazai sorsjegy 120*50

Next

/
Oldalképek
Tartalom