Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-12-13 / 97. szám

2

VÁCI HÍRLAP

lékes itt semmi és a tartás épp oly fontos kellék, mint maga a termet.

A mi a színeket illeti, a fehér és fekete mellett nagyon sok a színek egyik legtetszetősebbje, a hársvirágszin, rózsaszín, kék és mindenek fölött a püspök-lila. Díszesebb öltözéknek kedvelt a fémszálakkal átszőtt damaszt, brokát, bársony, sifon és voál; ez utóbbi simán is, mintázottan is.

Sok ruhán már észre lehet venni a rövidített deréknek lassú meghosszabbodását; meglepetés lesz a hosszúra szabott sonkaujj.

Az esti köpenyt illetőleg megint csak azt mondhatjuk, a mit már mondtunk: mindvégig duplaoldalas, akár posztóból készül, akár rat inéból, vagy bársonyból. Módunkban volt mind a három anyagból készült néhány modelt láthatni. Bár az anyag nagyon eltér egymástól, a túlzottan nagy, szögletes, vagy kerek gallér és hajtóka egyforma valamennyin. Itt is legtöbb a fehér, fekete és lila. Különösen kedvelt lesz a lila, bár ez a szin könnyen sárgítja az arcbőrt és kevés archoz illik igazán és ezért sokkal inkább ajánljuk a fehér szint.- És ha már ennél a tárgynál vagyunk, megmondjuk azt is, hogy bizony az erősen zöld szin sem felel meg mindenkinek.

A prémdivat nagyon szép, kedvelt és talán ez az oka az árak rengeteg emelkedésének. Ne csudáljuk, ha az idén több lesz a szőrme- utánzat, mint más esztendőben volt és - hogy az óriás karmantyúkat úgy áhitják össze, hogy a legkevesebb bennök a szőrme. Az 50 cm. széles és 45 cm. hosszú karmantyú most nem is tetszik túlzottnak a divathölgy szemében. A formájára nézve teljesen lapos és a prém, pilis, vagy bársony gyakran csak összehajtott takarója a magában véve egészen laposan dolgozott selyemkarmantyúnak. Ennek a készítési módnak meg van az a nagy’ előnye, hogy ezt az úgynevezett felső takarót utóbb tetszés szerinti célra fölhasználhatjuk.

Nagyon szépen tudják az óriás karmantyúkon összeilleszteni a prémcsikokat plüssel, bársonynyal, selyemmel; a bársonyt viszont selyemmel, brokáttal, sifonnal, vagy fémszövettel stb. Egy gyönyörű hermelinkarmantyút láttunk nagy rádolgozott valaszien-csipke szögletekkel. Ehhez a karmantyúhoz a megrendelő készíttetett egy hasonló csücskös sipkát, melyet mélyen a fülére kell húznia a viselőjének, karimája nincs, csak csipke díszíti. Meg kell még említenünk, hogy kétoldalú prémtokot és sapkát is viselnek, mely megegyezik a karmantyú sál, vagy köpeny összeállításával.

A cipő divatja is sok szépet mutat. Úgynevezett nagy toaletthez mélyen, kivágott brokátcipő jarja; egyszerűbb öltözékhez már nem annyira mélyen kivágott és aranyszövetből, színes atlaszból és bársonyból készül csatt- disszel, vagy gyöngyhimzéssel. Erre a cipőre felső-cipő kerül ugyancsak bársonyból prém szegélyezéssel. Utcára nagyon kedvelt és divatos a fekete és színes lábszárvédö. A mindig formátlan gummicipőt fölöslegessé teszi egy parafa köztalp, melyet az utcára való cipőben alkalmaznak. Föltétlenül célszerű találmány, de vájjon elég kellemes-e viseletnek?

Hírek.

VÁCON

üldözik a váltóhamísitót!

Nagyobb szenzációja az újságoknak régen volt, mint a pesti magyar kereskedelmi bank kárára elkövetett váltóhamisítás. A fővárosi rendőrség kibogozta a páratlanul ügyesen véghezvitt bűnügyet, erre a szenzáció csak notion nőtt.

Ryhlitzky Zoltán, az egyik bűnös — minden újság megírta, — kórágyán megvallotta, hogy a váltóhamisítást Bauer Lajos pénzügynökkel követte el. De hol van Bauer Lajos? A detektívek rohantak a lakására, a mely a körúton volt és ott azt a hirt vették, hogy az ügynök alig egy óra' előtt gőzfürdőbe ment. Átkutatják az összes budapesti gőzfürdőket, de Bauert nem találják. És ekkor a fővárosi rendőrség a szélrózsa minden irányába sürgönyöket menesztett, hogy a menekülésben levő bűnöst elfogják.

Vácon nem egy bűnös került már hurokra. Csodálatoskép a mi városunk felé irányul az útjuk, talán azt hiszik, hogy itt meghúzhatják magukat. Legutóbb a budai postarablók egyikét tartóztatták itt le. Természetes, hogy a váci rendőrség is figyelni kezdett. Csakugyan az esti órákban meghozták a hirt a rendőrségre : Bauer Lajost Vácon látták !

Lett erre öröm és izgalom. Hátha a fővárosi rendőrség orra elöl lehet Bauer Lajost elfogni! A rendőrkapitány, a rendőrbiztosok, az összes rendőrök csak Bauert keresték. Keresték este, éjszaka s nem találták. Fáradtan tértek meg késő éjjel pihenőjükre.

A Váci Hírlap tudósítója kinyomozta a valóságot, erről olvasóinknak itt számolunk be:

Arról, hogy Bauer Vácon tartózkodik, egy váci cigány, a. ki naponta bemegy Budapestre bandájához, adott hirt. Azt mondotta, hogy látta Vácon a váltóhamisitó társát egy borbély- üzletben. Mint megtudtuk, Schauermann Jakab Kossuth-utcai borbélyüzletéről van szó. Itt a következőket mondotta el Hajnal Lajos borbélysegéd tudósítónknak:

— Este jóval hét óra után lehetett-, midőn egy magas úri ember beállított az üzletbe. Magam voltam. így szólt hozzám : —- Nézze, cigarettával leégettem a bajúszomat, lehetne rajta segíteni? Megnéztem a fekete bajuszt, láttam, hogy bal oldalán le van pörkölve. Azt válaszoltam, hogy itt az olló, vagy a borotva javíthat. Mire az idegen azt mondotta: — Vegye le az egészet, két hét alatt úgy is megnő! Erre én gyanútlanul leborotváltam az egész bajuszát. A gazdámnak húsz fillért, nekem is húsz fillért adott s azután gyorsan eltűnt a vásártér felé, a sötétben.

Hajnal Lajos borbélysegéd által adott sze- mélyleirás teljesen ráillik Bauer Lajosra. Növeli a szenzációt, hogy a váci cigány ismét előállott, de most már Budapesten, a rendőrségen jelentette, hogy Bauer, a ki délután vele utazott ki Vácra, az esti vonattal visszatért Budapestre. Megszólalt a telefon: a fővárosi rendőrség jelentette a váci kollegának, hogy állítólag Budapesten van már a keresett váltóhamisitó, a váciak menjenek pihenni.

Tényleg, több nyomra nem találtak s késő éjszaka a váci rendőrség lemondott arról, hogy a hírhedt Bauer Lajost, a ki valószínűleg itt járt, letartóztathassa.

A keddi estilapok szerint a váltócsalás másik tettesét, Bauer Lajos ügynököt még nem fogta el a rendőrség. Marinovics rendőr-tanácsos és Sándor kapitány tegnap is, ma is ál landó razziát tartottak a fővárosban s át- és átkutatják egész Budapestet. Innen is, onnan is érkeznek jelentések, hogy látták a keresett embert, mint a hogy az már ilyenkor szokás. Valószínűnek tartják, hogy Bauernek nem sikerült még a fővárosból elmenekülnie. Mind- azáltal természetesen elrendelték országos körözését, sőt a külföldi kikötővárosokba is megküldték arcképét.

— Mit tárgyal a város? Utolsó rendes közgyűlését tartja a város képviselőtestülete december 14-én, csütörtökön délután. A meghívó csupán harminc tárgyat tüntettél, de még is egyike lesz a leghosszabb közgyűléseknek, mert a városi tanács és a pénzügyi bizottság le akarja tárgyaltatni az uj építkezési szabályrendeletet, mely egymagában egy kis kötet terjedelmű. A közgyűlés elején a szokásos bejelentések lesznek és a sivár tárgy- sorozat, ha meg nem előzi egy érdekesebb interpelláció, ugyancsak unalmas lesz. Számos telekvételi ügy kerül napirendre; ezek közt azonban csak egy tarthat érdeklődésre számot : Schmidt Ferenc területeladása, mely a kosdi út építéséhez kellett. Egy csomó illetőségi ügy után parcellázásról is lett szó. Brenner Mártonné az akiok alatt néhány holdat parcellázott, a telkek el is keltek, most a városi jóváhagyás kell hozzá. Árvasscéki és gyámpénztári ügyek után lesz szó a költség- vetés egyes tételeinek kimerüléséről, majd hogy milyen volt a közegészség a nyáron. Mindezekkel, azt hisszük, gyorsan végez a közgyűlés, melynek leghosszabb, de legjelentősebb tárgya az uj építési szabályrendelet. Ez az uj rendelkezés fogja Vác város jövő képét megalkotni, ép ezért alapos megvitatása is szorul.

— Bandi Marci — Vácről. Az ország első cigányprímása, a mi Banda Marcink az egész ország tapsai közt most ülte ötven éves jubileumát. Szülővárosából egyedül a Váci Muzeum-egyesület emlékezett meg erről a napról és üdvözlő Írást küldött a ‘világhírű muzsikusnak. Marci most válaszolt az üdvözlésre meleghangú levélben. Vácról a legmelegebben emlékezik meg s lelke minden érzése szülővárosa felé szárnyal, midőn hegedűjével elragadja hallgatóit. Nagyon szép, meleg, cikornyátlan levél, melyet a muzeumegyesiilet Banda Marcitól kapott:

Hálás szívvel fogadtam a nagytekintetű Elnökség szives átiratát, melyben ötven esztendős évfordulómon üdvözölni kegyes volt. Kettős örömömre szolgál ez, mert édes szülővárosom olyan mivelődési tényezője részéről jött, mely dicső múltja földerítésével a jövő nagyságát van hivatva előkészíteni. Az Isten megadta tehetségemmel mindenkor azon igyekeztem, hogy a magyar zene dicsőségét hirdessem. És ha hegedűm húrjain föl-fö Ízen dűlt az édes-bús magyar nóta, sokszor oda szállott lelkem a dunaparti szép városba, ahonnan elindultam szerény tudással, de annál több lelkesedéssel. Ha jó Isten áldása kisért. ebben java része van édes szülővárosom iránt mindenkor érzett határtalan szeretetemnek. Boldog és büszke vagyok, hogy Önök közül való vagyok, a kik együtt munkálkodunk annak felvirágoztatásán, hire-neve öregbítésén. Isten áldása Önökön és munkájukon. Hazafias üdvözlettel Budapest, 1911. december hó 5. Banda Marci sk. cigányprímás.

— Or.szágos főszolgabírói érteKez= let. Az ország főszolgabirái a pestmegyei fő- szolgabirák meghívására a Royal-szálló külön termében országos értekezletre gyűltek össze. Ivánka Pál váci főszolgabiró nyitotta meg az értekezletet és indokolta, miért hívták össze az értekezletet. Hangoztatta, hogy a magyar főszolgabírói karnak érdeke, hogy kívánságait a kormányhatóság előtt a státus-rendezés küszöbén megismertesse. Felszólította az értekezletet, hogy válasszon korelnököt és jegyzőket, majd pedjg kérje fel Horváth Józsefet a státus-rendezés ügyének és esetleges terveinek megismertetésére. Elnöknek a magyar föszol-