Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-11-08 / 87. szám
Hus2onötödih évfolyam 87. szám. Vác, 1911. november 8 VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Honnan fognak bennünket ellátni a jövőben olcsó hússal? A Váci Hírlapnak irta : Tóth Albert a mexicói gazd. akadémia tanára. Vác, nov. 7. • De nem kisebb jelentőséggel birnak a többi Atlanti Óceán partmentén fekvő köztársaságok sem, úgy mint Guatemala, Honduras, Casta- Rica stbiek, hol szintén óriási és jó minőségű legelők és kitűnő ivó viz áll az állattenyésztők rendelkezésére. Hisz tudva van, hogy pld. Guatemalában és Hondurasban egy állatnak 4 éves korig való felnevelése nem kerül többe, mint 2 dollárba, zage 10 koronába. Természetes, hogy az ősi ibériai fajt nemesíteni kell, melyet a spanyolok már évszázadok óta csak bikaviadalokra használnak, ezeknek lassú fejlődésük mellett még az a hibájuk, hogy húsuk rostos, tömve izom szálakkal, a nemesítést leginkább a Shorthorn, Herfora, Galoway és Aberdeen-Augus bikákat használják. Egész a közelmúltig az állatkereskedelem ezen köztársaságokban csak helyi jelleggel bírt és csak most kezdik benépesíteni azt a sok millió és millió hektár legelőt. Elegendő lenne csak egy tized része annak a tőkének, mit Argentiniában és Uruguayban befektettek, hogy közép Amerikát a világ húspiacán mint legelső faktort vegyék számításba és e mellett az itt elhelyezett töke a tulajdonosoknak szép kamatot jutatna. Dél-Amerikában az állattenyésztés szempontjából 3 nagy zónát különböztettek meg, melyek úgy területük nagyságánál, mint kiváló legelőiknél fogva páratlanul állanak a világon. Az első az Orinoko, a második az Amazon és a harmadik a La Plata folyók mentén elterülő síkságok, melyek szinte predestinálva vannak óriási arányú állattenyésztési célokra. A viz tömegüknél fogva, melyet medrükben szállítanak, a világ 3 legnagyobb folyói közé számitatnak Igaz, hogy a Missisipi hosszabb, mint akármelyik ezek közül és bár a La Plata a legrövidebb, mégis több vizet szállít, mint a Missisipi és az Amazon, kétszer akkora területet is öntöz meg. Az Orinoco medre a venezuelai Cordilleriák mögött kanyarodik, felvéve 500 kisebb nagyobb mellékfolyót, hossza 1500 mérföld, melyből 1200 hajózható. Útjának felében észak felé halad, azután hirtelen kelet felé véve útját az Atlanti Óceánba ömlik. Ott, hol irányát változtatja, veszi fel legnagyobb mellékfolyójának az ,,Opuré“-nek vizét, mely a Columbia Cordilleriákban ered és a nagy síkságnak közepén folyva végig, torkolik be az anya folyóba. Ezen lapályok kiváló minőségű füve felülmúlja nemcsak az argentinjai pampaszo- két, hanem még a kiváló minőségű kansas-i és nebraska-i legelőket is. Már a hóditó spanyolok észrevették e vidék óriási jelentőségét az állattenyésztési célokra és mint a történelem is bizonyítja, ide hoztak legtöbb szarvasinál hát. Ezelőtt 100 évvel, mikor Venezuela felszabadult és megszűnt a spanyolok gyarmata lenni, körülbelül 3,000,000 szarvasmarha felett rendelkezett és azóta sajnos, ezen szám nem igen emelkedett. Ezek a legelők mintegy 170,000,000 acre területen fekszenek és hozzá vetőlegesen 180,000,000 szarvasmarhát lehetne rajtuk nevelni. Hisz ha Colombiában és Venezuelában oly kedvezők volnának a politikai viszonyok, mint Argentiniában, Uruguayban és Mexicoban, hogy a biztos elhelyezést kereső nagy tőkék elhelyezhetők lennének és az állattenyésztéssel szakszerűen foglalkoznának, itt sem haladná meg a két dollárt egy állatnak felnevelési költsége. • Az Amazon folyam mentén elterülő legelők nem oly terjedelmesek, mint az Orinoko mentén fekvők, de az a nagy előnyük, hogy az ott tenyésztett állatok húsa hamarább jut a világpiacra. Általában az a téves hit van elterjedve, hogy az Amazon partvidéke őserdőkkel van benőve, telve ragadozó vaddal, melyekbe csak I néha-néha merészkedik belépni egy-egy bátor { gummiszedő. Igaz, vannak ezen vidéknek még teljesen ős erdői, de eA "rumi lenti általánosítani az egész partvidékre. Hisz az Amazon-” nak vízgyűjtő medencéje 51,239,000 négyzet mérföld, tehát majdnem olyan nagy, mint Európa. Könnyen érthető tehát, hogy ily óriási területen sokféle osztályba tartozó föld van. Óriási előnye ezen zónának, hogy ha Amazon sok mellékfolyója hajózható, melyeknek egy része a perui köztársaságot is átszelik és Így majd alkalma fog nyílni ezen köztársaságnak is, hogy állattenyésztési termékeivel megjelen- I hessen az európai piacon. Bár ezen köztársaság a csendes Óceán partján kerül el, mégis két folyója u. m. a Maranon és Ucayali, melyek az Amazonba torkolnak, már a jelenben is hajózhatók és igy semmi sem állja útját annak, hogy Peru is kikérje a maga részét az Európa-felé irányuló exportból. Ugyan ez áll a bolíviai köztársaságra is, mely hasonló körülmények közt van mint Peru. Egyszóval azt mondhatjuk, hogy jóformán az összes partok mentén kitűnő legelők terülnek el, melyek kiválóan alkalmasak állat- tenyéstési célokra és egyedül csak a tőke hiánya az, hogy ezen köztársaságok ma még távol állanak az európai piactól, azt hiszem, hogy az idő már nincsen olyan messze, hogy a felhalmozott jenki tőke fel ne keresse eme természeti aranybányákat. A harmadik zona a La Plata folyam vízgyűjtő medencéje, melybe bele tartozik Uruguáynak, Paraguaynak és Brazíliának egy része, ujjat ezen zónáról nem mondhatok, teljesen hasonló az előbbi kettővel. Mint tudva van, Argentinja a harmadik helyet foglalja el, mint állattenyésztő ország megelőzve az Egyesült Államoktól és Oroszországtól, de miután csak 6,000,000 lakosa van, azt mondhatjuk, hogy jelenleg a legnagyobb szarvasmarha exportáló államok egyike, mely nemcsak szarvasmarhát, hanem lovakat, juhokat, búzát, lent stb. is exportál. Az utolsó állatszámlálás adatai szerint Argentinja 29,116,620 szarvasmarhát számlál, mig Uruguay 9,000,000, melyek a legjobb húsfajtából Shordornokból, Herefordokból, Aberdeen- Angusokból kerül ki. Argentiniának egyes estanciai (pusztái) valóságos kis minta gazdaságok, melyek egy pár acretól egész 30,000—40,000 acreig terjednek. Kevés azoknak az estanciáknak száma, melyek tisztán csak állattenyésztéssel foglalkoznának, a legtöbbje gabonanemüt is termel. Itt már találunk mesterségesen létesített legelőket is alfalfából (lucerna), melyek csak minden 10 évben egyszer kell vetni és legbujábban Buenos Aires, Cordova, Santa Fé, Entre Rios és Corvientes vidékein tenyészik. Ezen öt államban virágzik legjobban az állattenyésztés és gabonatermelés, a második helyen állanak San Luis, Mendoza, La Rioja és Catamara környéke. Délre Rio Negro és Chibut vidékén kezd most nagy lendületet venni az állattenyésztés; de szép eredményeket érnek meg el San Juan, Nauquen, Santa Cruz és Tierra del Fuego vidékein. Általában azt mondhatjuk, hogy az egész argentinjai köztársaság területének legnagyobb része alkalmas állattenyésztési célokra. A legtöbb állatot eddig La Plata vidékről exportáltak úgy lábon, mint fagyasztott vagy sózott hús alakjában. Az argentiniai köztársaság egyik legnagyobb húsfogyasztó állama Anglia, mely miután az élő állatok bevitelét megtiltotta, a húst jelenleg fogyasztott állapotban engedi importálni. 1908-ban Argentinja 60,916 darab élőállatot, 573,946 darabot fogyasztott állapotban és 155,400 darabot részben sózott, részben mint extráknak feldolgozva exportált. 1910-ben 13°/0-kal többet és 1906-tól 1910-ig elnelkedés 45%-ot tesz ki. Összegezve a mondottakat, azt állíthatjuk, hogy az Orinoco, Amazon és La Plata völgyei különösen a két elsőben, ha az állattenyésztés igazi arányaiban neki fog lendülni, oly tömeg olcsó húst fog az európai piacra dobni, hogy a legagrárabb érzelmű államok sem fognak elzárkózhatni, hacsak egy inségforradalomnak nem akarják kitenni országukat. HireK. — MiKszáth Kálmán emléKe Vá= con. Munkálkodó egyesületünk, a váci múzeum-egyesület Mikszáth Kálmán emlékének szenteli jövő hét szerdáján tartandó gyűlését. Mikszáth nem egyszer megfordult Vácon, a mi városunkat jól ismerte, innen indult ki birtokára, a közeli Horpácsra. A nagy iró emlékezetére rendezendő felolvasó-est műsora ez lesz: 1. Palóc dalok, énekli a főgimn. vegyeskara. 2. Mikszáth, Szabolcska Mihály tói, előadja báró Guretzky Alfréd. 3. Mikszáth és Vác, irta és felolvassa dr. Tragor Ignác. 4. A kaszát vásárló paraszt, Mikszáth Kálmántól»
