Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-11-01 / 85. szám

3

oldalán a keret bal és balfelső része, valamint a német oldal relief fejének felső része sárgászöld festékkel, a valódi jegynél kékeszöld festékkel van nyomtatva. A magyar oldal jobb széle, valamint a német oldal kereteinek jobboldali része a hamisítványnál barnás violaszinü, ellentétben a valódi bankjegy élénk violasziné- vel.

— Itt az első népszavazás! A váci gyógyszerészek olyan kollegialitásról tettek tanúbizonyságot, minőre aligha van példa az országban. A váci munkásbiztositó pénztár receptjeit eddig bármelyik váci gyógyszertárban elfogadták s a gyógyszert kiszolgáltatták. Minthogy a pénztár biztositottai a városban úgy vannak elhelyezve, hogy egyik gyógyszer- tár a másik rovására többet kapott ezekből a receptekből, a három gyógyszertártulajdonos felvetette azt az eszmét, hogy ezentúl fél évig egy gyógyszertárban készítenék el az orvosságokat, a következő félévben a másik gyógyszertár, ismét az uj félévben a harmadik gyógyszertár kapná a recepteket, sürgős esetben azonban még mindig bármelyik helyen kiszolgáltatnák a gyógyszereket. Egymás között meg is állapodtak, de nem tudják, hogy ez a megállapodás tetszik-e a pénztár biztosítót tainak. Ezért most körlevelet bocsátottak ki s minden egyes betegsegélyezésre jogosultat megkérdeznek, elfogadja-e az uj beosztást, mely jövő év első napján lépne életbe. A kérdő ívhez szavazó lap van csatolva, melyen a biztosítottak véleményüket nyilváníthatják. Ha a többség (mintegy 3000 biztosítottról van szó) a gyógyszerészek indítványát elfogadja, úgy 1912. januárjától félévenkint mindig más és más gyógyszertár fogja a munkásbiztositó tagjainak a gyógyszereket kiszolgáltatni,

— Vége az ebzárlatnaK! Augusztus elsején kutya meglepetés érte Budapest környékét. Azt tapasztalták a fővárosban, hogy sok veszettség fordult elő, melyeket Budapesttel érintkező községekből hurcoltak be. Ezért a belügyminiszter mintegy ötven kilométer körzetben a főváros körül három hónapos ebzárlatot rendelt el minden községben és városban. Bár Vácon semmi ok sem volt az ebzárlatra, mert váci kutya még aligha látta a. székes fővárost, az ebzárlatot minden zúgolódás ellenére végrehajtották. A kilencven napos ebzárlat végre letelt a mai napon s holnaptól kezdve a kutyákat nem kell szájkosárral, pórázon vezeti.

— Gedeon igazgató a fegyencek közt. Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy Gedeon Emil fegyintézeti igazgató két fegyen- cet, kik helyeselték Fábián felügyelő meggyilkolását, igen szigorú büntetéssel sújtott. A főfelügyelő tragédiája nagy zavarokat keltett a fegyházban, melyet Gedeon igazgató erélyes fellépése oszlatott el. Az igazgató ugyanis tisztviselőivel sorra járta a munkatermeket és az ott foglalkozó fegyencek előtt beszédet mondott. Erős szavakkal itéite el Oláh Farkas tettét s a fegyenceket felebbvalóik tiszteletére és engedelmességre intette. A legszigorúbb megtorlást helyezte kilátásba mindén legcsekélyebb renitenskedésért, miként azt már két fegyenccel szemben gyakorolta is. A beszéd igen nagy hatást tett a fegyencek között s a nyugalom nemcsak visszatért, de mint erről más helyen Írunk, a fegyelmekben a nemesebb érzés is felülkerekedett és saját kezdeményezésükből meghatóan róták le tiszteletüket meggyilkolt főfelügyelőjük iránt.

— Két gimnázium ügye. Váchoz legközelebb Ipolyságon és Gödöllőn nyitnak uj gimnáziumot. Olvasóinkat érdekelni fogja, hogy

VÁCI HÍRLAP

mily nehézségekkel megy a két helyen a gim- náziumépités. Barkóczy Sándor báró kultuszminiszteri miniszteri tanácsos, a középiskolai ügyek és Így az i p oly sági főgimnázium ügyének is előadója Ipolyságra érkezett Jövetelének az volt a nevezetes célja, hogy a főgimnázium ügyében, mint a kultuszminiszter képviselője, végleges fordulatot teremtsen. Megtekintette a főgimnázium telkéül felajánlott vásártért. A telek messzeségére és környezetére voltak ugyan ellenvető megjegyzései, végül mégis elfogadta a telket a főgimnázium céljaira, azon kikötéssel azonban, hogy az uj vásártérnek és a majornak nem szabad közvetlen szomszédságban maradni. A napokban látogatta meg Gödöllőt báró Barkóczy Sándor miniszteri tanácsos. A kultuszminisztérium kiküldöttje személyesen óhajtott meggyőződni Gödöllő kívánságairól. Az alapföitétel, amiből a miniszter képviselője kiindult az, hogy a gimnáziumnak területe minimálisan 6—7 holdnál kevesebb nem lehet. Az eszmecsere folyamán négy hely került szóba: a haraszti erdő, a fácánkert, a csemetekert és az udvari parknak a besnyöi országút mentén a gépháznál kezdődő csücske. A fácánkert megközelíthetetlensége miatt eleve kiesett a kombinációkból. A megmardt három hely közül a legideálisabb a haraszti erdő, ezt a miniszteriális férfiak is elismerték, csak a távolság miatt voltak aggodalmaik. A csemetekert telke jobban megközelíthető, mint a haraszti erdő, de az a baja, hogy a babati ut által ketté van szakítva és alacsony a fekvése. Gyakorlati szempontból legmegfelelőbbnek látszik a királyi park részlete, csakhogy itt egyedül a király az az úr, akinek szavára kitolódtak a park kerítései. A telek kérdése igy egyelőre eldöntetlen maradt. A jövő 1912. évi állami .költségvetésbe fel van véve a gimnázium számára nemcsak az évi eiső 2000 K segély, hanem 400,000 K épilkezési hozzájárulás, úgy hogy az építkezés 19 2. év folyamán esetleg már megkezdhető.

— Megnyomorította a vonat. Hiába minden elővigyázatosság a vasutasok részéről, ha a közönség maga nem törődik testi épségével. A gondatlanságának lett az áldozata Kazi Mihály 26 éves tótfalusi napszámos a váci vasúti állomáson vasárnap este. A 143 számú este 7 óra 25 perckor Budapest felé induló személyvonatnak ismét sok száz utasa volt, a kik, mielőtt a vonat megállt volna, tolakodtak a kocsikba, hogy jó helyet kapjanak. Kazi elsők közt volt, de a lépcsőről lecsúszott s bal lába a vonat alá került. A kerekek összezúzták a lábujjakat. Bevitték a városi kórházba, a hol sebét bekötözték s hétfőn családja hazaszállította Tahitótfaluba.

— A vérségi iskola ügye. A napokban vizsgálta meg a tanfelügyelőségi kiküldött a vérségi róm. kát. iskolát s meggyőződve annak egészségtelen voltáról, elhagyatott állapotáról, s hogy a rendeltetésének semmi képen sem felel meg, elrendelte annak bezáratását. Azonban, hogy a 250 növendék iskola nélkül ne legyen, megígérte, hogy a községi iskola építése iránt sürgősen intézkedik; addig is a község ideiglenes helyiségről tartozik gondoskodni.

— Fölemelik a levélportót.Budapestről értesülünk a postai kincstárnak a tervéről, hogy a levélportót fölemelik. Egyelőre csakis az osztrák péltát akarják követni, ahol a hel - ben címezett levelek portóját már tavaly 6 fillérről 10 fillérre emelték. Ez ellen felzudult ugyan a közönség és a sajtó is, de mint mindenbe, amibe bele kell törődni, beletörődnek ebbe is, de a tervbe vett általános portóemelést

mégsem valósították meg és az osztrák kincstár beérte a helyi levelezés fokozott jövedelememelkedésével. Általában az most az irányzat, hogy megszűntessék a portókiilönbözetet. A német birodalomban és Angliában, Északamerikában bevezették tavaly a helyi portót, azaz tiz fillér portóval mennek a levelek onnét Amerikába is, inig nálunk portóemeléssel foglalkoznak, bár ma a póstakincstárnak már igen nagy jövedelme van, mig más államokban a posta jövedelmét az intézmény fejlesztésére fordítják. Ha tehát lesz nálunk is portóemelés, általános emeléstől tartani nem kell, mert ez ellen már állást foglalna az egész levelező közönség.

— A dömösi csavargőzös. Dömös község elöljárósága'azzal a kérelemmel fordult a kereskedelmi miniszterhez, hogy a községet csavargőzös létesítésre irányuló törekvésében tiz éven át évi 4000 korona segéllyel támogassa. A miniszter a napokban értesítette a községi elöljáróságát, hogy a kérelmet nem teljesítheti.

— Egy hasznos füzetről. Mint ismeretes, manapság már csaknem minden községben van népkönyvtár, amely vagy a kormány, vagy valamelyik kulturegyestilet gondoskodásának köszönheti létezését. Ezekben a könyvtárakban sok jó könyv szórakoztatja és oktatja a népet, de nem - tévedünk, ha azt mondjuk, hogy talán egy sem szolgálja annyira a nép érdekét, mint az a könyvecske amely most hagyta el a sajtót több százezer példányban. Ezt a könyvecskét egyik leghumánusabb társadalmi intézményünk, a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület Íratta meg és adta ki éppen a nép számára. Cime: „A tüdővész és az ellene való védekezés ismertetése.“ Ennek a szörnyű betegségnek egyik legalaposabb ismerője Geszti József dr. A József-szanatórium igazgató főorvosa irta a füzetet abból a célból, hogy a nép, amelyből a legtöbb áldozatot szedi a tiiővész, megtanulja belőle, miként lehet okos szabályokkal védekezni a fertőzés ellen. Bár az egyesületnek ez a könyvecske rengeteg pénzébe kerül, mégis ingyen juttatja el a községekbe, mert maga a belügyminiszter rendeletben utasította a közigazgatási hatóságokat, hogy a füzetet elterjessze a nép között. Éppen időszerű ez az ajándék füzet, mert halottak napján, mint minden évben, országos gyűjtés indul meg a szegénysorsu tüdőbajosok számára a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület égisze alatt. Amidőn tehát az egyesület a társadalom támogatását embermentő munkájához kéri, egyúttal maga is nagy anyagi áldozattal hasznos könyvecskével viszonozza a közönség áldozatkészségét. Szinte szükségtelen a társadalom jó szivébe ajánlani, az egyesület akcióját, amidőn a halottaknak szánt koszorúból egy virágszálat, illetőleg ennek árát kéri szegénysorsú betegei számára, mert hiszen ezt megtette maga a belügyminiszter, a midőn a vármegyék alispánjához intézett minapi rendeletében a következőket mondja a „Virágszál- gyűjtésről“ és az egyesület ingyenes füzetéről: Minthogy a társadalom minden rétegét pusztító tüdővész ellen, az egyesület évek óta folytatott küzdelmével a legnemesebb célokat szolgálja, mely működésében az egyesületet az egész társadalomnak kötelessége a lehetőség szerint támogatni s minthogy a közigazgatási tisztviselőknek a nemes cél t mogatása és a könyöradomány gyűjtés irányítása terén kifejtendő önkéntes fáradozására részemről is nagy súlyt helyezek, ennélfogva felhívom a Cimet, hogy hatósága területén a nevezett egyesületet a legmesszebbmenő támogatásban részeszitse