Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-09-27 / 75. szám

HuszonötödiK évfolyam 75. szám. Vác, 1911. szeptember 27. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Vác pályaudvaráról az ország színe előli A mi szégyenünk megint eljutott a képvise­lőházba. A váci pályaudvarról és felvételi épü­letről van szó, mely annyi kecsegtető Ígéret dacára ősi rondaságában terpeszkedik a leg­forgalmasabb vasútvonal mellett. Láng Lajos kereskedelmi miniszter 1904-ben Ígérte és Írásba adta, hogy nem csak kibővítik a pályaudvart, de a felvételi épületet is átépítik s ime, mi­niszteri ígéret sem volt elég: az a pályaudvar, melyen naponta, legkevesebbetmondunk : 5 — 6 ezer ember fordul meg, szűk, életveszélyes, rendezetlen s egyenesen kihívja a rendőri be­avatkozást. Ma már nemcsak Vácé ez a pályaudvar, ha­nem Pestmegye felső részén kívül Hont- és Nógrádmegyéké is s bár ez a két vármegye utasai még alig másfél év óta érintik Vác pá­lyaudvarát, ép oly elkeseredettek, mint a vá­ciak, kik kénytelenek tűrni évtizedek óta a változatlan botrányos állapotokat. Most pedig tetőződik a keserűség. Néhány nap múlva megnyílik a villamos és uj és uj ezer utas ke­rül abba a pályaudvarba, a hol se vonat, se utas már régen nem fér el. De mig Gödöllő, Rákospalota — a csatlakozó állomások — kényelmes felszálló helyeket kaptak a villamos­hoz, addig Vácon tiz sínpáron keresztül, ép­pen az ellenkező oldalon helyezték el a fel és leszálló helyet, a hova a rendes felvételi épü­letben történt jegyváltás és hosszú gyalogolás után alaguton át jut el az utas s ez az alagút tavasszal, ősszel bokáig érő vízben áll! Gon­dolkodásba esik mindenki, vájjon az uj vici­nális mindezt nem egyenesen Vác és nagy környékének boszantására tette csupán azért, mert a mi városunk tiz ezer koronát adott ka­vicsban az uj vonathoz, pedig százezer koro­nánál is több hozzájárulást várt ettől a sze­gény várostól ! Az uj vicinális forgalma által elért helyzet tetézi azokat a keserűségeket, melyek miatt évek óta állandó a panasz s hajlandó mindenki a villamos igazgatóságának eljárását is a máv. terhére Írni. Állítólag készen áll Vác állomás és felvételi épületének legújabb kibővítési terve, ámde hinni sem tudunk, hiszen két évtizede halljuk ezt a régi nótát s nem hogy építenének, de az állapotok egyre rosszabbak lesznek. Hát mondjuk, készen állanak a tervek. Mé­gis illetékes helyről akarják sok százezren hal­lani, mikor lesz a tervekből valóság. Preszly Elemér orsz. képviselőnk ma, szerdán inter­pellációt intéz ezért a képviselőházban a ke­reskedelmi miniszterhez s az ország is tudo­mást fog szerezni arról az állapotokról, melyek hosszú évek óta fájnak minden utasnak, me­lyeket ma már az ország szégyenének is mondhatunk. Úgy tudjuk, hogy az interpellálva!, ki Vác város és két vármegye sérelmeit tárja fel, együtt gondolkodnak Hont és Nógrád országgyűlési képviselői is, kiknek Vácon át vezet az út szükebb hazájukba. Helyeslik pártkülönbség néikül, mert itt már leomlanak a politikai vá­laszfalak és régen megígért, de még eddig meg nem tartott ígéret jogos beváltását sürgetik három vármegye helyeslő tapsai s izgalmas várakozása közepette. A szüret es a bortörvény. Vác, szept. 26. Serényi Béla gróf föld mi velésügyi miniszter körrendeletét adott ki, melyben utasilja a tör­vényhatóságokat, hogy intézkedjenek az iránt, hogy a közönség és a törvény végrehajtása körül eljáró hatóságok figyelme az idei szüret alkalmából a bortörvény fontosabb intézkedé­seire felhivassék mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a bortörvénybe ütköző kihágások elkö­vetésére legalkalmasabb a szüret ideje s az ezt követő időszak. Elrendelte a miniszter, hogy a törvényhatóságok szigorúan ellenőrizzék, hogy a törvény fontosabb rendelkezéseit tartalmazó nyomtatványokat mindazok, kiket erre a törvény 13-ik szakasza kötelez, a pincékben, az ital­mérésekben stb. állandóan kifüggesztve tartsák, s hogy ezen nyomtatv'ányÖK a községházán is ki legyenek függesztve, továbbá, hogy a törvény alábbi rendelkezései a vármegyei hivatalos lapok utján s a községekben való kidobolással minél szélesebb körben közhírré tétessenek. Ezek a rendelkezések a következők: 1. A mustot vagy bort cukrozni tilos. Erre ugyan kivételes engedélyt adhat az illető kerü­leti m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő, vagy a magyar királyi vincellériskolái igazgató, de csak olyan esetekben, a mikor a must ter­mészetes cukortartalma a kedvezőtlen időjárás vagy elemi csapás következtében annyira cse­kély, hogy a mustnak tényleg szükséges van a cukrozásra. 2. Édes bor készítése céljából a mustba vagy a borba cukrot tenni feltétlenül tilos, erre tehát senki engedelmet nem kaphat. 3. Törkölybort, csigert, flórét csakis azoknak a kisebb szőlőbirtokosoknak szabad készíteni, a kiknek négy kát. holdnál nagyobb szőlőjük nincs és a kik bor, mustborkészitésre szánt szőlő, vagy borseprő adásvételével, vagy bor­méréssel, illetve kis mértékben való elárusitás- sal nem foglalkoznak. Azonban ezek is csak a sajat termésű szőlőjük törkölyéből és csakis a saját házi szükségletük fedezésére készíthetnek törkölybort, még pedig a következő korláto­zással: a) Törkölykészitésre három napnál ré­gibb törkölyt használni tilos, b) Ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad törköiybor ké­szítésre használni, c) Törkölybor készítése cél­jából csak annyi vizet szabad felöníeni a tör­kölyre, a mennyi legfeljebb egynegyed része annak a szinmustnak, a mely ugyanarról a tör­kölyről szüreteit, vagyis egy hektoliter must törkölyéből legfeljebb huszonöt liter törköly­bor készíthető. De egy szőlőbirtokos még igy is csak annyi törkölybort készíthet, a mennyi az ő házi fogyasztására szükséges és ez semmi esetre sem lehet több húsz hektoliternél, d) Cukrot a törkölybor készítéséhez használni tilos, e) Pálinka- (cognac) főzés céljaira nem szabad törkölyt használni, f) Törkölybort forgalomba hozni tilos, g) A ki törkölybort akar készíteni, tartozik ezt a szándékát legalább 24 órával előbb a községi elöljáróságnál írásban, vagy szóval bejelenteni s ugyanakkor készíteni, h) A törkölybort tartalmazó hordókat vagy egyéb tartályokat törkölybor felírással kell tar tani. 4. A bort vagy törkölybort szeszezni, vagyis a szesztartalom emelése végett abba szeszt önteni tilos. 5. A borseprőből vízzel a borhoz hasonló italt készíteni tilos. 6. Az összevásárolt borseprőből való borsajtolást iizletszeriilegfoly­tatni s az összevásárolt seprőből kisajtolt bort forgalomba hozni tilos. 7. A bortörvénybe üt­köző kihágások szigorúan bűntetteinek, a bün­tetés három hónapi elzárásig és 1000 korona pénzbüntetésig terjedhet. Japánban, Irta: Dr. Bezdek József. 4 (Befejezés.) Ezután háromszor búgott gőzösünknek a „Minnesota“-nak szirénája, kötelei megoldód­tak és lassan kijutott a móló mögöl az öböl szürkés vizére. Majd teljes gőzerővel járatták hatalmas csavarjait s dübörögve siklott a rop­pant acélház a Pacificus Óceán mérhetíen sík­ságán. A rengő gőzöst, bántó dübörgésével nehezen szokja meg az ember s az első éj nyugtalan­ságát is csak a reggel, a felkelő Napnak bájos, aridegoceántmelegen ölelgető fénycsóvái oszlat­ják el. A frissen öntött vas színéhez hasonlított a viz színe s az alig néhány cm. hullámokra kedves habkoronákat rakott a sebesedő szél. Úgy látszott mintha rebbenő fehér galambok hütötték volna a távolban vérük hevét, mialatt az erősödő szél szorgalmasan növelte a hul­lámokat. Erejével sem késett őket felruházni, azonban háznagyságu hullámaiban a Minnesota 28000 tonnájával nem jött zavarba. Mese szép, álomvilágok minden káprázatát látni ilyenkor a szelíden háborgó tengeren, ha rajta vannak a tenger legszebb virágai, az emberi agy zseniálitásai impozánsan visszatükröző gő­zösök, vitorlások, Nélkülök nemcsak, hogy nem szép, de nem is értékes ránk nézve a tenger. Sajátságos öröm tölti be az ember lelkét, amint karcsú hajó uralja a nálánál hatványozottan ha­talmasabb tömeget. Sajnos ez az öröm néha megszakad s szomorúság lép örökébe. Ez az érzés ugyanaz, amit a hervadó virág, a sziv- dobbanásait egyre gyengébben adó, végre élni megszűnő szervezet látása ébreszt. A szomorú­ságot a gőzös szive dobbanása, dübörgése, a csavarokat szinte pajzán örömmel járató gép szünetelése okozta. Olyan ilyenkor a gőzös, mint a szárnyasze- get madár. Szegény Minnesota mindkét csavar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom