Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-08-23 / 65. szám

3 után tánc, Lovászy zenekarával. Helyárak: Személyjegy 3 és 2 korona. A tiszta jövede­lem egy részét a kecskeméti földrengés által sújtottak javára fordítjuk, miért is feliilfizeté- seket köszönettel fogadunk és hirlapilag elis­merünk. Jegyek előre válthatók Meiszner Ru­dolf, ifj. Ottó József, Tragor Károly, Intzédy Soma, Torday Jenő, Kopunecz József és Ros- tetter János urak kereskedéseiben. Műsor: I. Prológus. Irta és elmondja dr. Csongor Ger­gely. II. Otáki. Japán énekes játék egy felvo­násban. Irta Raucsik Nándor. Zenéjét szerzetté dr. Gergely Mihály verseire:- Wolkóber János. Kin-cső, a „Három gésa" teaház tulajdonosa Raucsik N. Otáki gésa Lengyel Etuska, Ovaró gésa Tóth Blanka, Sziró, gésa Tóth Edithke, Toku Kvell Ernő, Numaba Schmidt Károly, Makuru Gulyás Ferenc, Székely Máté sor­hajóhadnagy Roller G, Mister Dock angol utazó Bokor Lajos, Misó tengerész Lányi An­tal. Történik egy japán teaház kertjében nap­lementekor. A tizenhetedik jelenésben előfor­duló facipős japáni táncot előadja G. Kápol- nay Irén, a Népszínház v. művésznője. Művé­szeti rendező: Raucsik Nándor. Karnagy: Wolkóber János. Zenekar tagjai : Aszódy Jó­zsef, Hangay Rupert, Hochmayer Béla, Kökény Ferenc, Kemény József, Kövy István, Korpás Ernő, dr. Lázár Ottó, Mangult Iván, Matze- nauer Ferenc, Misányi Lajos, dr. Pertik Béla, Pertik Ottó, dr. Reines Sándor, Száder István, Smeringa A. József, Schmidt Tibor és Zá- borszky Árpád urak. Vigalmi főrendezők : Voj- csek J. e. tit., Bartha P. e. ig. — A múzeumból. Rótt Frigyes egy bronzbaltát, vitőr pengét, egy Koburg címer­rel ellátott színezett pezsgős poharat; Zilzer Sándor egy II. Katalin hat kopekosát; Behányi Ida Gasparik kanonok saját festményű képét adta a múzeumnak. Fogadják ez úton is az egyesület hálás köszönetét. — Gróf BerchtoldéKnál betörteK= Vasárnap este azt az óriási szélvihart ismeret­len tettesek arra használták fel, hogy egy úri ház lakásába betörjenek. Özv. gróf Berchtold Miklósné a nyáron át nagyoroszii birtokán la­kik, váci lakása pedig be van csukva s csak nappal jár be oda egy takarítónő szellőztetni. A ház másik bérlője dr. Meiszner János ügy­véd a takaritónőjével. Vasárnap este úgy V2IO óra felé ment haza Meiszner dr. A vihar már akkorra lecsendesiilt, de az utca teljesen nép- telen, sötét volt. Meiszner ügyvéd kapukulcsá­val próbálgatta kinyitni a kaput, de a kulcs nem fordult. Megnyomta a kilincset s nyitva volt a kapu. Alig hogy belépett rajta, két alak állt előtte a szurok sötétben. Az egyikhez va­lahogy hozzáért a keze, mire az megszólalt: — No, mi az, kérem?! — de ekkorra már mindketten kimentek a kapun. Az ügyvéd nem sokat törődött a dologgal, azt hitte ugyanis, hogy hazajött az özvegy grófnő s annak inasai mentek el hazulról, mert tudta, hogy a napok­ban jön meg Berchtoldné Nagyorosziból. Meisz­ner tehát ügyet sem vetve a két alakra, a maga lakása felé tartott. Már ki is nyitotta folyosója ajtaját, felsrófolta a villanyt, a mikor áttekintve a túlsó oldalra, látta, hogy Berch- toldék folyosójának az ajtaja tárva van s az ablakok is ki vannak nyitva. Ekkor már rosz- szat sejtett s beszólt a grófék lakásukba, hogy van-e ott valaki? Választ nem kapott, kezébe vette hát browningját s bement a grófék la­kásukba. Itt egy pálma volt feldöntve, az ebédlő nagy szekrénye felrörve, egy széken pedig egy kis petróleum-lámpa pislogott. Az ügyvéd közben felköltötte az ő takarítónőjét, özv. Szabó Ferencnét, de ez oly mélyen aludt, VÁCI HÍRLAP hogy semmit sem tudhatott az idegenek jár- kálásáról. Most ijedt csak meg az amúgy is félős idős asszony, a mikor gazdáját meglátta a revolverrel. Meiszner dr. ekkor a rendőr­ségre ment, a kik rögtön meg is jelentek Kálló kapitánnyal s töviről-hegyire átvizsgálták a feltört lakást. A kapun semmi nyoma sem volt a feszítésnek, úgy látszik tehát, hogy ide álkulcscsal jöttek be. A grófnő folyosó ajtaja azonban már föl volt feszítve erős vassal. A szobaajtók mind ki voltak nyitva s az ebédlő nagy szekrényének alsó fiókjai fölfeszitve. A felső részben a nagy ezüst edények bent vol­tak, de alul üresek a fiókok. Ha loptak vala­mit a betörők, úgy csak innen vihették el a tárgyakat. De egyébként is azt mondja dr. Meiszner, hogy ő nem vett észre a két alak­nál semmiféle nagyobb holmit. Véleménye az ügyvédnek, hogy a tetteseket ő zavarta meg még munkájuk elején s valószínűnek tartja, hogy az egyik lesben állt a kapu alatt s mi­kor ő zörgött a kapunyitással, a lesben álló figyelmeztette a szobában működőt, hogy jön valaki s erre iparkodtak ezek a kapun eltá­vozni. Nem lehetetlen azonban, hogy egy har­madik társuk is volt a betörőknek, mert mintha Meiszner a kettő eltávozásakor még zörejt hallott volna a szobák felől. Ez a hátsó kapun szökhetett ki, mert ez is nyitva volt, bár egyébként mindig csukva szokott lenni. A rendőrség semmi egyéb korpus deliktit nem talált a betörés helyén, mint egy cifra, görbe botot a falhoz támasztva. Mindenkinek az a véleménye, a ki a betörésről értesült, hogy csakis a helyzettel ismerős egyének lehettek a tettesek, a kik tudták, hogy az özv. grófnő nincs itthon s a lakásban senki sem tartóz­kodik. Hogy mit vittek el a rablók, egyelőre nem lehet tudni, azt majd a táviratilag értesí­tett özv. gróf Berchtoldné fogja megállapítani. Meiszner dr. homályos emlékezete szerint a merész alakok úgy 20—25 év körüli iparos külsejű egyének voltak, az egyik szalmakalap­ban, a másik viágos szürke ruhában. Rendőr­ségünk még azon éjjel bejárta az összes mu­latóhelyeket, Meiszner ügyvéd a vasútnál is kint járt, de egyelőre nem találtak nyomukra a tetteseknek. Lehet, hogy a grófnő fog tudni valami szálat adni a rendőrség kezebe, mely­nek alapján megindulhat a nyomozás. — Pertzián Kocsisát megtalálták. Még június harmadikán történt, hogy Pertzián Gusztáv kocsisa vízért ment a Dunára s köz­vetlen a csavargőzös alatt a lejárónál a hirte­len mély vízbe esett a kocsijáról s nyomtala­nul eltűnt. A szerencsétlenül járt embert ak­kor nyomban keresték a halászok, de nem tudták megtalálni. Azóta több mint két hónap eltelt s tegnap, mikor a hajóállomás kikötőjét a kis vízállás miatt be akarták tolni s a lán­cokat megeresztették, a láncok közül előkerült a teljesen feloszlott hulla. Arcáról, alakjáról már nem lehetett ráismerni annyira elinylett s egyedül arról következtetik, hogy a hulla Per­tzián kocsisa, hogy a lábán levő bakancsot fölismerték. — Kugli megnyitás. A váci egyesült kaszinó kör vezetősége ez úton is értesíti tag­jait, hogy új, modern helyiségében, a Tragor Károly-féle házban a kuglizó elkészült s a teke­pálya a tagok rendelkezésére áll. Itt említjük meg, hogy a kaszinó belső helyiségeit a ve­zetőség az ősszel fogja ünnepélyesen fölavatni. — A csomádi gyilKosság áldozata, Csornádról jelentik: Matejkó Pál, a csomádi kétszeres gyilkossági kísérlet egyik sebesültje hétfőn reggel négy órakor meghalt. Tudvalevő, hogy őt és feleségét nővére, Matejko Zsuzsanna fejszével súlyosan megsebesítette, majd később, hogy a gyanút magáról elterelje, a sebesülteket látszólag odaadóan ápolta. Azóta a gyilkos aggszüzet elfogták. Matejkó Pálné gyógyuló­félben van. A szerencsétlen ember, a ki csak nemrég jött haza Amarikából, halála előtt oda­kint megtakarított összes vagyonát: 1300 koronát végrendeletileg feleségére hagyta. — A váci hengermalom részvény» társaság lisztárai 50 KgrmKént. Buza- őrlemény: Asztali dara AB szám 18 K 20 fill­— Asztali dara C szám 17 K 80 fill. — Ki­rály liszt 0 sz. 18 K 00 fill. — Lángliszt l.sz. 17 K 60 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 17 K 20 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 16 K 80 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 16 K 40 fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 15 K 80 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 15 K 40 fill. — Barna- kenyérliszt 7. sz. 14 K 10 fill. — 7 V2 sz. 13 K 60 fül. - 7 s/4. sz. 11 K 80 fill. — Ta­karmányliszt 8. sz. 10 K 00 fill. — Korpa fi­nom F. sz. 6 K 70 fill. Születés—házasság—halál. 1911. aug, 15-től aug, 22-ig. Születtek: Kikilai Antal téglagyári munkás fia Mihály rk. —, Mayer András siketnémaintézeti tanár leánya Klára, Verona, Mária rk. —, Horváth István máv. kocsirendező fia István rk. Weiss Frigyes máv. irodakezelő leánya Mária, Julianna rk. —, Szinyéry László vallásügyi miniszteri irodatiszt fia István ref. —, Podráczki János földmives leánya Mária ref. Viszus Mihály föld- mives fia István rk. —, Mózes József földmi­ves leánya Mária rk. —, Stróbl Alajos cipész­mester fia István rk. Meghaltak: Götz Erzsébet nyolc hónapos, rk. (gyomor- és bélhurut) —, Vadkerty Pálné, Urbán Anna 44 éves, rk. (köszvény) —, Linhardt Jolán 28 éves, rk. (tüdőgümőkór) —, Szinyéry István félórás, ref. (veleszületett gyengeség) —, Ko­vács Mária szövőgyári munkásnő 15 éves, rk. (agyhártyagyúladás) —, Paska Janos napszá­mos, fegyenc, 21 éves, rk. (tüdőgümőkór) —, Pertzián Béla hét éves, rk. (agyrázkódás) —, Albinger Margit egy hónapos, rk. (ránggörcs.) Házasságot kötöttek: Fritsch Félix Antal női fodrász rk. és Vá- radi Rozina női fodrásznő rk. —, Horváth Jó­zsef kir. kúriai háziszolga rk. és Szám Rozália rk. —, Mészáros István női szabó rk. és Pi- linyi Erzsébet rk. —, Fränk Jónás Hirsch fe- hértimár izr, és Brőder Malvin izr. —, Józsa Ferenc tüzifakereskedésben raktármunkás ref. és Deszpód Margit rk. Nyilt-tér. Köszönetnyilvánítás. Istenben boldogult Béla kis fiúnk sze­rencsétlen halálakor oly sokan voltak, a kik részvétnyilvánitásukkal fölkerestek s a nagy csapás által sújtott helyzetünkben vigasztalni iparkodtak. Kedves kis gyerme­künk szomorú temetésén is sokan jelentek meg, különösen a Váci Ipartársulat tagjai, hogy ezáltal is enyhítsék fájdalmunkat. Fogadják ezért a résztvevők igaz szívből jövő hálás köszönetiinket! Vác, 1911. aug. 21. Pertzián Gusztáv családja

Next

/
Oldalképek
Tartalom