Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-08-02 / 59. szám

HuszonötödiK évfolyam 59. szám. Vác, 1911. augusztus 2. VÁCI HÍRLAP PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: heljben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és Dercsényi laptulajdonos: Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Váci értesitőK. a. Vác, aug. 1. A róm. kát. elemi népiskolákról szóló érte­sítő statisztikája szerint az alsó- közép és felső­városi elemi iskolákba 1471 növendéket írtak be, a kik közül 237 viz^gálatlan maradt. Fel­tűnő, hogy jóllehet a közép és aUóvarosi is­kolákat zárták be a járvány miatt korábban s igen helyesen le is vizsgáztatták a növendéke­ket, mégis a felsővárosi iskolákban nagyobb azoknak a száma, a kik vizsgát nem tettek. Ha nem is kívánható a tanulókról részletes statisztika, az az egy rovat igazán mindenkit érdekelne, hogy a vizsgát tett tanulók közti hányán fejezték be sikeresen az évet. Ez a' egy adat a nagy közönség tájékoztatására töb­bet érne, mint az egész osztályzati rész, mely­nek ha valahol nincs értelme, úgy első sor­ban az elemi iskolás növendékeknél fölösle­ges. Ha az iskolaszék egy három ives értesí­tőt ad ki, azt nézetű ik szerint legnemesebben úgy kellene megszerkeszteni, hogy az osztály­zatok helyét részint a szülőknek, részint a ta- náióknak való, el ő sorban a nevelésről szóló értekezés, vagy kö'értnető kisebb elmefuttatás foglalja el. Annyival is inkább fontos ez az elemi iskolánál, mert a tanítóságnak ezen az úton van egyedül a szülőkkel a neve­lés ügyeiben a harmonikus nevelésnél elen­gedhetetlen érintkezést fönt irtani. Az osztályo­zás szerint d rekas mu lkát végzett a tanitni kar, a melynek a kiegészítése, ammt mir erre rámutattunk, égetően soiksége^. Zdánffy Q z .■ ,a . föv irosban nyervén alkalmazást, he- <y -it - V-. Bij.ay Etel volt. Az iskolaszéki ta- g )« kozüi újak : dr. Forgó Kálmán, dr. Preszly Efemer, Scuanul Miklós, Dercsényi Dezső, Ba- uy .k J nos es Mischler Kornél. Szép szavak­kal em ekezik meg az értesítő Fodor Imre, Fo- dorne N gy Berta és Vörös Ferenc tanítók negyven éves tanügyi jubileumáról, a miről az ünnepség alkalmával mi is megemlékeztünk. Örömmel olvastuk a jótékonyság című fejezet­ben, n .gy a város 200 koronát adományozott szegény fiúk felruházására. A felsővárosi ált. leányismétlő és a mezőgazdasági ismétlő fiú­iskola évfolyamáról szeretnénk egyet-mást ol­vasni a puszta névsoron kívül. Vörös Ferenc igazgató teszi közzé az alsó­fokú ipar és kereskedelmi iskolákról szóló ér­tesítőt. Az igazgatói jelentésből örömmel lát­juk, hogy az iskola fölszerelése szépen halad, hogy az a modern pedagógiai követelmények­nek megfeleljen. A város érdeke, hogy a jövő iparos generáció minél képzettebb legyen, azért szükséges, hogy jól megfontolt programja szerint minden befolyástól menten álljon az ipariskola mellett éber szemmel kisérve az is- koid kíi-ső es belső életét. A vallásos és haza­fias nevelésről szóló része az igazgatói jelen­tésnek az Ukoía buzgó és dicséretreméltó tö- r-kvé eh öl és munkájáról tanúskodik; azon­ban b rmennyi jót akarjon az iskola, magában n -n tu ;j i megvalósítani, hacsak a tanoncokat íart i mesterek jóakarata nem támogatja tö­rekvéseit. A tanító fegyelmezése és az erkölcsi nevelés önbe vngó egyéb ténykedése nem sokat ér, ha óra után nem figyelmezteti senki azt az iparosfiút a hallottak megtartására. Ta­núi voltunk többször, hogy a tanítók tigybuz- gósága csődöt mondott a tanulók ama rossz indulatán, mely az iskolán kívüli forrásokból táplálkozik. Az ifjúsági könyvtár gyakori hasz­nálata örvendetes, de az állományt csekélynek tartjuk s szeretnénk olvasni, hogy a város, meg a mesterek mivel járultak hozzá, hogy az iparosnemzedék szellemi táplálékát biztosítsák. A tanítók között uj volt Kiss Ernő. A statisz­tika szerint beírtak 467 tanulót, a kik közül 379 végezte el az évfolyamot, ezek közül 292 kielégítő eredménnyel. — A róm. kát. polgári leányiskola értesítőjét egy rövid elmefuttatás vezeti be, mely a család és az iskola együtt­működéséről, egymásét kiegészítő munkájáról szól nagy általánosságban. Az iskolaév tör­ténetéből olvassuk, hogy Bucsek István meg­vált igazgatói állásától, melyet Kolossváry Mi­hály foglalt el. A tanítótestületben az a válto­zás történt, hogy Quack Jolánta irg. nővér he­lyét Zártl Immaculata nővér foglalta el. Az ün­nepségekről beszámoló részben feltűnik, hogy egyetlenegy hazafias ünnepség sem volt az is­kolában, ellenben arról tudomásunk van, hogy a tanulók a gimnázium hazafias ünnepségére még szülök kíséretében sem mehettek el. Az intézetnek 179 beirt növendéke volt, a kik kö­zül évvégére maradt 162. Újítás az értesítő­ben az, hogy az osztályozás elmaradt. Ennek a hiányában a statisztikai kimutatásból várnánk egy és más felvilágosító adatot arra nézve, hogy a tanulók közül hányán végezték sikerrel az évet, de ezt nem találjuk meg abban. P­A new=yorRi Central parKban. Irta: Vértesi Károly. Legelsőbben lássuk ennek a nagy parknak, New-York büszkeségének a méreteit, melyek által legjobban eligazodhatik az oivasó, alkot­hat magának képzeletet. Ez a központi, fara­gott, alacsony kőkerítéssel szegélyezett park, négy és fél kilométer hosszú, egy kilométer széles, területe 340 hektár. New-Yorkban ugyancsak drága a telek ára, mégis ilyen nagy területet hasítottak ki a köz­nek, üdülésnek. Nálunk, fővárosunkban csak terecskék vannak. A szomorú emlékű Újépület lebontásakor adhattunk volna ‘valamit a nö- vényországnak, kaphattunk volna mi magunk­nak, de a fukarsag ismét tökét csinált helyre­hozhatatlanul hibázott. Most felszázados ez a park, melyről szó­lunk, vannak benne nagy fák, most talán a legszebbek, mikor nincs még száraz ág. Amerikai felfogásra vall, hogy sziklás és mocsaras helyre paradicsomot varázsolt 15 millió dollárnyi költséggel. Van itt magas fa, borzas bokor, illatos vi­rág, hattyus tó, csörgedező patak, diszbokrok által szegélyezett helyek, formás és formátlan gyep térségek, melyek által különbözik ez az amerikai park az európai hasonlóktól. Van tehát szabad’ levegő, és ami fő, egy 57 hek­tárnyi (mintegy 100 hold) vízmedence, Croton, I nh-iyben bő égésén van viz, nem csak a fák é> házak visszatükröztetésére, hanem a virágok és virágágyak locsolására, sőt tűzoltásra, főleg púdig ivásra. Nagy New-York városnak nagy vizbőségre van szüksége. Croton-folyó forrásdus vidékéről kapja azt negyven mérföld távolságból. Még [ se elég a viz, vízhiány van, mert a vizet lopják a gyárak és sörfőzdék titkos csövekkel. Olva­som, hogy negyven millió korona költségve- j téssei újjá szándékoznak építeni a vízvezetéket. Az ötödfel miliő kubikméternyi új (1890) nagy vízmedence is a Central Parkban van. Látványossága számba megy. A mostani vízve­zeték 25 millió dollárba került, a csövek hossza mintegy 700 mérföld kiterjedésű. Ha valaki a park minden gyalogjáró útján, elegyengetett porondján sétálni akarna, annak harminc mérföldnyi utat kellene tenni. Ha egy kocsi, a park minden szép útján végig akarna robogni, annak tiz mérföldnyi utat kellene tenni, egy lovasnak pedig hat mérföldet a lovaglásra hagyott utakon. Már itt a parknál eleve jegy­zem meg azt, hogy Amerikában nem kell euró­pai méreteket alkalmazni, mikor a 46 államból egységessé tett és 80 milliót számláló Észak Amerikai Egyesült Államok területe csaknem olyan nagy, mint egész Európa s Így az összes európai államok elférnének benne. Más kérdés az, hogy Európában hány emberrel esik több, hasonló területre. A keresztutak jó tájékoztatót adnak, hogy el ne tévedjünk, Az idegennek Ariadne fonál kellene. Biztosan irányit egy jó vezető. Érdekes a parkot minden részében megnézni, mert annak karbantartása sok költségben van. A délesti órákban jöttünk a parkba, mikor szürkült az égalja és az úri közönség, fashio­nable hölgyek, urak és a hazug előkelőség, tehát a pökhendiség, hányaveti nyegleség i lepték el a kertet. A posványos viz megcsillan. Azt mondja Bewer Miksa német Író és igaz is, hogy „vannak emberek, akiknek egész előkelőségük abból áll hogy szeretnének elő­kelők lenni “ Eljöttek a virágoknak a testvérei, a kisebb, nagyobb szép leányok, szőkeségek, barnaságok, ringó ráncu ruhában. Drága toilett-k lenge díszekkel, remek szabások ; azonban az alakok, izgató idomok teljes érvényesülése van. Tar­tások, akár a párisi Bois de Beulogne kiöltözött közönsége, tüzes, tajtékos lovak által röpítve. Egynémeiyik a delphosi Cybeline karcsúsá­gával jól fejlett szép testalkat, képzeletbeli, csodaszépség, az ég és az élet kegyeltje, har­matos pírral az arcán, elnagyol. Adjuk ezekhez a yankee leányok okosságát, korán érett eszükhöz való beszédüket, csábos, kedves csicsergésüket, s akkor meggyőződünk arról, hogy a Teremtő nemcsak Sevillában, Geor-; giában, Olasz- és Svédországban, Görögország­ban szórta el a földnek gyöngyeit, hanem bölcs

Next

/
Oldalképek
Tartalom