Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-07-30 / 58. szám
VÁCI HÍRLAP 3 pánja a szerződések ellen kifogást emel, hatályát veszti és érvénybe lép ez eddigi ideiglenes szerződés. — Már megint megnyitjáft! Miről lehetne másról szó, mint a vác—gödöllő—budapesti villamosról, melyet már annyiszor készültek a forgalomnak átadni, hogy ha egyszer valóban meg fogják nyitni, a csalódott közönség talán el sem hiszi, Most újra azt hiresztelik, hogy a megnyitás immár küszöbön van. Augusztus 15-ike a terminus, a melyre azt jelzik, mert elkészültek a kábelfektetésekkel s minden rendben van. Természetesen, mint a többi megnyitási dátumokat, úgy ezt sem tarthatják meg s a villamos augusztus közepén nem fog megnyílni. A máv. által végzendő motorpróbákat még nem tartották meg s inig ezen is túlesik a társaság, jó időbe fog telni. Valószínű — mint a kereskedelmi miniszter jelezte is a parlamentben képviselőnk interpellációjára — a vasút megnyitása késő ősszel, szüret táján fog megtörténni. — Leszállt a tandíj a polgári isiiolá= ban. Bakos József, a polgári iskola létesítésének lelkes mozgatója, múlt számunkban cikket irt arról, hogy a megnyíló polgári iskolában havi nyolc korona tandíj igen magas lesz. Bakos felszólalásával célt ért, mert Sebestyén Ernő, az uj iskola vezetője leszállította a tandijat nyolc koronáról hat koronára, melyet a következő levélben jelent be: Bakos úr cikkének azon részéhez, melyben a városnak a polgáriskola ügyében hozott határozatáról ir, nincs mit hozzáfűznöm, de nem mulaszthatom el megragadni az alkalmat, hogy őszintén és mélyen érzett köszönetemnek kifejezést ne adjak a városi tanácsnak, pénzügyi bizottságnak és a képviselőtestületnek azért a pártfogásért, melyben a polgáriskola ügyét részesíteni szives voltak. Most már cikkének az a része adhat a vitára tápot, melyben a megállapított tandíj magas voltát igyekszik feltüntetni. De remélhetem, hogy megtalálom azt a modus vivendit, mely véleményeinket összeegyezteti. Sajnálattal kell azonban kijelentenem, hogy a tandíjnak 4 koronára való redukálását nem fogadhatom el. Mert azt hiszem, hogy a ladik fenekén. Laszaggatva ruhája, pőrére vetkőzve hevert a férfi előtt, holott fél órával az eiőtt még ajkát is eltakarta előle ... De mit törődött vele! Élni akart! S aki a halállal küzd, nem ismer már szemérmet. Így teltek a percek kínos tusában, de a vihar ereje nem akart hagyni. Mindkettőjük ereje végsőkig megfeszítve, soká nem bírhatták már . . . Egy reccsenés, eltörölt a lapát s a csónak kétszer megfordulva maga körül irányát vesztve rohant a tajtékzó habokon . . Azok ott ketten egymást átölelve, ajkuk összeforrva elvesztették eszméletüket. . . . . . . Mikor magukhoz tértek, már magasan állt a nap s a viz felett vidám, csicsergő fecskepárok szökdöstek. A tenger pedig úgy nyújtózkodott előttük, mint egy ébredő szerelmes asszony ... A homokon hevert a szétzúzott ladik. Csak ez emlékeztette őket a viharra, a múltra . . . Egymás karjaiba várt rájuk a boldog, napsugaras jövő. Az asszony duruzsolva szedegette magára a férfitől kapott ázott rongyokat s nyakába csimpaszkodva, mennyet Ígérő bűvös pillantással súgta a férfi fülébe. — Ugye milyen szép, milyen ragyogó az élet! . . . Ifj. Pintér Imre. senkisem vádolhat pesszimizmussal mikor a beiratkozó növendékek számát — nagyot mondok — negyvenben állapítom meg. Negyven tanuló után, havi 4 K-val a tandíj 160 K lenne. Ez oly jövedelmet jelentene, mely nemcsak az I-ső évben, de II. és III. évben, mikor a tanítványok száma kétszereződik, de kétszereződnek az el nem kerülhető kiadások is — az iskola fenmaradását lehetetlenné tenné. De mert a felhozott bizonyítékok meggyőző erővel bírnak, megnyugtathatom Bakos urat, hogy a tandíj megállapított volta nem bir az elhatározás döntő erejével. A tandijat havonta 6 koronában állapítom meg, azzal a további fentartással, hogy a szegénysorú jó tanulók féltandijmentességben részesülnek. Sebestyén Ernő polg. isk. tanár. — A múzeumnak. Tóth Albert mexikói gazdasági akadémiai tanár, ki jelenleg itthon tartózkodik szülői körében, újabb jelét adta múzeumunk iránt való érdeklődésének, midőn hazajöveteie alkalmával egy ezüsttel zománcozott régi mexikói sarkantyút s egy az asztek indián törzs bálványistenét ábrázoló keramit táblát adományozott. Bucsek István pápai-praelátus Madách. J. saját kezűleg irt, 1849 ben Nógrád megye közönségihez intézett proklamációját, két római érmet, több régi értesítőt és egyéb váci nyomtatványt adott. Fogadják ez úton is az egyesület hálás köszönetét. — Adómentes bormérés. A szőlősgazdákra nézve igen fontos határozatot hozott most a közigazgatási bíróság. A bortermelő, ki borát nagy menyiségben eladni nem képes, vagy nem akarja és a zárt palackokban való eladást jobbnak tartja, úgy, ha erre a kir. pénzügyigazgatóságtól engedélyt kér, uj forgalm' adót fizetni nem tartozik, mivel bora már földadóval van megterhelve és igy ugyanazon adóalanynál ugyanzon jövedelemnek kétszeres megadóztatása állana be. — HirmannéK mulatnak. Hirmann István mérőeszköz és szerszámgyárának tisztviselői e hó 31-án a Pokol csárdában nyári mulatságot rendeznek. A vendégek és a budapesti iroda tisztviselői reggel jönnekTi a fővárosból s vonulnak át a Fürgével a túlsó partra. Számtalan látványoságáról gondoskodott a rendezőség, mely este fényes tűzijátékot is rendez. — Ha a lánc feszül. . . . Pénteken este Bécs felől a Ferdinand Max gőzös között ki állomásunkon. Nagy számú utassal jött, nagy közönség várta az állomáson. A mint a pontonhoz állít, az ezt kikötő láncok megfeszültek. Egyik fölött egy dubló ment keresztül egész gyanútlanul. Benne dr. Meiszner János és Báthory Károly eveztek. E percben a lánc kiemelkedett a feszítés következtében a vízből s a dublót felforditotta. Dr. Meiszner kiúszott a partra, Báthory, ki nem tud úszni, a láncot kapta el, mire a hajós legénység segítségére sietett. — Uj tanítói állás. A róm. kát. iskolaszék ma, vasárnap gyűlést tart melyen egy uj férfi tanerő alkalmazásáról lesz szó. A pályázatot meghirdetik s szeptembere az uj tanító már el is foglalja állását. — Ha vonatba felejt valamit. A m. kir. államvasutak kiadott uj rendelete szerint az utazó közönség a vasúti állomásokon felejtett tárgyakért a következő állomásokon díjmentesen táviratozhat. A leszállási állomásokon a forgalmi hivatalnok a káros jelentkezéseket köteles fölvenni s jegyzőkönyvbe venni az elveszett tárgyat és távirat utján intézkedni annak visszaszerzése érdekében. — Nagy katonajárás Vác környékén, A negyedik hadtest kötelékébe tartozó csapatok az ősszel Pestmegyében fognak gyakorlatozni. A zárógyakorlatok szeptember 4-ik és 5-ik napján lesznek Vác és Aszód között. Városunkon a 32-ik gyaloghadosztály és 40. sz. honvédgyaloghadosztály (mintegy 15000 ember és 2000 ló) fog kercszttilvonulni s egy részüket itt is fogják elhelyezni. — Dr. Braun von Fernwald tanár, a bécsi egyetem szülészeti klinikájának igazgatója, írja: „A természetes Fereracz Jóssef-keseriiviz ismert gyors és biztos hashajtó hatásáról nagyon gyakran meggyőződtem és ezért a Ferencz Józset-viz használatát beteg aszonyok- nak a legjobban ajánlhatom.“ — Tréfa a fejszével. A gyermekpaj- kosság iszonyú áldozattal járt. Vörös Lajos egy fejszével megfenyegette a mellette játszó hat éves kis Horváth Palit. A fejsze kicsúszott Vörös kezéből s egyenesen a gyerek fejére repült. Az éles szerszám igen súlyos sebet ejtett s a kis Horváth most haldoklik. — Fővárosi vadászok zsákmánya. Kóspallagról Írják nekünk azt a mulatságos esetet: Kóspallagon történ az eset, hogy egy budapesti vadásztársaság szarvasokra lesett. A homályban egyik vadász szarvast vélt látni az erdő szelén a mint az ott legelt. Örömében izgatottan vette célba az állatot, és óvatosan célzott, nehogy a szarvas a legcsekélyebb neszre is az erdő sűrűjébe ugorjon. A lövés eldördült a „szarvas“ leesett s a társaság a szerencsés kezű vadásztárssal a vad felkeresésére indult. Egyik vadászkollégát beküldték Kóspallagra szekérért, — mely majd a szarvast eiszálitja. A szarvast kereső vadászok találták is egy lelőtt szarvatlan állatot. — Egy jámbor szamarat. A szamár gazdája is megkerült, — kinek kárpótlásai és hallgatási díj címén 60 koronát fizettek s igy ez járt legjobban. — Telik, — nem telik. Arra a cifra nyomorúságra, amelyben ma legtöbb ember él, jellemző anekdótát hallottunk. Egy szép asz- szony, aki szeret divatosan öltözködni, állandóan a férje néikül jelent meg a társaságokban. Ha sétálni ment, ha bárhová ment, a férje sohasem volt vele. Egyszer megkérdezte valaki: — Hogy van az, nagyságos asszonyom, hogy a kedves férjét nem látjuk soha? Mire az asszony sóhajtva igy felelt: — Sajnos, nem mehetek vele sehová, mert az ő jövedelméből csak nekem telik ruhára. A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai 59 Kgrmként. Búzaár lemény: Asztali dara AB szám 18 K 00 fill— Asztali dara C szám 17 K 60 fill. — Király liszt 0 sz. 17 K 80 fill. — Lángliszt Esz. 17 K 40 fül. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 17 K 00 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 16 K 60 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 16 K 20 fill. — Középkenyériiszt 5. sz. 15 K 60 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 15 K 20 fill. — Barna- kenyérliszt 7. sz. 14 K 40 fill. — 7 Vs sz. 13 K 20 fill. - 7 3/4. sz. 11 K 40 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 9 K 40 fill. — Korpa finom F. sz. 6 K 80 fill. Nyilt=tér. Nyilatkozat. Vácon, 1911. julius 24-én este Hornung Albert úr Műcsarnok-kávéházban történt általunk olyan kifejezés „szavakban,“ melyeknek helyesen megnemértése talán sértőnek magyarázható lett volna, ez úton nyilvánosan kérünk bocsánatot mindazon kávéházi vendégektől, kik ez alkalommal jelenvoltak a kávéházban. Kelt Vácon, 191L julius 28-án. Lovászi Feri Hornung Albert kávéházának állandó zenekara.