Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-07-30 / 58. szám

VÁCI HÍRLAP 3 pánja a szerződések ellen kifogást emel, ha­tályát veszti és érvénybe lép ez eddigi ideig­lenes szerződés. — Már megint megnyitjáft! Miről lehetne másról szó, mint a vác—gödöllő—bu­dapesti villamosról, melyet már annyiszor készültek a forgalomnak átadni, hogy ha egy­szer valóban meg fogják nyitni, a csalódott közönség talán el sem hiszi, Most újra azt hiresztelik, hogy a megnyitás immár küszöbön van. Augusztus 15-ike a terminus, a melyre azt jelzik, mert elkészültek a kábelfektetésekkel s minden rendben van. Természetesen, mint a többi megnyitási dátumokat, úgy ezt sem tarthatják meg s a villamos augusztus közepén nem fog megnyílni. A máv. által végzendő motorpróbákat még nem tartották meg s inig ezen is túlesik a társaság, jó időbe fog telni. Valószínű — mint a kereskedelmi miniszter jelezte is a parlamentben képviselőnk inter­pellációjára — a vasút megnyitása késő ősszel, szüret táján fog megtörténni. — Leszállt a tandíj a polgári isiiolá= ban. Bakos József, a polgári iskola létesíté­sének lelkes mozgatója, múlt számunkban cik­ket irt arról, hogy a megnyíló polgári iskolá­ban havi nyolc korona tandíj igen magas lesz. Bakos felszólalásával célt ért, mert Sebestyén Ernő, az uj iskola vezetője leszállította a tan­dijat nyolc koronáról hat koronára, melyet a következő levélben jelent be: Bakos úr cik­kének azon részéhez, melyben a városnak a polgáriskola ügyében hozott határozatáról ir, nincs mit hozzáfűznöm, de nem mulasztha­tom el megragadni az alkalmat, hogy őszintén és mélyen érzett köszönetemnek kifejezést ne adjak a városi tanácsnak, pénzügyi bizottság­nak és a képviselőtestületnek azért a pártfo­gásért, melyben a polgáriskola ügyét részesí­teni szives voltak. Most már cikkének az a része adhat a vitára tápot, melyben a meg­állapított tandíj magas voltát igyekszik feltün­tetni. De remélhetem, hogy megtalálom azt a modus vivendit, mely véleményeinket össze­egyezteti. Sajnálattal kell azonban kijelentenem, hogy a tandíjnak 4 koronára való redukálását nem fogadhatom el. Mert azt hiszem, hogy a ladik fenekén. Laszaggatva ruhája, pőrére vetkőzve hevert a férfi előtt, holott fél órával az eiőtt még ajkát is eltakarta előle ... De mit törődött vele! Élni akart! S aki a halállal küzd, nem ismer már szemérmet. Így teltek a percek kínos tusában, de a vihar ereje nem akart hagyni. Mindkettőjük ereje végsőkig megfeszítve, soká nem bírhatták már . . . Egy reccsenés, eltörölt a lapát s a csónak kétszer megfordulva maga körül irá­nyát vesztve rohant a tajtékzó habokon . . Azok ott ketten egymást átölelve, ajkuk össze­forrva elvesztették eszméletüket. . . . . . . Mikor magukhoz tértek, már magasan állt a nap s a viz felett vidám, csicsergő fecske­párok szökdöstek. A tenger pedig úgy nyúj­tózkodott előttük, mint egy ébredő szerelmes asszony ... A homokon hevert a szétzúzott ladik. Csak ez emlékeztette őket a viharra, a múltra . . . Egymás karjaiba várt rájuk a bol­dog, napsugaras jövő. Az asszony duruzsolva szedegette magára a férfitől kapott ázott rongyokat s nyakába csim­paszkodva, mennyet Ígérő bűvös pillantással súgta a férfi fülébe. — Ugye milyen szép, milyen ragyogó az élet! . . . Ifj. Pintér Imre. senkisem vádolhat pesszimizmussal mikor a beiratkozó növendékek számát — nagyot mondok — negyvenben állapítom meg. Negy­ven tanuló után, havi 4 K-val a tandíj 160 K lenne. Ez oly jövedelmet jelentene, mely nem­csak az I-ső évben, de II. és III. évben, mi­kor a tanítványok száma kétszereződik, de két­szereződnek az el nem kerülhető kiadások is — az iskola fenmaradását lehetetlenné tenné. De mert a felhozott bizonyítékok meggyőző erővel bírnak, megnyugtathatom Bakos urat, hogy a tandíj megállapított volta nem bir az elhatározás döntő erejével. A tandijat havonta 6 koronában állapítom meg, azzal a további fentartással, hogy a szegénysorú jó tanulók féltandijmentességben részesülnek. Sebestyén Ernő polg. isk. tanár. — A múzeumnak. Tóth Albert mexikói gazdasági akadémiai tanár, ki jelenleg itthon tartózkodik szülői körében, újabb jelét adta múzeumunk iránt való érdeklődésének, midőn hazajöveteie alkalmával egy ezüsttel zománcozott régi mexikói sarkantyút s egy az asztek indián törzs bálványistenét ábrázoló keramit táblát adományozott. Bucsek István pápai-praelátus Madách. J. saját kezűleg irt, 1849 ben Nógrád megye közönségihez intézett proklamációját, két római érmet, több régi értesítőt és egyéb váci nyomtatványt adott. Fogadják ez úton is az egyesület hálás köszönetét. — Adómentes bormérés. A szőlős­gazdákra nézve igen fontos határozatot hozott most a közigazgatási bíróság. A bortermelő, ki borát nagy menyiségben eladni nem képes, vagy nem akarja és a zárt palackokban való eladást jobbnak tartja, úgy, ha erre a kir. pén­zügyigazgatóságtól engedélyt kér, uj forgalm' adót fizetni nem tartozik, mivel bora már föld­adóval van megterhelve és igy ugyanazon adóalanynál ugyanzon jövedelemnek kétszeres megadóztatása állana be. — HirmannéK mulatnak. Hirmann István mérőeszköz és szerszámgyárának tiszt­viselői e hó 31-án a Pokol csárdában nyári mulatságot rendeznek. A vendégek és a buda­pesti iroda tisztviselői reggel jönnekTi a fő­városból s vonulnak át a Fürgével a túlsó part­ra. Számtalan látványoságáról gondoskodott a rendezőség, mely este fényes tűzijátékot is rendez. — Ha a lánc feszül. . . . Pénteken este Bécs felől a Ferdinand Max gőzös között ki állomásunkon. Nagy számú utassal jött, nagy közönség várta az állomáson. A mint a pon­tonhoz állít, az ezt kikötő láncok megfeszültek. Egyik fölött egy dubló ment keresztül egész gyanútlanul. Benne dr. Meiszner János és Bá­thory Károly eveztek. E percben a lánc kiemel­kedett a feszítés következtében a vízből s a dublót felforditotta. Dr. Meiszner kiúszott a partra, Báthory, ki nem tud úszni, a láncot kapta el, mire a hajós legénység segítségére sietett. — Uj tanítói állás. A róm. kát. iskolaszék ma, vasárnap gyűlést tart melyen egy uj férfi tanerő alkalmazásáról lesz szó. A pályázatot meghirdetik s szeptembere az uj tanító már el is foglalja állását. — Ha vonatba felejt valamit. A m. kir. államvasutak kiadott uj rendelete szerint az utazó közönség a vasúti állomásokon fe­lejtett tárgyakért a következő állomásokon díjmentesen táviratozhat. A leszállási állomá­sokon a forgalmi hivatalnok a káros jelent­kezéseket köteles fölvenni s jegyzőkönyvbe venni az elveszett tárgyat és távirat utján intézkedni annak visszaszerzése érdekében. — Nagy katonajárás Vác környé­kén, A negyedik hadtest kötelékébe tartozó csapatok az ősszel Pestmegyében fognak gya­korlatozni. A zárógyakorlatok szeptember 4-ik és 5-ik napján lesznek Vác és Aszód között. Városunkon a 32-ik gyaloghadosztály és 40. sz. honvédgyaloghadosztály (mintegy 15000 ember és 2000 ló) fog kercszttilvonulni s egy részüket itt is fogják elhelyezni. — Dr. Braun von Fernwald tanár, a bécsi egyetem szülészeti klinikájának igazgatója, írja: „A természetes Fereracz Jóssef-keseriiviz ismert gyors és biztos hashajtó hatásáról nagyon gyakran meggyőződtem és ezért a Ferencz Józset-viz használatát beteg aszonyok- nak a legjobban ajánlhatom.“ — Tréfa a fejszével. A gyermekpaj- kosság iszonyú áldozattal járt. Vörös Lajos egy fejszével megfenyegette a mellette játszó hat éves kis Horváth Palit. A fejsze kicsúszott Vörös kezéből s egyenesen a gyerek fejére repült. Az éles szerszám igen súlyos sebet ejtett s a kis Horváth most haldoklik. — Fővárosi vadászok zsákmánya. Kóspallagról Írják nekünk azt a mulatságos esetet: Kóspallagon történ az eset, hogy egy budapesti vadásztársaság szarvasokra lesett. A homályban egyik vadász szarvast vélt látni az erdő szelén a mint az ott legelt. Örömében iz­gatottan vette célba az állatot, és óvatosan célzott, nehogy a szarvas a legcsekélyebb neszre is az erdő sűrűjébe ugorjon. A lövés eldördült a „szarvas“ leesett s a társaság a szerencsés kezű vadásztárssal a vad felkeresésére indult. Egyik vadászkollégát beküldték Kóspallagra szekérért, — mely majd a szarvast eiszálitja. A szarvast kereső vadászok találták is egy le­lőtt szarvatlan állatot. — Egy jámbor szamarat. A szamár gazdája is megkerült, — kinek kár­pótlásai és hallgatási díj címén 60 koronát fizettek s igy ez járt legjobban. — Telik, — nem telik. Arra a cifra nyomorúságra, amelyben ma legtöbb ember él, jellemző anekdótát hallottunk. Egy szép asz- szony, aki szeret divatosan öltözködni, állandóan a férje néikül jelent meg a társaságokban. Ha sétálni ment, ha bárhová ment, a férje sohasem volt vele. Egyszer megkérdezte valaki: — Hogy van az, nagyságos asszonyom, hogy a kedves férjét nem látjuk soha? Mire az asszony sóhajtva igy felelt: — Sajnos, nem mehetek vele sehová, mert az ő jövedelméből csak nekem telik ruhára. A váci hengermalom részvény­társaság lisztárai 59 Kgrmként. Búza­ár lemény: Asztali dara AB szám 18 K 00 fill­— Asztali dara C szám 17 K 60 fill. — Ki­rály liszt 0 sz. 17 K 80 fill. — Lángliszt Esz. 17 K 40 fül. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 17 K 00 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 16 K 60 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 16 K 20 fill. — Középkenyériiszt 5. sz. 15 K 60 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 15 K 20 fill. — Barna- kenyérliszt 7. sz. 14 K 40 fill. — 7 Vs sz. 13 K 20 fill. - 7 3/4. sz. 11 K 40 fill. — Ta­karmányliszt 8. sz. 9 K 40 fill. — Korpa fi­nom F. sz. 6 K 80 fill. Nyilt=tér. Nyilatkozat. Vácon, 1911. julius 24-én este Hornung Albert úr Műcsarnok-kávéházban történt álta­lunk olyan kifejezés „szavakban,“ melyeknek helyesen megnemértése talán sértőnek ma­gyarázható lett volna, ez úton nyilvánosan ké­rünk bocsánatot mindazon kávéházi vendé­gektől, kik ez alkalommal jelenvoltak a kávé­házban. Kelt Vácon, 191L julius 28-án. Lovászi Feri Hornung Albert kávéházának állandó zenekara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom