Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-07-19 / 55. szám
Huszonötödik évfolyam 55. szám. Vác, 1911. julius 19. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A tejkereskedés reformja. Irta: Gerlei Lajos, a budapesti központi tejcsarnok igazgatója. Vác, jul. 18. Múlt szerdai számunkban a budapesti tej- csarnok igazgatósága szóit a tejhamisitásról. Most a cikket folytatjuk, ez a rész az ellenőrzésről szól: III. Az ellenőrzés. 1. A törvény végrehajtásának elsősorban arról kell gondoskodni, hogy a tej és tejtermékek állandó ellenőrzésére elegendő és kellő képzettséggel biró vásárfelügyelő álljon rendelkezésre. 2. A felügyelők az ellenőrzéshez szükséges modern eszközzel szereltessenek fel. 3. Külön szabályrendeletben szabályozni kell a mintavétel módját; ezen szabályrendeletnek a következő főbb pontokra kell kiterjeszkedni: a) Minden tejet, tejszint, vagy tejfelt mintavétel előtt alkalmas és külön e célra szolgáló keverővei jól fel kell keverni; b) megfagyott tejből, vagy nyáron túlságosan felmelegedett tejből mintát venni csak úgy lehet, ha a tejet előbb egyenletes kavarás közben felmelegitjük, illetve nyáron lehűtjük, hogy a tej alkatrészei egyenletesen eloszoljanak; c) minden tej, vagy tejféléből legalább l/s liter minta veendő és azt jól záródó, bakteriológiai vizsgálat céljára pedig sterilizált üvegedényekbe kell tenni és rögtön a legközelebbi vegyvizsgáló állomásnak beküldeni, a hol a vizsgálat megejtéséig jégen kell tartani; d) minden mintából a félnek megkérdezés nélkül ellenminta adandó, mely minta hivatalos pecséttel és azonossági jellel láttassák el; e) a vttt mintákat, ha azokat nem lehet rögtön a vegykisérleti állomásnak beküldeni, konzerváló szer hozzáadása által a megromlástól meg kell óvni, de ezen esetben a hozzáadott konzerváló szer minőségét és mennyiségét az üvegre erősített cédulán fel kell tüntetni. Konzerváló szerül kaliumbichro- mát vagy formaldehyd használható; f) az üvegeket, melyekbe a minta vétetik, nem szabad ugyan szinültig megtölteni, de azért annyira tele legyen, hogy szállítás alatt zsir ki ne kö- píilődjön; g) a mintavétel alkalmával felveendő jegyzőkönyv terjeszkedjék ki a minta erede- detére, a mennyiségre, melyből vétetett az edény, valamint a rajta látható jelzések, zárókészülékek, vagy plombák pontos leírására és általában mindazon körülményre, mely a minta elbírálásánál felmerülhet; h) a vásárfelügyelők ne csak a gyanús tejből vegyenek mintát, hanem mindazon tejet, melynek fajsulya a megengedett határhoz közel van, teljes vizsgálat céljából a vizsgáló-állomásnak szállítsák be; i) minden tejtermékből pontosan megállapítandó a veendő minta meunyisége; j) a vett minta értékét a hatóság, ha a minta kifogástalannak bizonyult, postatakarékpénztár utján minden külön kérelmezés nélkül térítse meg. 5. Minden vasút és vámvonalnál külön felügyelő legyen, a ki a beérkező tejeket állandóan vizsgálja. 6. Az elsőfokú hatóság a nyilvános joggal felruházott magánlaboratóriumok véleményét köteles figyelembe venni. 7. A felülbíráló tanács akkép egészittessék ki, hogy abban kereskedő is helyet foglaljon. HireK. Egy epizód Berthold gróf életéből. Egy vérbeli újságíró, Tábori Kornél érdekes cikket irt a Pesti Hírlapban „Hóhérszoba“ cim alatt. A nemzeti kaszinó egy hófehér tapétájú szobájáról szól, a hol a lovagias és becsület- bírósági ügyeket szokták elintézni s mert már több esetben itt foszlottak meg neves embereket kaszinói tagságuktól, kapta a szoba ezt az elnevezést. E cikk keretében a most elhunyt Berthold Miklós gróf életéből érdekes epizódot mond ei. Nem kételkedünk, hogy Vácon és vidékén, hol a grófot oly jól ismerték, érdekes lesz ezt elmondani az iró szavaival: Ez a nagy feltűnést keltett affaire gróf For- gách Antal országgyűlési képviselővel történt a Nemzeti Kaszinóban. Előzményei, a melyekről most .már higgadtan szólhatunk, nagyon karakterizálják a vidéki társadalmi viszonyokat is. Forgách, a ki nem valami gazdag családból származó ember, főjegyző volt Nógrád- megyében és dühös ellenfele: gróf Berthold Miklós, ugyan ott megyei bizottsági tag. Bert- holdnak az apja dúsgazdag nagyoroszi föld- birtokos volt, fia — a huszárhadnagyból lett perzsa főtiszt — azonban csak apanageból élt, de az apai jusson megyebizottsági taggá lett, mint virilista. A megyében afféle nyílt titok volt ez a különben ártatlan suskus, a mely vagy tiz esztendőn át érvényben maradt. Akkor történt, hogy föllépett gróf Forgách Antallal Az aranyKapu. Kitárom lelkem kapuját, Szállnak a röpke valók. Az élet nyomasztó búját Nem érezhetik a jók Szabadon lengnek a léghajók. Megértés, érzés mind repül S megsem áll a csillagig. Nem marad más itt örökül Csak ami legmélyén lakik, Mi egy-ktilönné tesz valakit. A nyitott kaput bezárom S társ nélkül lesz a remény. Fut az idő s várva-várom, Lesz még idő, az enyém, Erőt az vesz a kapuzáron. Agárdi László. Csend. Mesék szürke, népes országutján Halkan, titkon jött hozzám a Csend. Két kezét intőén felemelte. Nem tudtam, intése mit jelent. Vártam türőn, félig álmodozva, — Az álom jó, sok szépet ígér. Uj, szép világ; nagy, hazug valóság, Benne a csillag földig ér. Virjg nyílik tág, messze mezőkön, Letépni útban senki sem áll. Nottön-nőtt a vágyam, nyúlik a kéz. Ámde hiaba, mit se talál. — Ébren vagyok, nevetve szó! a Csend : Lopni ne vágyjon, ki sohse csent! Agárdi László. A tudomány „Az ember tragédiájáéban. Irta és felolvasta 1911. jún. 10-én a Váci Múzeum-Egyesület Madách irodalmi gyűlésén KISPARTI JÁNOS. 3 Az utílítarisztkíus felfogás lejtőjére tévedt lélek mondja: Csalódtam hát a tudományban és, Hatalmas gyermekískolát leiék A boldogság helyén, mit tőle vártam. Az ideális értékekért rajongó léleknek a durva valóság kényelméért való vergődése az egész jelenet értelme. A szellem mely a végtelenbe vágyik, szabadulni akar e vergődéséből, de megsemmisülés nélkül nem teheti. Milyen jellemző Adám sikoltása! Oly iszonyatos az, megsemmisülni... Vissza jön inkább küzdeni. Az ember tragédiája ebben a pontjában érthetetlen anélkől az értékelmélet! főifejtés nélkül, melyet Madách a tudományra vonatkozó fölfogása alapján az előzőkben végeztünk. Adám ugyanis ezt mondja : A célt, tudom még százszor el nem érem Mit sem tesz. A cél voltaképen mi is ? A cél megszűnte a dicsó csatának, A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja a küzdés maga. Madáchcsal ezt a valóság mondatja, de ő ezt nem érzi, vagy legalább nem csak ezt érzi. Ha az ember célja a küzdelem, s a miért küzd, a halállal végződik, akkor nem érdemes küzdeni. De valami nem múlik el: az eszme. Ezt az eszkimó jelenetben is hirdeti Adám Luciferrel szemben s életétől is ez eszme eíkorcsosulásának Lucifertől rajzolt színes képei miatt akarja magát megfosztani. Láthatjuk ezekből, hogy madách értékelése mindvégig ideális jellegű, de tudományos idealizmusát utílísztíkus kitérések zavarják. Látja az igazságot kutató tudomány nagy értéket, de ez a tudomány hidegségével megijeszti, lelkének egyensúlyát megzavarja. A tudomány csak a lélek egyik megnyilvánulásának az értelemnek az eleme. Ezt Madách jól látja, világosan ' föltüntetí azt is a nöszerepében, hogy az észtelemnek igen fontos szerepe van lelki életűnk berendezkedésében, de azt csak meg sejti, hogy tudományos idealizmusunk érzés- világunkból táplálkozik, ez óvja meg az utílísz-
