Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-07-16 / 54. szám

2 Nyári polgármester. — A polgármester hat heti szabadságot kér — kezdi referálni a főjegyző, de már zúgták rá a megadjuk-ot. — Talán helyettesítésről méltóztatnék gon­doskodni — kéri a polgármester. — Ott ül a nyári polgármester úr — szólt Donovitz és Franyó István dr. egykedvűen fogadta, hogy a nyáron megint ő a soros. Bárdos Ernő tanácsos produkálta a nyári referálások remekét. Nem úntatott nem okos­kodott, hét illetőségi üggyel, rövidebb idő alatt, mint leirom, végzett. Gerstenberger Oszkár cukrásznak, a ki Szász­országban szülelett s öt éve váci lakos, ki­látásba helyezték, hogy honosítása esetén váci polgár lehet. De 80 koronát kell ezért fizetnie. A Kis hamis vicinális. Most meg egy csomó telekügy következett. Ezekből legérdekesebb a duna-ipoly völgyi vasúté. Mikor a csángót építették, egy csomó városi területet foglalt el. Most egyezkedni akar s folyamodványában megírta, hogy 547 □ ölet ad a városnak az elfoglalt 387 öl he­lyett. Ha igy lenne, jó lenne, de a mérnöki hivatal kikutatta az utolsó pillanatban, hogy ép ellenkezőleg áll az iigyecske : sokkal töb­bet foglalt el a vicinális a várostól, mint a mennyit adni akar. Hát majd egyezkednek s a jövő közgyűlésen majd bejelentik, hogy mit — fizet. Gergely József házépítésénél volt hosszabb vita. Gergely Kisvácon épített s az utcaszabá­lyozás folytán néhány négyszögölet kapott a házához. A pénzügyi bizottság most 18 koro­nát kér egy-egy ölért. Donovitz Vilmos so- kalta az összeget, mert attól fél, hogy ily ma­gas ár mellett abban az utcában nem fognak építkezni. A polgármester, a főjegyző, dr. Galcsek pénzügyi bizottsági elnök szólalt fel, végén megint Donovitz visszavonva indítvá­nyát, hogy legyenek olcsóbbak. A folytatása pedig az, hogy Gergelynek a !8 koronákat le kell fizetnie. Hübschl Kálmán dicsérete. Vajúdásban van a mérnöki állás. Hübschl Kálmán városi mérnököt a földművelésügyi miniszter pályázat mellőzésével megbízta, hogy az ország tiz bortermő vidékén borközraktá­rat építsen. Nagy nevű építészeket előzött meg a mi mérnökünk ezzel a kitüntetésével s ő úgy gondolta, hogy erre az időre, mig a munka tart, szabadságot kér a várostól. Vagy van szükség városi mérnökre, vagy nincs, okoskodtak helyesen s ebből a szempontból indultak ki. A polgármester, mint hivatalfőnök mindjárt a vita elején eldöntötte, hogy nagyon is van szükség a mérnökre, mert ha úgy tet­szik, ő akár tiz évre is el tudja látni munkával s eddig is a mérnöki hivatal nyakig ült a teendőkben, a mit iktatókönyve igazol. Hát a mérnököt nem nélkülözhetik, ezért Hübschl oda módosította kérelmét, hogy egy évre en­gedjék meg, hogy hivatalos teendőit lakásán végezhesse, a hol a feleknek rendelkezésére áll. Ha ezt teljesitik, úgy lemond arról, hogy dijnokot adjanak melléje, nem kell neki raj­zoló sem (erről nagy viták folytak két köz­gyűlésnek előtte) s miként ezeket magáéból fizeti, úgy a mérnöki hivatal gazdasági kiadá­sait is vállalja magára. Kiköti azonban, hogy a költségvetés keretén kívül új beruházást igénylő munkát nem végez. Lővinger Mór visszatért a közgyűlés elején kedves témájához s azt mondja, hogy az víz­vezeték építése miatt nem adhat a városi mér­nőknek ily kedvezményt. Fábián János két szempontból ellenzi, hogy a mérnök otthon dolgozhassák : a közönség kényelme szempont­jából, de ez az eset precedenst alkothatna. A polgármester hosszabban beszélt. Egy mérnök százezrekre menő kárt okozhat váro­sának. Az öregebb városatyákat hívja tanuul, hogy Raab Lajos, a város egykori mérnöke mily pénzébe van Vácnak s ezért irtózott bol­dogult Freysinger Lajos is később a városi mérnöki állás betöltésétől. Hübschl Kálmán szakember és pedig kiváló, különben egy mi­niszter nem őt választotta volna ki a sok száz közül milliós munkálatok elvégzésére. Szakem­ber, a ki öt év óta ismeri a várost s a jövő­ben már nem kell félnünk, hogy károkat okoz nekünk, mert mi is ismerjük őt. Elismerem — mondotta végül — hogy hibákat csinált, de van orvos is, a ki temetőket tölt meg, mig nevessé válik. Azt is tudom, hogy a képviselő urak közül igen sokan nem rokonszenveznek Hübschl Kálmánnal, de ennek dacára kimon­dom, hogy ő nagy és sok hasznot csinált vá­rosának. Ezt a szakembert meg kell tartanunk magunknak, nemcsak azért, hogy ne károsod­jon egy ismeretlen uj mérnök által Vác városa, de hogy Hübschl Kálmán ambícióját megőriz­zük s azt a mi városunk javára hasznosítsuk. Galcsek György dr. is igen meleg hangon nyilatkozott a város mérnökéről. A pénzügyi bizottságnak az az indítványa, hogy egy évre engedjék Htibschlt otthon dolgozni a városi ügyekben s ha ez kellemetlen, vagy imprakti- kus, egy éven belül bármikor vonják vissza az engedélyt. Hübschl volt az, a ki a kavicsbá­nyákból jelentős jövedelmet szerzett a város­nak, a ki összeköttetései révén irányítja a mi­nisztériumban a Duna váci szakaszának szabá­lyozását s ezzel, úgy lehet, milliókat szerez Vác városának, a ki ide hozta az épülő homok­téglagyárat s ezzel ismét ezreket szerez nekünk, a ki egyre uj jövedelmi forrásokról törődik a város részére — nagyon méltánytalan lenne ezt a férfit, kiváló szakembert azzal, hogy ké­relmét nem teljesítjük, a város szolgálatából elűzni akkor, midőn úgyis a mikor tetszik az egy év alatt, visszavonhatjuk a kedvezményt. És a vége ? Hát Lőwinger Ernő visszavonta indítványát, Fábián János nemkülönben, Hübschl Kálmán kérelme meghallgatást talált: Nem hagyja el a város szolgálatát. Szeleczky szabadsága, segélye. Most meg kegyetlenkedett a pénzügyi bi­zottság. Szeleczky Gáspár rendőrbiztos izületi csúzban szenved, gyógykezeltetésére hat heti szabadságot és 300 korona gyógydijat kér a várostól. A péziigyi bizottság elnöke referálta az ügyet, s a szabadság megadását feltétlenül indítványozta. De a 300 korona ! Erről hosszan szólt, precedenstől fél, hogy ha megadják, ak­kor mindegyik városi tisztviselő előállhat ha­sonló kérelemmel. Jogosan és az teljesítendő lesz. Szeleczky különben is orvosi bizonyít­ványt mellékelt kérvényéhez s ez az irás nem mondja, hogy a rendőrbiztos a város szolgá­latában szerezte a betegséget. Szó, a mi szó: nem javasolja a bizottság a 300 korona meg­adását. Boros Jakab rögtön kimutatta, hogy Sze­leczky éjjeli szolgálatban betegedhetett meg, Lőwinger Mór sem volt kegyetlen, a polgár- mester szavazásra tette fel a kérdést: 11 városatya meg akarta adni a 300 koronát, 14 ellenezte. — Ej, ej, — mondta csendesen a rendőr- kapitány, vagy talán gúnyolódott — inkább a V A G 1 HÍRLAP ________ pénzsegélyt adták volna meg neki s a szabad­ságot tagadták volna meg! Lesz polgári isKola ! Hiába él a hit a város lakosságában, hogy egy fiú polgári iskola közszükség Vácon, hiába adott a Váci Hírlap számtalan esetben ennek a kívánalomnak kifejezést, sem a város, sem egyetlen felekezet nem tartotta szükségesnek, hogy mielőtt a szomszéd nagyobb községek megmozdulnak, polgári iskolát állítson Vácon. Idegenből kellett egy fiatal embernek, Sebes­tyén Ernőnek jönnie, a ki vállalja a nem nagy vállalkozást. Be is folyamodott a városhoz, hogy mondja ki, szükség van az iskolára és adjon évente ezer koronás támogatást isko­lájához. A kérelem első részéhez hozzá kellett járul­nia a pénzügyi bizottságnak, nehogy a város közhangulatával ellentétbe kerüljön, a máso­dik résznél, igen helyesen, megmondotta, lás­suk: mit produkál a polgári iskola, az év vé­gén majd támogatjuk. Donovitz Vilmosnak ez sem tetszett. Egészen téves feltevésből indulva ki, azt vitatta, hogyha engedélyezik az uj iskolát, egy jobb, nivósabb polgárinak vetnek gátat. (Mintha bizony enge­dély kellene hozzá s ha valaki akar másik polgári iskolát felállítani, nem tehetné!) A képviselőtestület érezte, hogy együtt gon­dolkodik a város lakosságával s a praktikus iskolának teret engedett azzal, hogy szüksé­gességét kimondotta s a tanév végere támoga­tást is ajánlt fel. HireK. — Julius 17. Kegyeletes napja minden évben julius 17-ike Vác város közönségének. A vesztett váci csata emlékét ülik e napon s a hétkápolnában misére gyűlnek egybe a hő­söknek áldozó utódok. Holnap, hétfőn reggel hét órakor gyászmise lesz a hétkápolnánál, melyen az ipartársulat dalárdája fog énekelni. Utána a honvéd-szoborhoz vonul a közönség, hol ének és szavalat lesz. — A mai evezős verseny. Az eve­zős-egyesületek országos szövetsége ma ren­dezi amatőr-evezős versenyét Vácon. A program nem nagy mezőnyöket igér, sőt újabban a Pannónia lemondott a versenyben való rész­vételről, mert arról értesült, hogy ellenfele, a Duna a 2000 méteres távot sokkal jobb idő alatt evezte be tréningben, mint ők. Ezért most már bizonyos, hogy Vác város vándordíját ez idén nem nyeri meg végleg a Pannónia. Egye­düli érdekességnek marad Tóth Sándor kiváló skiffistánk küzdelme a szép díjért, a molnárok, laposfenekü csónakok versenye. A versenybi­zottság ezért el is határozta, hogy a dunai korzót nem kéritteti el, beléptidijat nem szed s a versenyek díjtalanul tekinthetők meg. Arról is értesülünk, hogy Budapestről a mai nap fo­lyamán igen sok sportbarát jön fel Vácra, nem különben Nagymaros vidékéről is. — Droppa Károly halála. Néhány hónappal ezelőtt adtunk hirt arról, hogy Droppa Károly elhagyta a váci egyházmegyét és meg­nősült. A váci rokonság most gyászlapot ka­pott: Droppa meghalt, gntaütés ölte meg. — Névváltoztatás. Kari János váci egy­házmegyei papnövendék családi nevét belügy­miniszteri engedéllyel „Károly“-ra változ­tatta meg. — FelülfizetéseK. A tüzoltóegyesiilet nyári mulatságán utólag felülfizettek Huber József dr. 20 K-t, Korpás József 10 K-t, Ha­raszti Ernő és Pollák Henrik 2—2 koronát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom