Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-07-02 / 50. szám
50, szám. HuszonötödiK évfolyam Vác, 1911 julius 2. PolitiKai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz, (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Villamosunkról a képviselőházban. Vác, jul. 1. A vác—gödöllő—budapesti villamos vasútról alig múlik nap, hogy ne ima egyik, másik budapesti újság. Két éve amerikai gyorsasággal épült meg az alépítménye s két év óta nem tudják megnyitni. Száz és száz okot hiresztel- tek, ezért most Preszly Elemér orsz. képviselőnk megkérdezve a késedelem okát, megsürgette a villamos megnyitását illetékes helyen, a képviselőházban. Az interpelláció bizonyára érdekelni fogja úgy városunk, mint a villamos vasút által érintett községek népét, ezért teljes egészében itt közöljük : Preszly Elemér: T. képviselőház! (Halijuk! Halijuk !) Egy nagyfontosságú nagy vidéket érintő és érdeklő kérdésben óhajtok teljes tárgyilagossággal a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter (úrhoz kérdést intézni, t. i. vác— gödöllő—budapesti h. é. vasút megnyitása tárgyában. Ezt a vasutat az 1908. XXXIV. t.-cikkben nyert felhatalmazás alapján 1908-ban engedélyezte az akkori kereskedelemügyi miniszter. Ennek a vasútnak nagy fontossága van, mert a főváros közelében fekvő, fejlődő nagyközségeket van hivatva a főváros érdekszférájába belekapcsolni, a mely községek most is élelmezik a fővárost és ellátják azt különböző mezőgazdasági termékekkel. Az 1908 augusztus elsején kelt engedélyokirat 4. §-a szerint a vasút építkezését két év alatt be kellett volna fejezni és azt át kellett volna adni a forgalomnak. A két év 1910 augusztus elsején letelt; ma már 1911. évközepén vagyunk és nemcsak hogy meg nem nyílt a vasút, de még csak egy megközelítő terminust sem ismerünk, a mikor ez a vasút meg fog nyithatni és át lesz adható a forgalomnak. Tudom azt, hogy az építkezés közben — tekintettel arra, hogy ez országunknak első ilyen természetű, nagyobb hosszúságú villamos vasútja, ez érthető is — műszaki akadályok merültek fel. Igaz ugyan az is, hogy ezek a műszaki akadályok kellő körültekintéssel és elővigyázattal elkerülhetők lettek volna, azonban ez akadályok felmerültek és ezeknek javítása, pótlása van most hátra. A mint azonban informálva vagyok, ezen javítás sem történik olyan gyorsan, mint a hogy történhetnék és ennélfogva egy nagy vidék nevében és megbízásából két kérdést vagyok bátor a mélyen t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézni. (Halljuk!) Az egyik az, hogy legyen szives az enge- délyokiiatban biztosított felügyeleti jogánál fogva odahatni, hogy a vasút építkezését minél előbb befejezzek és az mmél előbb át legyen adható a forgalomnak, a másik pedig az, hogy legyen szives minket tájékoztatni és egy megközelítő terminust adni, a mikor a vasút megnyílik, a forgalomnak átadatik. A következő interpellációt terjesztem elő (Halljuk ! Halljuk : Olvassa) : „Hajlandó-e a t. kereskedelemügyi miniszter úr a vác—-gödöllő—budapesti h. é. villamos vasút engedélyokiratában biztosított felügyeleti jogával élve odahatni, hogy a vác—gödöllő— budapesti villamos vasút építkezése haladéktalanul befejeztessék és a vasút mielőbb megnyitható és a forgalomnak átadható legyen?“ Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi tárca ideiglenes vezetésével megbízott pénzügyminiszter urnák. A miniszter ur kíván szólni. Lukács László, a kereskedelemügyi tárca ideiglenes vezetésével megbízott pénzügyminiszter: Engedje meg a t. képviselőház, hogy az interpellációra azonnal megadhassam a választ. (Halljuk! Halljuk!) Igyekezni fogok röviden válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) A budapesti—vác—gödöllői vasútra nézve az lett megállapítva, hogy építési befejezésének határideje 1910. augusztus 1-én legyen, tehát már múlt évi augusztus hó 1-én kellett volna e vasutat a forgalomnak átadni. A munkálatoknak egy része, t. i. pályatest, az alépítmény és a felépítmény és a magasépitkezési munkák tényleg 1910. május havára be is fejeztettek. Miután azonban a villamos áramot, a mely igen jelentékeny erőt képvisel, a vezetékbe bebocsátoíták, kiderült, hogy a motorok nem képesek működni, mert a konstrukció nem felel meg. Ennek következtében természetesen újabb tanulmányok tétettek s a gépgyár, a mely a motorokat szállította, kénytelen volt egészen uj szisztémájú motorokat előállítani, a melyek folyó évnek március havában készültek el. Tehát a késedelmet már ez egy körülmény bizonyos mértékig megindokolja. Volt azonban ennél a vasútnál még egy más A Laliy lányoK. Irta : Tömöri Jenő. A Laky-ház feje kerek száz esztendőt hordott reszketeg vállain. Az őszbeborulí, magával jó tehetetlen aggastyánt egész misztikus legendakor veszi körül. Súgva adják a szót róla, hogy fiatal korában egyszerű oláh pásztorlegény volt, mig társául nem választotta a havasok romantikus főúri kalandora, az aranyra és a csókra egyaránt szomjas Fátia-Negra. E félelmes rabló lovag nem mindig épen gáláns kalandjaiban vetődött meg a Laky-ház alapja, a mi azonban lehet csak fantasztikus rege és semmi esetre sem feltétlen hiteles. Hanem az asszonyát, az elsőt, tényleg úgy szerezte a középkori módra Laky Gergely, elragadva sötét, zivataros éjszakán a szülői házból gyorslábú kesely paripáján. A menyecskének nagyon megtetszhetett az éjféli páros lovaglás, mert férje urát is hasonló módon hagyta faképnél, egy ismert erdélyi mágnás nyergében. Laky Gergely bosszút lihegve indult a szökevények nyomán s ki tudja, hogy mily rémes tragédiával végződik az asszony- szöktetés, ha a gróf jószágigazgatója szépen csengő aranyakkal le nem fegyverezi a vérre szomjazót. A szép vagyon mellé aztán persze, hogy kapott még sokkal szemrevalóbb hites- társat s a deresedő fürtök sem mentették meg a Laky-házat, hogy a piros-csőrű madár szapora egymásutánban ne kelepeljen a kémény felett. A rossz nyelvek ugyan máig is rebesgetnek valami daliás indigéna huszárkapitányról, a ki az asszonynak kisérő árnyéka volt s a kinek sötét bronz arcszine szakasztottal! feltalálható a lányok olajbarna profilján. Zajos, vidám életbe születtek a Laky gyerekek. A nyitott kapus udvarháznál ki nem fogyott a vendég, olyan marasztaló volt a kiapadhatatlan pince és a szép asz- szony parázs szeme. A folytonos mulatozás közt az anya természetesen mindennel ráért törődni, csak gyermekeivel nem. kiknek a jó Istenen kivül egy-egy kis pesztra volt a földi gondozójuk. Lakynéra a legkellemesebb napok akkor derültek, mikor a nyakára serdülő leányokat a városba adhatta iskolázni. A kis városka leányiskolájának évkönyveiben a legcsintalanabb lapokat a Laky lányok viselt dolgai képezik. Az is statisztikailag konstatált tény, hogy mióta ezek a villogó szemű kis ördögök a városka utcáin megjelentek, a kollégium felsőbb ifjainak el- bukási kvótája ijesztően felszökött. Tudós professzorok okozati összefüggést véltek felfedezni a két fenti körülmény között és nem is minden alap nélkül. A kisebb lányokkal már Lakyék is beköltöztek a diákvárosba. Az adósság özöne csaknem elragadta a sehogy sem kezelt nagy birtokot, mikor azt haszonbérbe oda hagyták. Az Alszeg-utca, hol egy szerény kis fészket vertek, hallatlan forgalmi lendületet vett azóta a nap minden órájában. Erősen kiskorú ifjak tartották megszállva az egész utcát s ha valamelyik Laky-lány élénk szinű ruhája megvillant, egész gárda rohant kíséretül szegődni. Mert ezek a hevülő, ideális jó fiúk képezték a szépséges Laky lányoknak egész udvarát. Pedig a két nagyobbiknál ugyancsak elfért volna egy-két komoly udvarló is. Erzsébet már több Ízben ünnepelte meg szűk családi körben a 20-ik születése napját. Rendkívül érdekes, sugár, szép barna leány volt. Felséges, észvesztő szemeiben a déli vér minden forrósága ott csillogott A modorában egészen férfias. A hangja mindig olyan rekedten éles volt, mintha egy lovassági eskadront vezényelne és nyíltan cigarettázott. Szóval külsőségekben adta a junker-leányt, csakhogy hiányzott belőle az igazi junker-lány szeretetremél- tósága. Legtöbbször angol lovagló ruhát
