Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-06-28 / 49. szám

Huszonötödik évfolyam 49. szám. Vác, 1911. junius 28. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési áicik : helyben egy évre !2 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felel os szerkesztő es Dercsényi laptulajdonos: Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (íparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. JUBILEUMOK. i. Csősz Imre dr. ünneplése. Vác, jun. 27. Vasárnap ünnepelte a főgimnázium tanári kara, ifjúsága, tisztelők és volt tanítványok szép számmal Csősz Imre drt. 50 éves tan­ügyi munkássága évfordulóján. V 2 9 órakor ün­nepélyes hálaadó istentisztelet volt, mely aztán a főgimnázium rajztermében megkezdődött a családias jellegű ünnep. Schandi Miklós igaz­gató nehány szóval üdvözölte megjelenteket köszönetét mondva a szives megjelenésért, a mellyel az ünnep fényét emelik; majd Szabó József és Bán Márton tanárokat kérte föl, hogy a jubilánst az ünnepélyre meghívják. Lelkes éljenzés fogadta a rajzterembe lépő veterán tanárt, ki a hazafias működéséért a legfelső helyről nyert kitüntetésével a Ferenc József rend lovagkeresztjével diszitve jelent meg. A főgimnázium énekkara előadta Goll üdvözlő dalát, mely után megkezdődtek az üdvözlések. Az igazgató elsősorban a rendfőnök üdvözlő iratát olvasta föl: Főtisztelendő Házi Másodfőnök Úr! Tanügyi munkásságának félszázados évfor­dulója alkalmából fogadja Főtisztelendőséged úgy a magam, mint a kegyesrendi kormány­tanács részéről kifejezett szives üdvözletünket. Tisztelet és elismerés illeti meg Főtiszte- lendőségedet, a ki kitartó munkásságával és állandó lelkesedéssel oly életpályát töltött be, mely a közjónak a társadalmi boldogulás el­vitelének volt szentelve s a mely hazánk ifjú­ságát a munka és szorgalom nemes példa­adással a szellemi és erkölcsi kifejlődés ma­gaslata felé vezeti. Ha visszatekintünk Főtisz- telendőségednek ötven éven át kifejtett mun­kásságára, melyet mint a hittudományok nagy- tudású előadója, mint buzgó nevelő tanár, mint a felvidék egy fontos intézetének vezetője és mint a társadalmi mozgalmak egyik lelkes baj­noka kifejtett. Ez őszinte elismerés,és nagyra­becsülés érzelme hatja át lelkünket, mert is­merjük e sok irányú áldásos tevékenységének jelentékeny érdemeit. Ez ünnepélyes alkalomból szeretettel üdvözölve Főtisztelendőségedet kí­vánjuk' hogy a Mindenható árassza el kegyel­mével továbbra is áldja meg minden jóval jól végzett munkássága méltó jutalmával és tartsa továbbra is eddigi jó egészségében mindnyájunk osztatlan örömére, egyházunk rendünk és hazánk javára. Ezután Schandi Miklós igazgató mondott poetikus, szép beszédet a rendtársról, a tanár­ról. Megemlékezett a világról lemondó szer­zetes erényeiről, a tövises pályán munkálkodó tanár ötven éven át kifejtett érdemes munká­járól. Beszédét igy fejezte be: Az Isten házá­ban fohászkodtunk nemes életéért, hogy so­káig ne dűljön ki az az erős fa, mely tápláló gyümölcsét ezreknek nyújtotta, mely enyhet adó árnyékával az élet viharjaiban elfáradt igen sok vándor leikébe öntött új életet, uj reményt. Tartsa meg a Mindenható Főtiszte­lendőségedet sok éven át abban a szellemi frissességben, a mely mindenkor csodálattal töltötte el az embereket! Galcsek György dr. lépett most az ünnepelt elé s fonta tovább azt a koszorút, a melyet a főgimnázium igazgatója megkezdett a szeretet, az elismerés és nagyrabecsülés virágaiból. A sok jogcím közül, a melyen az ünnepségen szót emel, mint a főgimnáziumi pénzügyi bi­zottság képviselője méltatja az ünnepednek azon hervadhatatlan érdemeit, a melyeket a felsővidék magyarosodása által szerzett. A felsővidék minden művelt emberén ek élénk emlékezetében van az a nagy munkásság, mélynek eredménye az, hogy a magyarság szelleme uralja tótajkú honfitársaink lakta te­rületeket. Göndör Sándor dr. városi főjegyző a város nevében üdvözölte a jubiláns tanárt. Lelkes szavakkal tolmácsolta az egész város minden felekezetű és rendű lakójának tiszteletét és el­ismerését azért a másfél évtizeden át kifejtett vallás-erkölcsi nevelésért, melyben városunk fiait részesítette. Révész Béla dr. a volt tanítványok nevében fejezte ki szép szavakkal háláját azért a ha­zafias nevelésért, mellyel a [hazának olyan sok hasznos polgárt nevelt. A jelenlegi tanítványok nevében Andreánszky Gábor báró VI. oszt. tanuló köszöntötte az ősz tanárt. A gyermeki lélek őszinteségével köszönte meg a vallásos nevelést, azt a sok okulást, a melyet a klasszikus nyelvekből és a vallási tudományokból a tudós tanártól szer­zett az ifjúság. Az üdvözlő beszédekre meghatva válaszolt az ünnepelt. Mindenek előtt a megyés püspök­ről emlékezett meg, a ki őt Írásban üdvözölte és fölkereste ; majd a rendfőnökről emlékezett meg hálásan, a ki ez évben szintén 50 éves tanügyi jubileumát ünnepli; az elismerés jól­eső érzésével válaszolt a rendtársaknak az igaz­gatótól tolmácsolt üdvözletére. Az a szeretet és ragaszkodás, melyet kartársai részéről ta­pasztalt a viszontszeretet és nagyrabecsülés érzéseit váltják ki kebléből; szeretettel gondol ez intézetre mindig s e szeretete zálogául egy 450 koronás alapítványról szóló könyvecskét nyújtott át a főgimnázium igazgatójának, mely­nek kamataiból az önképzőköri hittani pályá­zatot jutalmazzák. A volt tanítványok közül mindenek előtt Kacskovics Jenő kúriai biróról emlékezett meg, kit 49 évvel ezelőtt, Révész Béláról a volt tanítványok szónokáról, kit 48 évvel ezelőtt tanított; Szeretettel szólt a je­lenlegi tanítványokról is kikben a jövő biztató zálogát látja. Köszönetét fejezte ki a káptalan­nak s mindazoknak kik öt e ritka ünnepen megtisztelték. A szép ünnepély, a melyen a jubiláns rokonsága részéről négy unokaöccse jelent meg, az énekkar énekével s az ünnepelt lelkes éltetésével ért véget. Csősz Imre drt. a jubileum alkalmából az ünnepélyen megjelenteken kivíil igen sokan fölkeresték, részint személyesen, részint Írás­ban, az üdvözlő táviratokat pedig nap-nap után'nagy számmal kapja. Átiratban üdvözölte mint díszpolgárát Rózsahegy város képviselő­testülete, táviratban a nagybecskereki városi tanács, a kecskeméti ipartersület, a váci sta- tusquo izraelita hitközség, üdvözlő táviratot küldöttek a piarista házak és gimnáziumok, a lévai gimnáziumot Alter Béla dr. és Rassovszky Kálmán képviselték ; üdvözlő táviratot küldtek: Spitkó Lajos főigazgató, Láng Lajos volt mi­niszter, özv. Rudnay Józse,né, az Orsz Nő­képző Egyesület elnöknője, Kada Elek kecske­méti polgármester, Váry Gellért generális as- sistens, Acsay Antal egyetemi tanár, Angyal József, Pap. Géza orsz. képviselők, Turcsányi Károly nyitrai alispán, Tóth Lajos nyitrai po - gármester, Janits Imre esztergomi közjegyző, Halmi László ny. főgimnáziumi igazgató, a kecs­keméti róm. kát. egyházközség, Révész István prépost-plébános, Dömötör Sándor közjegyző és a volt tanítványok és tisztelők százai. II. Három tanító jubileuma. Megható, lelkes és íelemelően szép volt az az ünnepély, melyet a r. kai iskolaszék a társadalom és a tanügy férfianak bevo­násával kiváló három tanerőjének: Fodorné Nagy Berta, Fodor Imre és Vörös Ferenc működésének negyvenedik évfordulójánren- dezett. Őszinte és lelkes ünnepség volt ez, mely mig egyrészt hálává alakult, másrészt örömkönyekkeí a szemekben buzditó, de elismerést is adó megbecsülése volt a magyar tanügy városunkban működő három kiváló képviselője iránt. Hálaadó misével kezdődött julius 27-én az ünnep. Schmidt János prelátus-kanonok, iskolaszéki elnök mondotta a székesegyház szentségoltáránál s a jubilánsokon kívül köréje sereglenek az áhitatos hivők imáik­kal. Fenn, a kóruson leányajkakon csendült fel a megható ének Hangay Rupert veze­tése alatt. A mise végeztével a Karolina feldíszített tornatermében gyűlt egybe az ünneplő kö­zönség. Az iskolaszék cliszgyűlésí tartott, a melyen hálás szülők, főleg nagy hölgy közönség, a város tanügye iránt érdeklődök serege, igen sok vidéki plébános és tanító vett részt. Jóleső örömmel jegyezzük fel, hogy a többi felekezetek papjaikkal és tanítóikkal vettek részt a kulturmunka meg­becsülésén. Preszly Elemér, Miokovich Antal és Zsarnóczay Lászlóné hívták meg az ün­nepeiteket a gyűlésbe s beléptükkor nagy éljen fogadta őket. Ezután szólalt meg Schmidt János prelátus, iskolaszéki elnök üdvözölvén a bárom jubilánst: Városunk­nak ritka, elsőrendű ünnepe van ma — úgymond — a nagy munka, fáradozás, az érdem előtt meghajtjuk zászlónkat. Meg­ragadja az alkalmat, hogy az iskolaszék háláját és jókivánatail tolmácsolja. Vázolja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom