Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-05-24 / 40. szám
2 VÁCI HIRLAP évente még akkor sem lehet kevesebb 2700 koronánál, ha az üzemet beszüntetné. Ezt az összeget előre tartozik fizetni. Évente 200 ezer téglát a napi árfolyamnál 25 százalékkal olcsóbban tartozik a városnak átadni. A milyen magas a dunai korzó, mélyebben nem szednet homokot a területről, nehogy az árviz elborítsa. Az egész területet tartozik egyenletessé tenni kihasználás után, hogy parcellázásra alkalmas helyet nyerjen a város. (Az országút túlsó oldalán már parcelláznak !) Megszabtak, hogy az a telep iparvasútját mily irányban van joga vezetni. Mayerék pedig még köteleztetnek 3500 korona kaució letételére. Ugy-e lekötötték alaposan a vállalkozót ? Meg is dicsérte a pénzügyi bizottságot a polgármester, ki szerint páratlan nagy munkát végzett a bizottság. Meg is éljenezte őket az a néhány városatya, a ki ott türelmeskedett a széken. Fischmann Ignác és társa — jelentette végül a polgármester — mikor a homoktéglagyár ügyében tárgyaltak már Mayer Adolffal ugyanerre a területre, ugyancsak a homoktéglagyárra ajánlatot tett. A képviselőtestület elfogadta Mayer és neje ajánlatát, Fischmannét, mint későn érkezettet, mellőzte. A járvány és Hübschl szabadsága. A város főorvosa jelentette, hogy a múlt év utolsó, ez év első negyedében Vác város területén nem volt veszélyeztetve a közegészség. Hát helyes. Csak azt nem értjük, hogy ma, midőn vörheny és kanyaró miatt már iskolákat zártak be, arról egy szót sem ejtett. A mi a múltban történt, azon javítani nem lehet, még a tudomásul vétel sem javít a közegészségen. De hogy a mi ma van, hogy ma járvány uralkodik, arról sem tájékoztatja a képviselőtestületet, az egyenesen gúnyolása annak a kötelességnek, hogy a szabályrendelet előírja a főorvosnak a város közegészségi állapotáról való jelentést. Mi egyenesen és nyíltan kimondjuk, hogy ha túlzott hírek kerülnek a járványról a közhangulatba, azért a város vezető orvosa a felelős, a ki nem használta fel a rendelkezésére álló egyetlen nyilvános fórumot, hogy annak terjedelméről megnyugtatóig nyilatkozzék ! sék beljebb kerülni! — fűzte a szót Gedőné. Jenő úrral forgott a világ. Nem is várta ezt a fogadtatást. Csak későn tudta magát megemberelni, hogy egyes elejtett szavakkal Ni- nácskának már sok kérője volt, van, sőt lesz is, de Ninácska még mindig egy gyermekkori pajtására, egy kis szőke fiúra gondol. Jenő úr boldogan ismert magára a kis szőke fiúban és ebédközben félremagyarázhatatlan pillantásokkal adta tudtára Ninácskának, hogy ő sem felejtette el az a kenderhajú kislányt, a ki egyszer egy egész üveg baracklekvárt adott neki, a kinek ezért hűséget is fogadott. Ebéd után Gedőné a mamák diszkrét tapintatával félre vonult, mely után Jenő úr elérkezettnek látta az időt, hogy Ninácska lábai elé borulva megvallja szerelmét, erősen és ismételten hangoztatva, hogy nélküle élni nem tud és tenyerén fogja hordozni még a másvilágon is. Ninácska természetesen nem tudott ellent- állani eme nagy szerelmi kitörésnek és jól begyakorolt pirulással rebegte el a boldogító igent s ügyesen, éppen akkor hajtotta fejét a túl boldog Jenő úr széles mellére, a mikor a jól nevelt mama mintegy végszóra belépett a szobába. Gedőné tragikus pózzal állott meg az ajtónál, összeráncolta homlokát és szigorúan méltatlankodva hörögte : Hübschl Kálmán megy a várostól, mint azt megírtuk. Egy havi szabadságot kér még a képviselőtestülettől, hogy a nála levő hivatalos aktákat feldolgozhassa. Az emelvényről és a városatyák sorából is úgy tárgyalták ezt a kérelmet, hogy nmg kell adni, mert a távozás befejezett d.jiog. Nem is tett ellenvetést senki. A közgyűlés véget ért, az a tiz képviselő, a ki bevárta a végét, iparkodott a friss levegőre, melyet majd két óra óta nem élvezelt. Hírek. — Madách Imre emlékezete. A váci múzeum-egyesület folytatja előadásainak sorozatát, melyet Petőfivel kezdett. A legközelebbi emlékünnepély június 10-én lesz Madách Imrének szentelve. Az ünnepet este tartják meg. — A szanatórium=egylet a tüdővész terjedése ellen. A József szanatórium-egyesület váci fiókja hétfőn délután tartotta évi közgyű'ését a városháza nagytermében, sajnos, igen kis érdeklődés mellett. Az egyesületnek van Vácon száz tagja, ezek közül a negyedrész sem érdeklődött a meghívóban is közölt nagy fontosságú indítványok iránt. Borbély Sándorné elnök nyitotta meg a gyűlést s melegen ajánlotta a szanatórium eszméjének támogatását. Lukács István titkár a múlt évi működésről adott számot, a nagyobb arányú munkálkodás most kezdődik. Haraszti Ernő két indítványt tett. Szerinte Vácon a legegészségtelenebb gyár a szövőgyár. Itt évente 24—26 munkás hal meg tüdőbajban, ezekből 12 leány. A Kobrákban higienikusabb állapotok vannak, de ott is jobban kell ügyelni a munkások egészségére. Felhivandónak tartja a gyárak igazgatóságát, hogy a törvény kívánta egészségügyi rendeleteket teljesen tartsák meg. Második indítványa arról szólt, hogy a tüdővész veszedelméről minél többször tartson az egyesület felolvasásokat. Lukács István szerint negyven év alatt az egész város ifjúsága inficiálva lesz. Ő is hozzájárul ahhoz, hogy a szövőgyár a tüdővész ellen való hathatós védekezésre felszóli- tassék. Felkérendőnek tartja a város tanácsát, hogy a vásártér parcellázása, vagy fákkal való beültetése mielőbb keresztül vitessék, ha a — Node Saláta úr, ön vissza él egy védtelen nő helyzetével! — Óh nem, mama, mi szeretjük egymást! — fuvolázta Ninácska. — Nagyságos asszonyom, — nyilatkozott Jenő úr — ezennel van szerencsém Ninácska kezét megkérni! — A keblemre drága fiam, a keblemre! — kiáltotta Gedőné átszellemült arccal és vastag örömkönyeket sajtolt ki szemeiből. Túlboldogan rohant el Jenő úr, hogy a szükséges intézkedéseket megtehesse. Este felé azonban egy kissé hűvösre fordult az idő és Jenő barátunk tüzes kedve láthatólag alább hagyott. Lassan beborult az ég és a hegyek felől hideg, metsző szél sivitott végig az utcákon. Jenő úr éles nyilalást érzett a lábába, majd elkezdett tüsszögni, hápogni elannyira, hogy mikor haza ért, a cseppet sem csodálkozó Korosnénak csak annyit tudott mondani: Korosné, megöl a csúzom, fektessen le! Karosné lefektette a gazdáját s a mig az előre elkészített iszapborogatást a lábára rakta: — No, tekintetes úr, nősülünk? Jenő úr sziszegve a fájdalomtól, lemondóan felelte : ' — Hagyja el Korosné! Már nekem későn van! járdákat javítás alá veszik, az aszfaltot alkalmazzák, a vízvezeték létesitése legsürgősebb feladatok egyike legyen, az utcák söprését ne nappal, hanem éjszaka végezzék. Megemlíti, hogy az egyesület foglalkozik az állandó fürdő létesítésének kérdésével, fel fogják kérni a város orvosi karát, hogy felolvasásokat tartson. Indítványozza, hogy 80- 100 köpőcsészét osz- szanak szét szegények házaiban. Végül kijelenti, hogy a Naszái aljában tüdőbajos üdülők házát akarja megépíttetni. A költségeket társadalmi úton megszerzi, a fentartás a középpont kötelessége lesz. Az indítványokat egyhangúlag elfogadták s azután a húsz tagú választmányt jelölték ki. A választmány köielessége lesz agitáló és taggyűjtő bizottságokat kiküldeni, hogy a szanatórium eszméjének Vácon minél több hívet szerezzenek. — Egy tanító ünneplése. Mint megírtuk, Szvoboda Ignác gödöllői kantor és fö- tanitó 45 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Ebből az alkalomból a gödöllői r. k. iskolaszék a következő körlevelet küldta szét az egyházmegyében : Minden pályán tiszteletet érdemlő évszám ez, de kétszeresen számítandó azon élethivatásnál, a melyen szerény fizetéssel, becsületes, értelmes polgárokat nevel a hazának. Szvoboda Ignác működése itt folyt le Gödöllőn mindnyájunk szeme előtt ; a község katolikus polgársága nagyrészben az ö kezéből vette a tudás alapját, minden közhasznú mozgalomból kivette a részét, sőt szelíd kötelességtudó lelke ma is világit az élet helyes ösvényére. Ő valóban többet tett, mint a mennyit a puszta hivatali kötelesség reá rótt! Ilyen előzmények után természetesnek tartjuk, hogy a felséges úr az ősz népnevelőt arany érdemkereszttel tüntette ki. Mindnyájan ismerjük az ő szerény, ünnepléstől húzódó természetét, a mely most is arra ösztönzi, hogy csendben, föltűnés nélkül vonuljon a sok évi munkálkodásból a jól megérdemelt nyugalomba. De annak az 1600-nál többre rúgó tanítványnak hálája és szeretete nem engedheti, hogy hangtalanul vonuljon félre állásáról Gödöllő hangyaszorgalmú mestere. Azért az arany érdemkereszt feltűzésének napján, f. évi junius 1-én ünnepélyt rendezünk, a melyre önt ezennel tisztelettel meghívjuk. Az ünnepély programja a következő: D. e. kilenc órakor szent mise a gödöllői királyi kápolnában, tiz órakor a kerületi tanítói kar közgyűlése a községházán, 11 órakor az arany érdemkereszt átadasa a községházán, d. u. egy órakor közebéd a Központi szállodában. Miután a gödöllői r. k. iskolaszék — nagyrészben szintén tanítványai — látható jellel kívánja bizonyítani, hogy tisztelni tudja az önzetlen munkát, tiszteletteljes kérelemmel fordul első sorban tanítványaihoz, azután Gödöllő minde.n polgárához, hogy pénzbeli adományaikkal tegyék lehetővé oly emléktárgy beszerzését, a mely láthatóan bizonyítsa a tanító és tanítvány között fennálló szellemi rokonságot. — Pénzintézeti tisztviselők Vácon. Múlt évben alakult meg a pestme-gyei pénzintézeti tisztviselők szövetsége, melynek székhelye Kecskeméten van. A szövetség ez idei közgyűlését Vácon fogja megtartani június 4-én, pünkösd első napján a városháza közgyűlési termében, Ezen a napon mintegy száz vendég érkezik városunkba. A szövetség helyi csoportja Donovitz Vilmos szövetségi alelnök vezetése alatt fáradozik azon, hogy a kartársaknak kellemes napot szerezzenek városunkban. — Prof. Tauffer Vilmos, a m. k. tud. egyetem nő- gyógyászati klinikájának igazgatója Írja: „A természetes Ferencz József-keserűvizet, mint kitűnő has- hajtót, a legjobb sikerrel rendelem.“
