Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-05-21 / 39. szám
Huszonötödik évfolyam 39. szám. Vác, 1911. május 21. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. guk Jiázát törlesztgetik, apródonkint nem fizetnek egy fillérrel sem többet éven át, mint a mennyit eddig bérlakásokban, sokad magukkal összekucorogva, sokszor nem is embernek való helyen fizettek. Pedig nagy kényelem és boldogság azon a helyen álomra hajtani a fejet, a melyről tudom, hogy az enyém, hogy azzal szabadon rendelkezem és magam ura vagyok. És a hogy a tízezret meghaladó azoknak száma, a kik az állam segítségével saját hajlékukat megszerezhették, mód van nyújtva arra, hogy a gazdasági munkások valamennyié, ha még eddig hiie sincs, a törvény kedvezését élvezhesse. Mi kell hozzá? Nem kell hozzá egyéb, mint az, hogy leg- J alább tíz munkás folyamodjék a községi kép- j viselőtestíiiethez és hogy a képviselőtestület tagjai előtt legyen a munkásoknak annyi becsületük és hozzájuk való bizodalmuk, hogy az anyagi felelősséget a munkásházakra felveendő kölcsönért vállalják. De hol van annyi becsületük a munkásoknak ? Emberi természetünk magvarázza, hogy csak ott, a hol a munkások és a gazdák között (a kikből áll a képviselőtestület is) békesség és egyetértés van. A hol a gazdák éz munkások egyet akarnak, a hol egymás iránt teljes méltányossággal vannak. De azt nem is lehet feltételezni, hogy ott, a hol a munkások a gazdákkal ujjat húznak, egyenetlenkednek, békét- lenkednek, ott a gazdák valami nagy kedvvel szavaznák meg a munkásokért az anyagi felelősséget. Sem remélni, sem ezt elvárni nem lehet. Munkásház eddig is csak ott épült és ezután is csak ott fog épülni, a hol a gazdák és a munkások között megvan a jó egyetértés és méltányosság. A hol a gazdák is átérzik azt, hogy jó munkást csak úgy kaphatnak állandóan, a hol ők is méltányosak, viszont a munkások is átérzik azt, hogy nekik is csak akkor lesz boldogulásuk, ha munkaadókkal békében, egyetértésben élnek. HireK. Tréner a dutyiban. A Magyarországba vándorolt angol lóido- mitók közt leggazdagabbak egyike a Reeves- familia, mely Dunakeszin fejedelmi lakást tart s a hol rájuk bízott versenylovakkal megjelenik, fejedelmileg költekezik. Kétszázezer koronánál többre becsülik évi jövedelmüket, a mit a lovak patái nekik szereznek. Nem csoda hát, ha olyan passziókat engedhetnek meg maguknak, minők más magyar halandónak nem igen juthatnak. A Váci Hírlap nyomán megírták a fővárosi lapok is, hog> Reeves Herbert tréner hogyan szokott utazni. Gyorsvonatra száll és mikor az Dunakeszire érkezik, Reeves meghúzza a vészféket, a vonat megáll s szépen leszáll a Nagy Úr. A közbiztonság veszélyeztetése miatt már néhányszor elitélték 25—100 korona birságra, 3000 uj munKásház épül. Vác, máj. 20. Most, hogy elérkezett a szép tavasz, újra nehány ezer gazdasági munkásház építéséhez fognak az ország sok helyén. Valamennyit föld- mivelő munkások fogják, mint a sajátukat elfoglalni, mert a munkásházakról szóló törvény szerint mindazokon a helyeken, a hol legalább tiz munkás kéri a községi képviselőtestületet, hogy határozza el munkásházak építését és a képviselőtestület a munkások iránt jóakarattal elhatározza, hogy szavatol az építésre felveendő kölcsönért: ott ezzel a határozattal, mely a vármegye közgyűlése elé kerül, jóformán már dűlőre is jutott a munkásházak építésének ügye. Mert hiszen az eddig szerzett tapasztalatok szerint ilyenformán könnyű szerrel lehet ötven esztendőre kölcsönt kapni, vagyis egy 1200 koronába kerülő munkásház évi törlesztése mintegy 75 korona, melynek egy harmadrészét, ugyancsak a munkásházakról szóló törvény szerint a földmivelésügyi tárca vállalja el. Könnyű belátni, hogy ilyen helyes eligazítással és beosztással a munkásokra, a házacskák tulajdon gazdáira kevesebb fizetni való esik évenkint, mintha bérlakásban sokadmagával laknék. Nem volt tehát az idén a saját házukba beköltözködő munkásoknak, valamint annak a tízezernek sem, a kik eddig saját házukhoz jutottak, az építésre egy krajcárjuk sem. De azért boldogan mehettek a maguk házába, saját hajlékukba azzal a tudattal, hogy ámbár a maA szerelemről. „Ki beszél ma szerelemről?“ jelszó, a mit tudunk mindnyájan, még a rikkancsok is kiabálják, de azért az emberi lélek vágyainak legméltóbb tárgya mindig a másik nemű ember lesz. A két nem testi és lelki ellentettsége a szerelemben felolvadni készül. Mindeniknek olyan a szervezete, hogy csak a másikban leli célját, különben tevékenységük lehetetlen. Nem csupán a szeretet számit itt, hanem a lét kérdése is. Azt mondják, hogy a szerelem erőssé tesz, az életnek értéket ad, a szunnyadó tehetségnek pedig biztos célt és irányt. Minél nemesebb szivűek és szellemesebbek a szerelmesek, annál értékesebb kincsek jutalmazzák érintkezésüket, mert a lélek gazdagsága olyan, hogy nem fogyatkozik meg, ha „mély aknáiba bámuló elragadtatással hatolunk“, hanem inkább örökkön új kincseket tár elénk. Nemcsak szellemes egyének tudnak erősen, hatalmasan szeretni, hanem a szerelem csakis szellemes, gyengéd és nemes lelkeket boldogíthat, sirig tartván. Szó sincs róia, a szerelemhez van valami köze a nemi életnek is, csakhogy az nem elegendő magában véve. Akad akárhány bölcsész, a ki az egész szerelmet ösztönszerűnek mondja. Az egyik igy ir pl.: „Mikor a szerelem délibábja feltűnik, mely az ígéret üdvét a kelő hajnal bíborának dicső ragyogásában mutatta, akkor a szerelmes lelkében dereng titkosan, dereng a sejtelem, hogy örök egyesülés van az öntudatlan létben és gonosz természetelle- nesség elválasztva élni. Majd tüzeli a vágy, lerontani az akadályt közte és kedvese között, elveszni, beleolvadni ebba a lénybe, akit önmagánál jobban szeret, hogy mint a mesebeli Phoenix-madár elégve a szerelem lángjai között, csak szerelmese lényének öntudatlan, önállóban részeképen eljusson a boldogabb közös létre! ... De azért még sem olvad szét az egyén öntudatának határozottsága egészen a kéjben, élvezetekben, hanem üdvözítő álmából gazdagodva^és boldogulva ébred fel, megtalálván mindazt, a miért ösztönei kezdettől fogva voltak és fejlődtek, érzelmei forrongtak és képzelete nyugtalanul fáradott.“ Nő és férfi egymásra van utalva, egymás nélkül céltalan és félszeg mindegyik. Már alakjuk egymásra utalja őket, mivel a szegletes, erős férfitermetet gyengéden, szelíden kiegészíti a finom, kecses női alak egybeolvadó domborulásaival. Művészi szempontból talán szebbek a férfi testének arányai, de mivel a szépség lelke a kényszertől ment szabadság, a női alak mégis szebb, mert rajta nem uralkodnak olyan erős vonások. A különbözőség nemcsak testileg, hanem lelkileg is megvan. A nő gondolkodását nem vezetik szigorúan határozott elvek, az okokat nem méri pontos érték szerint, mégis eltalálja az igazat és a dolgok összefüggését ott is, a hol világos jelekből azt kiszámítani nem is lehetne. Ösztönei vezetik öntudatlanul, ezért érzelmeiben keres és talál is vigasztalást sok olyan esetben, a mikor a férfi okoskodásai csődöt mondanak. A nő ragaszkodik sejtelmes meggyőződéséhez, hitét nem tudja megingatni sem az elvszerűség, sem pedig az álbölcsesség. Az öntudatos értés a férfi tulajdonsága, az öntudatlan sejtés és bizalom a nőé. Ezért lehet a férfi meggyőződését elámitani, a nő bizodalmát pedig rászedni. Az élet forgatagában a férfi határozott erkölcsi elvek nélkül botlik és eltéved, mig a nőt hite, gyengéd érzése bonyolult körülmények között is jó ösvényen vezetik. Házasság esetén az a legjobb persze, ha a férfit és nőt egymásnak teremtette az ég. Még az is jó, ha az egyik tud alkalmazkodni a másikhoz, mert, ha ez nincs meg, akkor csak egy útja marad a boldogulásnak, t. i. a lassan-lassan összetörődés. Az biztos, hogy igy háboritlan boldogságra nagyon nehéz szert tenni, mindig előadhatja magát valami, a mi a békés egyetértést megzavarja. De hogy a különböző jellemek mint találnak egymásra, arra elég példa, hogy a kemény akaratú, férfias nő (ő viseli a kalapot) a hajlékony, gyengéd, mintegy asszo- nyias férfiakhoz (papucskormány) vonzódik inkább. Ez megfordítva is áll. Valamint arra is tudunk példákat, hogy nagy szellemű férfiak
