Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-05-14 / 37. szám
VÁCI HÍRLAP 3 — A Kaszinó KöltöziK. A kaszinókor tegnap este rendkívüli értekezletet tartott, melyen határoznia kellett arról, hogy megmarad-e régi otthonában, vagy átköltözik a Konstantin- téren épült Tragor Károly-féle új házba. Népes gyüléstnyitott meg dr. Lencsó Ferenc elnök. Dr. Preszly Elemér igazgató beszámolt a lapunkból is ismert tervről, hogy modern otthont teremtsenek a kaszinónak s éa Tragor- ház emeletét vegyék bérbe 1800 korona bérért, az udvarban pedig nyári kuglizót is állíthatnak. Egyúttal felolvasta a takarékpénztár levelét, melyben a kaszinó épületét 50 félév alatt 572 % kamat mellett törlesztendő 30 ezer koronáért eladásra ajánlja. Hosszú vita indult meg, melyben Klein Zsig- mond, Walla László, dr. Hörl Péter, Fábián János, dr. Baksay Károly, dr. Timafalvi Nagy János (ki a közgyűlés összehívását is kifogásolta a gyűlés elején) dr. Majer József és Jeszenszky Imre vettek részt. Klein, Fábián és dr. Timafalvi foglaltak állást az elköltözés mellett, dr. Hörl Péter pedig számadatokkal iparkodott bizonyítani, hogy a kaszinó akkor tesz helyesen, ha a mai helyiségét megveszi. A vita bezárása után dr. Preszly igazgató válaszolt a felszólalóknak. Egy kis vihart keltett az a kijelentése, hogy bár a felszólalók közül többen a takarékkal való érdekeltségüket hangoztatták, mégis aggresszivek voltak a kaszinó vezetőségével szemben. Azután ajánlotta a választmány indítványának elfogadását. Dr. Hörl Péter ezzel szemben a kaszinó, mai épületének megvételére tett indítványt. Névszerinti szavazás után 30-an a választmány javaslatát fogadták el, hatan dr. Hörl indítványára szavaztak. Ezután a bérleti szerződést tárgyalták le. Hir szerint a kaszinó új otthonába, ha sikerül a takarékpénztárral megegyezni, még a nyáron beköltözik és ezt nagyobb költséggel modernül fogja berendezni. — A váci határ trágyázása. Érdekes és tanulságos gyűlése volt a felsővárosi gazdakörnek vasárnap délután: Nikitits Sándor tartotta meg felolvasását a műtrágyáról és trágyázásról. A két óráig tartó felolvasás rövid kivonata ez: Elmondta a felolvasó, hogy a már majdnem teljesen elcsigázott földet csak kétféle módon lehet termékennyé tenni: istálló trágyázással és műtrágyázással. Miután elegendő istállótrágyát termelni és szerezni az állattenyésztés folytonos csökkenése miatt majdnem lehetetlen, niecs más hátra, minthogy az okos gazda földjét műtrágyával trágyázza. A műtrágyázásnál azonban vigyázni kell a gazdának a föld minőségére, a termelni kívánt növény tulajdonságára és a szerint kell a műtrágyát alkalmazni. Miután a váci talajban káli és nitrogén van elegendő, minálunk inkább a foszfort kell jobban alkalmazni. Ez a trágya a leghasznosabb és legelterjedettebb. A super- foszfátot sikerrel lehet alkalmazni minden növénynél, a mi vidékünkön különösen a rozsnál. Nem elég azonban csak a trágyázás, szükséges a földnek becsületes megmunkálása is. A rozsnál, mihelyt a növény lekerül a tövéről, azonnal feltörjük, a mit célszerű az úgynevezett tárcás boronával és nem ekével végezni. Ezt kövesse négy hét múlva a közepes mély szántás s ezt hengereljük, vagy boronáljuk el, hogy a kiszáradástól megmentsük a földet. Az elkészített földbe kétfélekép tehetjük a super- foszfátot. Vagy a vetőszántás előtt hintsük el és csekélyen leszántjuk, vagy pedig a szántásra szórjuk rá és elboronáljuk s azután megyünk a vetőgéppel'rá. A melyik kisgazdának vetőgépje niixcjs, jól teszi, ha szántás előtt szórja el a műtrágyát. Legújabban van már olyan vetőgép is, a mely a műtrágyát is elszórja. Egy ilyen gép beszerzését ajánlja a gazdakörnek tagjai részére. A műtrágyából hol- dankint 200 kg. kell, hogy az a kívánt eredményt meghozza, ha azonban már több évben műtrágyáztunk, akkor lehet csökkenteni 150 kgra. Ezután példaképen bemutatja kísérleteit. 1908-ban az árpatermése olyan rossz volt, hogy az aratók nem akarták részért learatni. Megkezdte a műtrágyázást és a földbe rozsot akart vetni, hozatott egy amerikai rendszerű tárcás boronát, a mellyel a tarlót feltörte. Július végén mélyen felszántotta, szeptember első napjaiban szóratta el a műtrágzát, 200 klg-ot holdankint, nyolc napi pihenés után bevetette. Dacára annak, hogy az idő kedvezőtlen volt, a vetés meglehetős volt. Aratáskor a mütrá- gyás 18 holdon 428 rendes, 13 kévés és 17 kaparék kereszt volt, vagyis 445 kereszt, egy holdon volt tehát 24 kereszt és két kéve. Egy kereszt adott 28 klg-ot, összesen 692 kg-ot. Ez már egy kissé jobb eredmény, mint azon az egy holdon, a melyet próbaképen trágyá- zatlan hagyott, melyen 504 kg. termése volt. Pénzértékben a műtrágyázott föld fizetett holdankint 50 K 45 f-t, mig a trágyázatlan 35 K 72 f-t, vagyis 14 K 74 f-rel többet, mint a trágyázatlan, szalmatöbblettel együtt pedig 26 K 83 fillért. A következő évben ezen a földön már két métermázsa helyett kilenc és fél métermázsa volt a termés. A búzánál még szebb eredményt lehet elérni a műtrágyázással, meit ezt rendesen jobb földbe szoktuk vetni, mint a rozsot. Legjobb a műtrágyát már az őszi vetéssel a földbe juttatni, hogy az már tavasz- szal teljesen feloldott állapotban álljon a földbe kerülő mag részére, mert tápláló anyagát a szárbamenéskor veszi fel a mag. Ha a super- foszfát a kívánt eredményt meg nem hozná, annak okát másban kell keresni. Bizonyosan a szárazság miatt nem oldódhatott fel. Ha a talaj szegény tápanyagokban, akkor az ilyen földbe a cilisalétromos műtrágyát is el kell szórni. Azt azonban legjobb, ha a gazda maga a kísérleteivel tapasztalja ki, hogy hol és menynyi cilisalétromot kell a földjébe szórni a szuperfoszfáttal keverve. A felolvasást a gyűlésen levő gazdák figyelemmel hallgatták s közben felvilágosítást is kértek. Végül az elnök a gazdaköri tagok nevében köszönetét mondott Ni- kiticsnek, hogy felolvasásával a gazdák tudását fejlesztette és az okszerű gazdálkodásra példát mutatott. — József főherceg Hirmann István Kiállításánál. Budapesten az iparcsarnokban csütörtökön nyitotta meg József főherceg a nemzetközi gépipari kiállítást, melyen Hirmann István mérőeszköz és szerszámgyára gyönyörű kollekcióval vett részt. Ez a főhercegnek rögtön szemébe ötlött és hosszasabban tekintette meg Hirmann István cégtulajdonos által bemutatott különböző fémcsiga-, csavarmenet-fúrókat, szerszámokat, eszközöket és mérő-, maró-készülékeket, amelyek legnagyobb mértékben megnyerték tetszését. Minden eszközt precízen megmagyaráztatott magának, végül pedig megköszönte a kalauzolást és kéz- szoritással búcsúzott el Hirmann gyárostól, hogy az érdekes cikkeket, melynek a Hirmann- gyár egyedüli készítője Magyarországon, legközelebb családjának is megmutatja. — A váci polgároK Kölcsönös ál= latbiztositó egyesülete e hó 7-én tartotta választmányi gyűlését, a mely a választmányi tagok majdnem teljes számban megjelentek. Kazár Árpád elnök a gyűlést megnyitva jelentette, hogy ismét több tag jelentkezett a biztosításra. Ezután az egyesület működési idejének mngkezdéséről kellett a választmányi gyűlésnek határoznia. Hevér István, Nyári Ferenc, Schuller József hozzászólása után úgy intézkedtek, hogy mig az alapszabályt a belügyminisztériumtól helyben hagyva meg nem kapják, az egyesület működését nem kezdi meg. De hogy az minél előbb megtörténjék, felkérik az elnököt és dr. Preszly Eleméi orsz. képviselőt, az egyesület ügyészét, hogy sürgessék meg az alapszabályok jóváhagyását. — SztrájKolnaK a péKeK. Mindez- ideig nem szenvedett kárt az, aki reggelijéhez a megszokott kiflijét kereste, mert a pékek pontosan szállították a süteményeket, dacára, hogy múlt hét óta a váci péksegédek sztrájkban állanak. A segédek követelik, hogy az első „helfer“ 32 korona fizetést, a második 28 korona, a fiatal segéd pedig 24 koröna fizetést s mindegyik 60 fillér órapénzt kapjon és az átlagos munkaidő 14 óránál ne legyen több. Az öregebb segédnek egy kiló, a fiatalabbnak fél kiló kenyér jusson, azután mindegyik külön ágyban aludhassa ki fáradalmait. A pékmesterek a feltételeket nem fogadták el, ezért a munkások sztrájkba állottak és a Bárány korcsmában ütötték fel sztrájktanyájukat. A munkabeszüntetés zavart okozott ugyan, de megfeszített munkával a mesterek ellátták Vác kenyér- és süteményszükségletet. A helybeli honvédhuszárezred akadt meg csak egy pillanatra. A huszároknak ugyanis Löwenstein Tivadar szállítja a „prófuntot“ s tőle is kiléptek a segédek. A rend azonban itt is helyre állt rögtön, mert Csorba ezredparancsnok három közhuszárt rendelt ki a prófunt-sütéshez Lőwenstein üzletébe. A sztrájk körülbelül már véget is ért, mert György Mihály és Lőwenstein Tivadar pékmesterek tegnap elfogadták a segédek feltételeit és ezt látva a kisebb mesterek, szintén engedtek a sztrájkolóknak. — A szt.-pétervári katonai orvosi akadémia igazgatója jelenti: A természetes Ferencz József-keserüviz rendkiviil jótékony hashajtószernek bizonyul. Már kis adag Ferencz József-viz is biztos, kitűnő hatással jár. — A váci hengermalom részvény- társaság lisztárai 50 KgrmKént Buza- örlemény: Asztali dara AB szám 19 K 80 fill. — Asztali dara C szám 19 K 30 fill. — Király liszt 0 sz. 19 K 60 fill. — Lángliszt l.sz. 19 K 10 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 18 K 60 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 18 K 10 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 17 K 60 fill. — Középkenyérliszt 5. sz. 17 K 10 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 16 K 30 fill. — Barnakenyérliszt 7. sz. 15 K. 10 fill. — 7 72 sz. 14 K 00 fill. - 7 3/4. sz. 11 K 80 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 8 K 80 fill. — Korpa finom F. sz. 6 K 00 fill. — Korpa goromba G. sz. 6 K 10 fill. — Ocsu 6 K 00 fül. Nyilt=tér. Igen alkaimas utazásoknál. Rövid használat után nelkülözhetetlen. Egészségügyi hatóságok által megvizsgálva. Bizonyítvány kelt Bécsben 1887. juliius 8-án. nélkülözhetetlen fog'tlsiztltó-s e r_ A fogak tisztántartásához csupán szájv zek nem elégségesek. A foghúson mindig újólag keletkező ártatmas anyagok eltávolitása csakis mechanikus tisztítással kapcsolatban egy frissítőén és antiszeptikusan haté ogtisztitó-szérrel sikerülhet, minőnek a „KalodonF már az összes kulturállamokban a legsikeresebb hasz nálatra bizonyult. Sülié, főzve jó a kappaní De legjobb az IZA szappan!
