Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-04-30 / 33. szám

2

rosnak. Tanulja az iparát 3—4 évig, de inkább négy évig.

Az inasévek kezdésével azután kerüljön az ipariskolába is. Itt azután, mivel irni, olvasni, számolni tud, ismeri a történelmet, földrajzot, mértant, természettant, vegytant stbit az alapjában, akkor már nem kell, mint most ismételni, hanem ezekben a tudását még fejleszteni lehet. Kevesebb időt kell ezek fejlesztésére fordítani és az ipari szaktudásokra kell törekedni. És pedig úgy, hogy itt a fiú necsak a feltalálókat és életrajzukat tanulják meg, hanem azt is, hogyan kell az olyan dolgot elkészíteni. Az asztalos tanuljon szakismereteket elméletben az asztalosságról, a lakatos a lakatosságról, a kocsifényező a kocsifényező mesterségről. Az iskolai szakoktatás lépést tartson a műhelyben történő szakoktatással.

így erősen hiszem, hogy lesznek ügybuzgó, szorgalmas, szakképzett, müveit inasaink. Mert nem szakad meg a fiú tanításának folyamata, nem lesz alkalma a rá nézve és az ország iparosságára és kereskedőire káros napszámba- járást, cigarettázást, pénzezést, kártyázást megkedvelni.

Már most mi történjék azokkal a fiukkal, a kik a hat polgárit elvégezték ? Ezeket az értelmes mesterek felfogadják 1—2 évre inasnak, az értelmes szülők az 1—2 év letelte után beadják a felső ipari és kereskedelmi iskolába. Ezekhez a fiúkhoz jogosan bízok, hogy belőlük hasznos, szakképzett, művelt kereskedői, vagy iparosai lesznek az országnak. Tehát olyan iskolát kívánok, a mely a fiút mindazokra az alapjából szükségesekre megtanítsa, a mire az iparban, a kereskedelemben ma már feltétlen szükség van.

Ezekkel akartam pótolni azokat, a mellyel a nyilvánosságnak és Szentgyörgyi Gusztáv úrnak tartozom. Hogy én ezt az iskolát polgári iskolának nevezem, ez azért van, mert ebben még sem ipart, sem kereskedelmet nem tanítanak, csak előkészítik őket az alapra. De ha Szentgyörgyi Gusztáv úr „Középfokú kereskedői és ipari iskolának“ akarja nevezni, neállat iránti gyöngédségből is gyermeki szere- tete sugárzik ki!

Az Anyám tyúkja című vers a gyermekirodalomnak máig is ama mesterművei közé tartozik, a melyeket a felnőtt ember is gyönyörűséggel olvas és a melyeknek hatása alól életűnk alkonyán sem tudunk szabadulni. Havas Adolfnak az Anyám tyúkja című költeményhez fűzött megjegyzését Barótí Lajos egészen helyesen nem ide valónak nyílvánítja, de őt is tévedésbe esik, a mikor azt hiszi, hogy az öccsét látogatta meg itten. Petőfi István sohasem volt Vácon mészáros legény.

Az Anyám tyúkját a külföldi irodalomba is átültették. Németre „Die Heínne meiner Mutter“ cím alatt Heinrich Melas, (Gedichte von Alexander Petőfi II. 268.) szerbre Koka moje majke címen Brankovícs Blagoje fordította le, francia nyelven La poule de la mére cím alatt csupán prózában jelent meg H. Desbordes-Val- more tollából. (Poésíes Magyares 74.)

Hogy mikor hagyták el Petőfi szülei Vácot, ép úgy nem lehet megállapítani, mint a hogy ide településűk időpontját nem tudjuk. A városházán nem találni ennek semmi nyomát.

Pesten haltak meg gyors egymásutánban a magyar szabadságharc szerencsétlen esztendejében, í 849-ben, a mikor dicső fiuk a harc mezején vérzett el azért a szabadságért, melyet nálánál szebben soha senki meg nem énekelt.

keni alig van kifogásom ellene, csak már megvolna, mert a ki vasárnaponkint végig sétál a városon, láthatja azt a sok kártyázó, pénzező fiatalságot az utcán, rögtön meglátja azt is, hogy ezeknek is elkelt volna még pár évig iskolába járni.

Most még egyet. Szentgyörgyi Gusztáv úr azt mondja, hogy „most már vegyék át az eszmét azok, a kik mint egyének a közt is képviselik.“ Igenis vegyék át; de még akkor magát az egyént is terheli a kötelesség, hogy tőle telhetőén mozdítsa elő a jó ügyet. Ez okból én még nem ruházom rá egészen a munkát a közt képviselőkre, hanem addig buzgól- kodom, mig azt nem mondhatjuk a közt képviselő férfiainknak: „íme ennyien vagyunk, a kik ezt az iskolát kívánjuk, kérjük ennek felállítását.“

Bakos József.

_____ VÁCI HÍRLAP

Hírek.

Dal a hurcoIKodásról.

Vig tánc zene, bor, lány, vagy szerelem, Értetek lantom fel se emelem a Miről nem zenge soha senki más:

Rólad dalolok, oh hurcolkodás.

Mikor eljön a bájos kikelet,

S fűben hever a naplopó sereg:

Megindul a szék, asztal, pamlag, ágy,

S egy jobb hazába hurcolkodni vágy.

Mikor felvirrad május elseje,

Ezer szívben ezer remény vele,

Kenyérért kiált száz munkás torok:

Utcákon csak Max Taúszki robog.

Álmodból szitok, lárma felriaszt,

Mert a szobádból viszik ezt vagy azt. Méregtől fúlva nyakadba veszed Az egész várost, egész ligetet.

Még jó, ha uj lakásod megleled,

S nem űz a szokás áprilist veled;

Hogy tévedésből vissza mégy oda,

Honnét már elvitt Tauszki lova.

Szerte heverő asztal, szék között Fiad kis öcséd, bőg, vagy nyöszörög.

Az egyik álmos, másik enni kér, Lépten-nyomon csak a méreg kisér.

Mért is van az, hogy nékem az egek Nem adták még meg mind ez örömet? Kézelő, gallér, pálca, semmi más . . .

Nálam könnyen megy a hurcolkodás.

G. M.

— Az uj állomásfőnök. Wallner Godof- réd főellenőr, a váci vasúti állomás főnöke tudvalevőleg nyugalomba vonult. Most költözik be a városba, a hol a tanév végéig marad s azután állandó tartózkodásra családjával együtt Pozsonyba költözik. A hivatal vezetését már átvette tőle utóda: Latkóczy Pál máv. hivatalnok, ki eddig Pozsonyban mint tartalékos hivatalnok működött. Az uj főnök fiatalon került az ország egyik legnagyobb forgalmú állomására. Szívélyesen üdvözöljük uj állásában s közönségünk nevében arra kérjük, hogy hatáskörében a jogos és méltányos kéréseket teljesítse s főleg hasson oda, hogy végre a mi pályaudvarunkból is modern pályaudvar legyen, a mit oly régen, de hiába vár Vác város lakossága.

— Előléptetések a máv=nál. Ismerős vasutasaink közül 1911 május 1-től számítandó ranggal előléptettettek A IV. 3-ból a IV. 2-be Zeller Nándor felügyelő a VI. 1-ból az V. 3-ba dr. Balázsovics Domokos titkár, Hirschmann Nándor főmérnök, a VI. 3-ból VI. 2-be Jakab- házy László, Kruttschnitt Pál főellenőrök, dr. Radó Jenő titkár és Wittenbarth Izidor főmérnök a VII. 1-ből VI. 3-ba Tolnay Árpád főellenőrré, Boros Andor főcllenürré, a VII. 2-ból VII. 1-be

Hoffmann Ferenc hivatalnok, a Vili. 3-ból a

III. 2-be Both József, Laszka Antal hivatalnokok, a Endre Dénes, Rajsz Károly fogalmazók, a IX. 1-be Szekendy Dezső hivatalnok, a IX, 2-be Párducz Nándor hivatalnok.

— Schmidt József — akadémikus.

A tudományos akadémia első osztálya Schmidt Józsefet a tudomány-egyetemen az összehasonlító indogermán nyelv tanárát levelező tagul választotta. Schmidt váci származású, ki lankadatlan búvárkodásával, irodalmi munkásságával szerzett érdemeket arra, hogy a tudomány legmagasabb helyén elismerést arasson és az akadémia tagjai közé válassza.

— Halálozás. Albrecht Sándor építőmester élete 40-ik, boldog házassága 9-ik évében Nagyváradon elhunyt. Hült tetemeit Vácra szállították s e hó 28-án temették el a Rókusból a középvárosi levő családi sirboltba. Az elhunytat a Scheffer-család gyászolja. Ny. b!

— Krakker=emlékünnep. A siket- némaintézet kegyeletes ünnepet ült szerdán. Néhai nagyérdemű gondnokának, Krakker Kálmánnak arcképét Bartók Lajos intézeti rajztanár megfestette s az arcképleleplezés a család, az elhunyt tisztelői és barátai nagy társaságának jelenlétében ment végbe. Eljöttek a budapesti gyógypedagógiai intézetek tanárai is és a tiszteletadók megtöltötték az egész dísztermet. Kontur László hittanár megelőzőleg gyászmisét mondott az elhunytért. Az emlékbeszédet Borbély Sándor igazgató mondotta Krakker Kálmánról, ki hivatalos elfoglaltsága mellett nevét a közéleti működésével is megörökítette. A városnál mint gazdasági bizottság elnöke a modern gazdaság érdekében fejtett ki nagy munkásságot, a szőlőtelepet nem várt jövedelmezővé tette, a kaszinóban, a lövőházban, takarékpénztárban legbuzgóbb munkálkodása által tűnt ki, mint gazdasági tudósitó a földművelésügyi miniszterek számtalan elismerésével dicsekedhetett s egész munkássága nemcsak a királyi kitüntetésben, de barátai, ismerősei, a város teljes rokonszenvében részesült. Az igazgató jellemezte Krakker Kálmánt mint mint az intézet lelkes, páratlan buzgalmú gondnokát s találó szavai mély hatást keltettek. Szalay Ottó kegyeletes emléksorai után megmagyarázták az intézet növendékeinek az ünnepély jelentőségét, majd Borbély igazgató beszédét osztották szét a jelenlevők között.

— Előléptetések a m, Kir. honvédségnél A király 1911. május 1 -ével előléptette a m. kir. honvédség állományában dr. Tónay Dezsőt II. osztályú főtörzsorvossá, Bro- kés István honvédhuszár századost őrnaggyá, Borsos Miklós honvédgyalogos zászlóst hadnaggyá, Nikitits István kassai honvédkerületi segédszámtisztet Budapestre a honvédelmi minisztériumba számtisztté.

— Amolnár-ipartársulataBuKiban. A helybeli molnár-ipartársulat pünkösd hétfőjét használja fel, hogy nyári mulatságát megtartsa. A mulatság a Buki-szigeten lesz s már délután kezdődik. Este halpaprikást és molnárcsuszát kapnak a vendégek. A meghívókat már legközelebb bocsátják ki a zajosnak és érdekesbek ígérkező nyári mulatságra.

— A ref. gazdakör közgyűlése. A felsővárosi ref. gazdakör fontos ügyekkel fog foglalkozni ma, vasárnap tartandó rendkívüli közgyűlésén. A tárgyak ezek lesznek: 1. Elnöki jelentés. 2. Baromfi és sertés tenyészállat beszerzése várdsi és^ állami segítséggel. 3. A gazdakör által beszerzett gépek ismertetése és kezelése, Kurdi L. előadó. 4. Az április 8-án tartott választmányi gyűlés javaslatai. 5. Esetleges indítványok.