Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-04-16 / 30. szám

4 máv. felügyelő és Goldberg Simon építész. Az új takarékpénztár, hir szerint, jelzálogkölcsö­nökkel nem fog foglalkozni, az alagi sportte­lepet akarja ellátni. Az alakuló közgyűlés ki­mondotta, hogy május elsején kezdi meg a takarékpénztár működését. — Kik az új virilisták 1911. évben ? Vác város képviselőtestülete utolsó közgyű­lésen állította össze a város virilis képvi­selőinek névjegyzékét. Az idei virilisták a kö­vetkezők : 1. Gróf Gsáky Károly 14411 K. 2. dr. Hnber József 5128 K. 3. Váci id. alap. káptalan 3912 K. 4. Lobi Ármin 3040 K. 5. Nagy Sándor 3028 K. 6. Váci Takarékpénz­tár 2517 K. 7. Luczenbacher Jenő 2414 K. 8. dr. Baksay Károly 2164 K. 9. Babies József 1870 K. 10. Reitter Ödön 1690 K. 11. Bauer Mihály 1562 K. 12, Révész Béla 1509 K. 13. Tor day Jenő 1486 K. 14. dr. Fauer Béla 1398 K. 15. Nyugalmazott papok háza 1302 K. 16. Tragor Ignác 1273 K. 17. Boros Jakab 1196 K. 18. Pápa Manó 1135 K. 19, Németh Péter 1097 K. 20. dr. Galcsek György 1088 K. 21, Pápa Herman földbirt. 1064 K. 22. Neuwirth Simon 1055 K. 23. özv. dr. Freysinger Lajosné 1036 K. 24. Bucsek István 980 K. 25. Bartos Ferenc 953 K. 26. Klapati János 920 K. 27. dr. Rózsahegyi Gyula 908 K. 28. Breitner Ist­ván 856 K. 29. Lőwinger F. Sándor 822 K. 30. Korpás Lajos 814 K. 31. Marx János 804 K. 42. Griinhút József 792 K. 33. dr. Forgó Kálmán 762 K. 34. Wohl Henrik 748 K. 35. Biel József 739 K. 36. Hufnagel Imre 700 K. 37. Kurdy Béla 675 K. 38. Ipar és keresk. hi­telintézet 666 K. 39. Vörösmarty Lajos 638 K. 40. Lőwinger Samu 633 K. 41. Farnady József 637 K. 42. Lampert Soma 627 K. 43. Schneller Miksa 626 K. 44. Goszman Ferenc 623 K. 45. Novák Antal 622 K. 46. Pápa Fri­gyes 621 K. 47. Perczián Gusztáv 618 K. 48. Kiss Lajos 611 K. 49. dr. Fauer Imre 607 K. 50. Kemény Bertalan 605 K. 51. dr. Nagy Ár- min 588 K. 52. dr. Udvardi Jenő 586 K. 53. Kvell Rudolf 575 K. 54. Müller Antal 568 K. 55. Lőwinger Mór 561 K. 56. Reiszman Gyula 553 K. 57. Hirschfeld Mayer 539 K. 58. Olaj Ferenc 534 K. 59. Lőwinger Ernő 531 K. 60. Matzenauer Oszkár 520 K. adóösszeg alapján. — Szükség esetén behivandók : 1. AT kir. ál­lamvasutak 514 K. 2. dr. Oberländer József 505 K. 3. Czerny József 505 K. 4. Helcz Fe­renc 491 K. 5. Nagy Zsigmond 481 K. 6. dr. Matisz Dezső 476 K. 7. Schrött János 468 K. 8. Perlusz Márton 467 K. 9. Velzer Kálmán 465 K. adóösszeg alapján. A dűlt betűkkel szedettek adója duplán számit. — Két polgári biró a váci járás= bíróságnál. A váci járásbíróságnál január elsejétől új rendet honosított meg a bíróság vezetője: megosztotta a pereket két biró kö­zött, kik külön épületben tárgyalnak. Hogy ebből mennyi zavar és kellemetlenség szárma­zik, azt a napokban tapasztaltuk. A kibocsá­tott idéző végzések ugyanis nem jelölik meg, hogy melyik bírónál, melyik épületben lesz a tárgyalás és igy a kevésbé jártas ügyfél sehogy- sem tudja magát kiismerni. A napokban egy püspökszilágyi ember volt alperesként a bíró­sághoz kilenc órára beidézve. Megjelent már nyolckor, mert hisz hajnalban elindult hazul­ról, hogy le ne késsen. Leült a bíróság polgári épületének folyosóján, várta, inig a nevét ki­áltják. Azalatt a másik épületben szépen el- makacsolták. Most már kénytelen igazolással élni, melynek körülbelül 100 koronát kitevő költségét tudvalevőleg mindenesetre neki kell megfizetni. Mindenesetre helyes lenne, — ha már két biró tárgyalja a polgári ügyeket — leg­VÁCI HÍRLAP alább az idéző végzéseken imák ki a tárgyaló biró nevét és a tárgyalási terem számát, mint az a budapesti járásbíróságnál történik. ~ A vicinális vicinálisa. Drágffy Sándor érsekvadkerti földbirtokos előmunká­lati engedélyt kért egy Dejtárról kiinduló és Borsosberényig közlekedő helyiérdekű vasúti vonalra, mely Érsekvadkerten keresztül körül­belül egy órával rövidítené meg a balassagyar­matiak útját Diósjenőig, a honnan Vácig a duna-ipolyvölgyi vasúton utaznának. — OvjuK a madarakat. A madár- védelem hatékonyabb támogatása s ezzel a kár­tékony rovarok csökkentése céljából a föld- mivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a városi és községi elöljáróság a rendőrközegeket, il­letve községi mező- és hegyőröket a madár- védelem gyakorlati keresztülvitelére záros ha­táridőn belül kitanitsák és szigorúan utasítsák arra, hogy mindazokat, kik a hasznos madarakat pusztítják, a madarak fészekéit, tojásait, fiait elszedik, haladéktalanul jelentsék fel s hogy az ilyen feljelentésekre a kihágási hatóságok a megtorló eljárást azonnal indítsák meg. Elren­delte továbbá, hogy alkalmas helyeken figyel­meztető táblák állíttassanak fel, melyeken a közönség „Óvjuk a madarakat“ felhívással a védelemhez szükséges segédkezésre felkérendő s egyúttal a madárpusztitás törvényes büntető következményeire figyelmeztetendő. Mezőgaz­daságunkat s ezzel országos érdekeinket oly közelről érinti ez a kérdés, hogy a miniszter joggal igényt tarthat a hatóságok eredményes közreműködésére. — Romlanak a villamos vezetéKeK oszlopai. A kik megfigyelték villamos veze­tékünk oszlopait, tapasztalhatták, hogy azok felállításuk óta — alig pár éve — ijesztő mó­don romlanak. Alig van már oszlopunk, me­lyet meg ne támogattak volna, mert különösen ott, a hol a föld felszínét elhagyják, rothadni kezdenek, odvasakbe a földbe pár centiméte­rig és kidőléssel fenyegetnek. Ganzék valami olajfélével próbálkoznak mostan, hogy azzal kenik be az oszlopokat, de szakértők állítják, hogy ennek se sok haszna van. Hübschl Kál­mánnak van egy eszméje, melyet felajánlott az oszlopok megvédésére, azt ugyanis, hogy min­den egyes oszlop köré a föld színétől 7Ü centi­méterig lefelé és 30 centiméterig fölfelé burko­latnak tegyenek betoncsöveket, mely nem en­gedi a fához a föld nedvességét s évtizedekre megvédi az oszlopokat a rothadástól. Ez a védelem valóban jónak látszik s bizonyára ol­csóbb is, mintha egy-két év múlva egészen új oszlopokat kellene felállítani. — A fűmagtermelés meghonosítása Magyarországon.Figyelmébe ajánljuk mind­azon gazdáknak, kik Magyarországon fűmag- termeléssel szándékoznak foglalkozni, hogy e célból Mauthner Ödön cs. és kir. udvari mag- kere^edő céghez, Budapest, forduljanak. A Mauthner cég, mely a gazdák jövedelmének nagyobbitása terén már oly gyakran volt út­törő, készséggel bocsájt rendelkezésre egy régi, tapasztalatokban gazdag fűmagtermelőt, ki a szükséges útbaigazításokkal és szakszerű tanácscsal szolgál. A cég ezt minden költség felszámítása nélkül teszi, sőt még a szakember útiköltségeit is viseli. Ha figyelembe vesszük, hogy Ausztria-Magyarországba a múlt évben is külföldről csupán fűmagot 2V2—3 millió korona értékben hoztak be, úgy a Mauthner cég ezen mozgalma a gazdák körében bizo­nyára nagy tetszéssel fog találkozni. — Miért nem volt tej a piacon? A nagy ünnepek idején ugyancsak kevés a tej Vácon. Minden házban kalácsot készítenek s a háziasszonyok ha megtakarítanak is a napi tejből, még mindig a piacra szorulnak. Most husvétkor azonban alig volt tej a piacon. A becsületes vidék jól tudván, hogy tejre szükség van, kellő mennyiséggel be is állított a heti­vásárra. Ámde nem számoltak dr. Hörl Péter­rel, a ki megint szét talált nézni a piacon. És mert szétnézett, egymásután öntötte ki a csa­tornába a vizezett, vagy romlásnak indult tejet. A többit elvégezte a rendőrkapitány. A falu­siakat becitálták a rendőrségre és a nagy­szombat azzal múlt el a komor, hivatalos szo­bában, hogy Kálló kapitány a sivalkodó asszo­nyoknak osztotta ki a pénzbírságot. — Villamos vasúti megálló Ra= cseKnál. A mikor hire terjedt, hogy a vác — gödöllő—budapesti villamos vasutat nemcsak méregetik, de meg is építik, nagyobb hive nem volt a vasútnak Racsek Jánosnál. Hogyne, hisz az egész Csörög értéke páratlanul megnöve­kedett egyszerre s Racsek János szőlője is ott terem bőségében. Akkor azt remélte, hogy a vasúti megállóhely is az ő szőlőjénél lesz, de ebben csalódott, mert Tragor Ernő kapta azt meg „Tragor-telep -Csöröghegy“ elnevezés alatt. Akkor Racsek János rokonszenve a va­sút iránt megcsappant, de nem a régi vágya, hogy villamos vasúti megállót kapjon. Agitált, járt, kelt, felhasználta összeköttetéseit, de bi­zony a máv. igazgatóságánál elutasításra talált. Nem csüggedett, ment Hieronymi miniszterig. És a múlt héten nagy lett az öröme. Hivatalos írást kapott arról, hogy a kereskedelmi mi­niszter „Csörög-megálló“ elnevezéssel az ő szőlője előtt egy megállóhely építését rendelte el. A megállóhely örbódéját a villamos vasúti társaság már építteti. A homok-oldali és a csörögi szőlőtulajdonosok együtt örvendhetnek Racsek Jánossal, a ki nagy nehezen kijárta a megállóhelyet. Az új állomásról a legtöbb tu­lajdonos közel éri a szőlőjét s nem lehetetlen, a mit már megint Racsek János emleget nagy szívóssággal, hogy az új megálló környékét parcellázni fogják. — Gyorsvonatok helyett személy­vonatok. A Budapestről Erdélybe s Erdély­ből Budapestre érkező gyorsvonatok május első napjától kezdve újra a keleti pályaudvar­ból indulnak, illetve oda érkeznek. Ezek a gyorsvonatok két év óta Cegléden keresztül közlekedtek s az indulási és érkezési állomás a nyugati pályaudvaron volt, a minek főleg a Vác felől érkezők és Erdélybe indulók örültek. Úgy látszik, ez az intézkedés nem könnyített annyira a keleti pályaudvar forgalmán, hogy állandósítása célszerű lett volna. Ezért aztán a máv. igazgatósága úgy intézkedett, hogy má­justól kezdve ezek a gyorsvonatok ismét Rá- kosujszászon keresztül közlekedjenek. Ezzel egyidejűleg az erdélyi személyvonatok útirá­nyát is megváltoztatják; ezek a vonatok má­jus elsejétől kezdve a nyugati pályaudvarról indulnak, illetőleg oda érkeznek, mert nem Rá- kosujszászon, hanem Cegléden át fognak köz­lekedni. — Adomány. A váci ipar- és kereske­delmi hitelintézet a helybeli ref. iskolának 20 K-át adományozott. Fogadja érette ez úton az iskolaszék kösszönetét. — Vác legnagyobb selyemtenyész= tője. A szegszárdi selyemtenyésztési felügye­lőség kiadta a múlt évi selyemtenyésztésről szóló jelentését. Ebből a nekünk megküldött jelentésből látjuk, hogy Vácon és környékén egyre kevesebben foglalkoznak már selyem­gubó tenyésztéssel. Más években még külön statisztikát állított Vác városáról a felügyelő­ség, most már elégnek tartja megjegyezni, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom