Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-12-26 / 101. szám
VÁCI HÍRLAP 5 — Lovasitott papok. Érdekes átirat jött a héten a katonáéktól Vácra a katonai ügyosztályhoz. Fölszólitandók az összes váci illetőségű tart. katonai lelkészek — úgymond a drákói rendelet — valláskülömbség nélkül, hogy mert mozgósítás, illetve háború esetén közülük bármelyik is beosztható a lovassághoz, vagy tüzérséghez, tanuljanak meg lovagolni! Megemlíti az átirat, hogy erre a célra a gyalogsági tiszteknek felállított ekvitációk szolgálnak s a lovaglást megtanulni óhajtók ebbeli szándékukat január 15-ig jelentsék be a város katonai ügyosztályánál. A tartalékos lelkészek közül felszólitandók: Rassovszky Gyula, Kisparti János, Karácsonyi József, Kornis Gyula, Rassovszky Kálmán, Sebes Ferenc, Torna József Kiss István, Rárdosi Fetenc, Révész István, Horváth Zoltán, Jungreisz Izidor és Ganzéi Mózes. — A 48-as honvéd. Letűnt idők szép emlékeit őrzik a múzeumok. Minden legcsekélyebb tárgy is a múltból egy-egy regét tudna mondani boldogabb korról, vagy ádáz küzdelmekről. Ma már bizony kevesen vannak a szabadságharc hősei között; ők ma élő történelmünk. Megható, ha ily harcos ifjúkora egy-egy emlékétől megválva s azt a jövő nemzedék tanulságára a múzeumnak adja így Hirschfeld Gyula, 48-as honvéd, városunk derék polgára 2 ezüst, 3 rézérmet és 2 papír bankót adott a múzeumnak, melyért az egyesület ez úton is köszönetét fejezi ki. — Névmagyarosítás. Sipler József a pesti hazai takarékpénztár főtisztviselője nevét belügyminiszteri engedélylyel Péterffy-re magyarositolta meg. — R. Kovács Laura művészestélye. RKovács Laura, a neves szavaló művésznő, művészestélyt fog rendezni városunkban. Az estély december 27-én d. u. V26 órakor lesz a városház közgyűlési termében. Az estély jótékony célt szolgál, mert a művésznő a belépti dijakból befolyó jövedelem egy részét a Szent Antalról nevezett nőegylet sze-' gényeinek juttatja. — Milyen hús kerülhet a hatósági mészárszékbe? Gazdasszonyainkat és állattartó gazdáinkat is érdekelheti az a rendelet, melyet a földművelésügyi miniszter az alispán utján most adott ki a városoknak és a községeknek arról, hogy milyen húst mér hetnek a hatósági hússzékben. A rendelet ez: Ismételve kérdés intéztetett hozzám arra nézve, vájjon a húsfogyasztás tárgyában kiadott rendelet lül §-ban jelzett hatósági hús székben mily húsok árusíthatók, illetőleg ab ban közfogyasztásra teljesen alkalmas húsok kimérhetők-e? Háromféle okhói kerülhet hús hatósági hússzék utján elárusitásra, még pedig 1. a húsvizsgálat folyamán közfogyasztásra feltételesen alkalmasnak talált és előkészítő eljárások által emberi élvezetre alkalmassá tett beteg állatok húsa; 2. továbbá olyan hús, a mely noha egészséges állatokból származik, valamely objektiv tulajdonságánál fogva a feltétlen közfogyasztásra kerülő állatok húsánál csekélyebb értékűnek minősítendő és 3. végre a teljes fejlettséget még el nem ért, vagyis tápláló értéke tekintetében a felnőtt szarvasmarha húsánál csekélyebb értékű növendék marha húsa is olyan községekben, a hol ily hús kimérésére külön mészárszék nem áll rendelkezésére. A hatósági hússzéket a rendelet közintézménynek minősiti, sőt, hogy a nem mészárszékbe való hús árusítását mondja csak a hatósági hússzék feladatának, ezen elvet inkább csak általánosságban mondja ki, addig a rendelet 102. §-a alapján, mert ezen szakasz a hatósági hússzék körébe tartozó húsféléket egyenkint megjelöli, a hatósági husszék közintézményi jellege teljes szabatossággal meg is állapítható. Alig lehet kétség az iránt, hogy a 104 §. olyan értelmezést engedhet csak meg, a mely a hatósági hússzék közintézményi jellegével nem ellenkezik. Az előadottakból önként következik, hogy az idézett rendeletem 104 §-ának azon kijelentése, mely szerint mindenkinek jogában áll szabályszerűen levágott állatainak testrészeit a hatósági hússzékbeu árusítani, csak akkép értelmezhető, hogy az állatok vágását, illetve szúrását kivételesen, tehát csak alkalmilag és iparszerűleg űző magánosok által levágott állatok is a hatósági hússzék útján bocsáthatók közfogyasztásra, abban az esetben, ha a közfogyasztásra bocsátásnak ezen módja közérdekű, ha tehát a levágott állatok húsán vagy a közegészségügyre, vagy az állategészségügyre kiható ártalmak állapíttatlak meg, vagy edig ha a hús valamely objektiv tulajdonságánál fogva csekélyebb tápláló és élvezeti értékűnek minősíttetett. A közfogyasztásra feltétlenül alkalmas húsoknak a hatósági hússzék útján való forgalomba hozatala ezzel szemben csak két esetben lehet közszükséglet. Az egyik eset a kényszervágások esete, a mikor az állattulajdonos tudvalevőleg teljesen ki van szolgáltatva a húsiparosnak és állatját a legtöbbször csak jelentékeny veszteséggel értékesítheti, a másik eset pedig olyankor állhat elő, a mikor forgalmi korlátozások fennállása esetén a gazda csak helyben értékesítheti állatját és ezt a körülményt az iparos ugyancsak az á'lattulajdonos kárára használja ki. Mindkét esetben általános gazdasági érdekek teszik kívánatossá, hogy az állattartó közönség állatait nagyobb károsodástól való megóvás céljából, ha azok feltétlen közfogyasztásra alkalmasak is, hatósági hússzek utján értékesíthesse, minden más esetben azonban a feltétlen közfogyasztásra utalható állatok húsának hatósági hússzék útján való árúba bocsátása nem közszükséglet és ezért közintézmény jellegével össze nem egyeztethető. Az állatfajt illetőleg megjegyzem, a hatósági hússzékben — lóhúst kivéve — közfogyasztásra szánt mindennemű állatnak ideutasitott húsa kimérhető. Megjegyzem még, hogy a hatósági hússzék intézménye nem tévesztendő össze a hatósági mészárszékkel, mivel a hatósági hússzék fentiek szerint közintézmény', míg ezzel szemben a hatósági mészárszék iparszerűen űzött magánvállalkozásnak tekintendő. — A rétsági megyebizottsági tag választás f. hó 15-én ejtelett meg és ez alkalommal a beadott 141 szavazat mindenikét Uzsák József körjegyző kapta meg. — Romhány fejlődik. A duna-ipolyvölgyi vasút által közelünkbe került községből Írják lapunknak : Romhány község rohamos fejlődésnek néz elébe az ipar és kereskedelem terén. Mint értesülünk, az eddig fel nem ismert értékű ottani kőbányát egy gazdag vállalkozó cég Laszkáry Gyula főrendiházi tag, tulajdonostól hosszabb időre kibérelte. Mert a romhányi kő kiválósága miatt rövid fél év alatt máris országszerte keresetté lett, nem csodálkozunk, ha azt a hirt kapjuk, hogy a napokban 60 bányamunkást fog a vállalkozó Romhányba tetepiteni és hogy a tavasz folyamán a nagy jövőjű kőbányát 200 munkással helyezik teljes üzembe, a felállítandó kőzúzóval együtt. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük még, hogy a »Duna ipolyvölgyi« vasút megnyitása óta a máris beállott lakáshiány megszüntetése végett a községi jegyző kezdeményezésére a tavasszal 10 munkásház fog létesülni Romhányban. Most pedig mint a „Vásári lapok“-ban olvassuk, a vásárjog megszerzésén fáradoznak a romhányiak, és ehhez Balassagyarmat legutóbbi közgyűlése is hozzájárult. — Az ev. egyháznak. Néhai Reiszman Ignác utódai a megboldogult nemeslelkű meghagyása értelmében kétszáz koronát adtak át a helybeli evangélikus egyháznak alapítványul egy szegénysorsú szorgalmas tanuló évenkint való jutalmazásra. A megboldogult emberbaráti érzületét dicséri ez az adomány, melyért ezen az úton hálás köszönetét mond az evang. iskolaszék. — A nőegyletnek. A váci jótékony nőegyletnek a váci hengermalom r. t. igazgatósága 25 koronát küldött jótékony céljaira. Az egyesület elnöksége ez úton mond köszönetét az adakozóknak. — Gizella-telep — munkásüdülő telep. A Nagymaros közelében levő Gizella-telep, melyet a váciak is jól ismernek, sehogy sem akar jövedelmező lenni, ezért tulajdonosa árúba bocsátotta. Mint értesülünk az Országos Munkásbetegsegélyzö és Balesetbiitositó Pénztár tárgyalásokat folytat Gizella-fürdötelep- és vizgy ágy intézet megvásárlásra. Ismeretes, hogy a kormány és utóbbi időben maguk a munkaadók is milyen nagy gondot fordítanak munkásjóléti intézmények létesítésére. Az Országos Munkásbetegsegélyzö és Pénztár sem volt tétlen a hivatása körébe tartozó munkásjóléti intézmények létesítése tekintetében, de azzal a nagy és fontos jelentőségű lépéssel, a melyet Gizellafürdőtelepnek a tagjai számára "leendő megvásárlásával tenne, hálára kötelezné a munkásságot. Világos, hogy az esetleges vásár felsőbb jóváhagyásra szorul, de beavatott körökben remélik, hogy a kereskedelemügyi minisztérium nem fogja útját állani a Munkásbetegsegélyző-pénztár törekvésének, hogy a főváros közelében egy nagyobb szabású modern üdülőhelyei és szanatóriumot létesítsen tagjai számára. — Lopás a rendőr jelenlétében. Molnár rendőr a vásárban figyelemmel kisért egy gyanús asszonyt és követte. Ez nem vette észre és megállott Rosenberg Mórné boltja előtt. A rendőr látta, hogy egy fiatalember a noltajtóról ruhákat lopott le s rögtön átadta az asszonynak és jó tolvajszokás szerint aztán elfutott. A rendőrnek csak az asszonyt sikerült elfognia, kit a rendőrkapitány elé állított. Az asszonyt Farkas Józsefné nak hívják s beismerte, hogy többször volt már büntetve lopás miatt. Tettestársát azonban a világért sem árulta el. A kapitány örökre kitiltotta a tolvajt Vác város területéről és átadta a bíróságnak. — Lapok versenye. Napilapjaink folytonos vesenyében az új évvel alig merül fel új mozzanat. Legalább nincs tudomásunk arról, hogy új lap indulna, ami nélkül a közelmúltban év alig múlt el, új év alig köszöntött ránk. A meglevő lapokra viszont jó auspiciumok közt köszönt be az új esztendő. Válságos időket élünk, mikor inteliges ember nem nélkülözheti az újságolvasást. Kormányválság és új választások előtt állunk. Nem mulaszthatjuk el ily körülmények közt ‘felhívni t. közönségünk figyelmét a napilapok közt szinte versenyen kivül vezető, szerepet vivő Pesti Hírlapra, mely ma eivitázbatlanul a legelterjedtebb és leggazdagabb tartalmú napilapunk. Hétköznapokon 10—12, vasáraaponkon 16—24 oldallal is többet ad,