Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-02-07 / 10. szám

2 VÁCI H I R L A P Úgy a hölgyek, mint a férfiak sok igye­kezettel váltották ezt be — öröm volt azt látni, — de mintha a nők önmagukat múl­ták volna fölül. De ezt nem azért mondom ám, hogy a mamácskák (abbeli haragjukban, hogy le­ányaik kedvét a szinpai forró deszkái felé terelem) hajamba markoljanak. Nem érné­nek célt vele, sőt még örömemre szolgálna, ha ki tudnák sütni, hogy van még egy ma­rókra való hajam. Mindent összegezve : szép est volt. Jól mulattam én is, meg (úgy vettem észre) a közönség is, az én gáncsoló szándékom pe­dig már az előadás folyama alatt, cigányke­reket hányva osont el a teremből. Hírek. — Bercsényi János kinevezése. A keres­kedelmi miniszter Bercsényi János posta és távirda felügyelőt posta és távirda főfelügye­lővé nevezte ki. Bercsényi most ülte váci fő­nökségének negyedszázados jubileumát. Mikor a váci postahivatal élére került mint főtiszt, egy kis vidéki posta volt az, mely évről évre nagyforgalmú elsőrendű postává, táviró és telefonhivatallá fejlődött az ő vezetése alatt. A kereskedelmi miniszter tehát méltán ju­talmazhatta Bercsényi Jánost, midőn főfelügye­lővé nevezte ki. A kinevezés a nagy személy­zettel biró postán és a városban jó hatást tett és sokan siettek az új postafőfelügyelő üdvözlésére. Mi is szívesen üdvözöljük. Szabó Mihály felolvasása. A végte­lenül rossz idő dacára is szép számú hallga­tóság gyűlt egybe a Kúria nagytermében el­múlt csütörtökön. Szabó Mihály k. r. tanár tartott felolvasást az első modern sociológus címmel. Előadása keretében élénk színnel ecsetelte Morus Tamás Utópiáját, rámutatott ez ideális ország szervezetére és boldogsá­gára. Igazán kár, hogy érdekfeszitő magya­rázata hirtelen félbeszakadt, mert a hallga­tóság már-már Utópia államában képzelte magát s bizony kellemetlen volt a hirtelen átmenet ebbe a rideg, érdekkel teli világba. — A legközelebbi felolvasást Hermann Antal egyetemi tanár tartja Boszniáról vetített ké­pekkel és bosnyák énekekkel, f. hó 11-én csütörtökön délután 6 órakor ugyancsak a Kúria, — mint a hivatalos jelentés Ígéri: most már jól fűtött negytermében. Erről részletesebben a szerdai számban. — Kalazanzi szt, József emléke. A váci kegyes tanitórendi főgimnázium ifjúsága ked­den, folyó hó 2-án Kalazanti szent József em­lékezetére zártkörű ünnepélyt rendezett, mely­nek műsora a következő volt: 1. O Pater parvulorum. Énekelte a főgimnázium ének­kar. 2 Boldogasszony Anyánk. Irta: Tárkányi Béla. Szavalta: Lukács József I. oszt. tanuló. 3. Ünnepi beszéd. Tartotta: Agárdi László k. r. tanár. 4. Vadé Rómám! Irta: Ulrich József, Szavalta: Nyári Pál Vili. oszt tan, 5. Pápai himnusz. Énekekelte főgimnázium énekar. — A tulipán-egyesület szinelöadásai. A tulipán-egyesület honosítja meg újra nálunk, a mit vagy másfélévtized előtt oly sok szép siker után abbahagyott az azóta meg is szűnt műpártolók köre: az úri műkedvelő előadá­sokat. Úgy látszik, ennek a szórakozásnak jön el az ideje, mert mindenütt a legnagyobb érdeklődéssel kisérik s a tulipán-egyesület­nek nemcsak a próbáin volt nagy közönség, hanem a február elsején tartott szinelőadásán is. A néző és várakozással teli publikum tel­jesen megtöltötte a siketnémaintézet nagy termét, melyben a színjátszás volt. Először Simon Editet és Rautsik Nándort láttuk egy bájos jelenetben. Simon Edit igen meleg hangú, ügyes fiatal leány, a kinek első kísérlete is sikerrel járt. Rautsik pedig már próbált szí­nész, a ki bátran és otthonosan mozog a színpadon. Dezső József vígjátékéban Az elefántban nagyon kedves és természetes volt Hufnagel Pisti és Baráűi Katinka, Toian Etus mint szobaleánya legmodernebb szobaleányon is túltett, hát tetszett is. A férfiak közül Zdborszky Árpád a nyílt színen is tapsot ka­pót, ez hát eleget mond, Szentgyörgyi Gusztáv (lelke, rendezője ezeknek az előadásoknak) igen értelmes, nyugodt műkedvelő, a ki bár­mit vállal, azt jól is játsza meg, Vatter Ferenc a darab legnehezebb szerepében teljesen ki­elégítő, Mayer András pedig ha egy kicsit elfogódott volt, majd belejön a műkedvelős­­ködésbe, ha többször jelenik meg a világot nem jelentő deszkákon. Az egész estéről azt az általános hangulatot konstatáljuk, hogy kedves volt s igy méltán érdeklődéssel néz­hetünk a február 20-iki és »folytatása kö­vetkezik« műkedvelői előadások elé. A Tuli­pán Szövetség február 1-i szinielőadásán Tó­ján Károlyné 6 K-t, N. N., 5 K-t, Jelinek Ágoston, Krakker Kálmán dr. és Virter Lajos dr. 3—3 K-t, Kruttschnitt Pál, Lázár Erzsiké és Schumacher Jenő 2—2 K-t. özv. Cseley Jánosné, N. N., Rappensberger Andor és Tóján Károly 1—4 K-t fizettek felül. Fogad­ják a felülfizetéseket adományozók az egye­sület elnökségének köszönetét. — Kinevezések. A pénzügyminiszter Sza­lag László váci járási számvevőt, Tápay János és Preszly Gyula pénzügyminiszteri száinel­­ellenőröket számvizsgálókká, Szegő Pál kir. adótisztet adósegéddé, Mátrai István és Maugult János számgyakornok jelölteket a vallás és közoktatásügyi miniszter számgyakornokká nevezte ki A belügyminiszter Bmtze György ugocsavárinegyei számtisztet a nagykárolyi tébolydához gondnoknak kinevezte. — Gratu­lálunk! — Farsang az ipartársulatban, A váci ipartársulat farsangi mulatságát szombaton este tartotta meg helyiségeiben. Habár a szo­kásos nagy közönség most nem gyűlt egybe, a szokásos jókedv mégsem maradt els hajnalig ugyancsak kiélvezték a táncot. Jelenvoltak: Asszonyok: Schmidt Ferencné, Kőbl Jánosné, Qvell Rudolfné, Szakszik Mihályné, Parti Jánosné, Ratulovszky Nándorné, Simon Sán­­dorné, Obermajer Lőrincné, özv. Mihalovics Jánosné, Svorcz Pál né, Krach Józsefné, Hor­váth Jánosné, Horváth Sáudorné, Cservenák Lajosné, Földi Miklósné, Pölcz Jánosné, Bol­gár Pálné, Bierenbecz Jánosné, Lenkhardt Rezsőné, Seger N-né, Hatala István né, Kúrián Pálné, Juscsák Jánosné, Kalocsay Lajosné, Csányi Istvánná, özv. Kindler Jánosné, Rö­­senhacher Jánosné, Nyáry Györgyné. Leányok: Mihalovics Teri, Kretsmayer Ilona, Sztelma Juliska, Való Bözsi, Szakszik Margit, Obermayer Ilona, Csányi Margit, Fischer Margit, Juscsák Mariska, Mihalovics Bözsi, Horváth nővérek. A váci I. Ált. Ipartársulat táncmulatságán felülfizettek: Reitter Ödön, Hornung Albert 8 -8 K, Szalay testvérek 640 K, Millmann Árpád, Schmidt Ferenc 5—5 K, Ricsovits János 4 K, Mischler Kornél, Szakszik Mihály 3—3 K, Tabacska Mihály, Besskó Béla, Miha­lovics János, Hlavacsek János, Neuburger Antal, Túri Sándor, Bárdos Ernő 2—2 K, Köbl János, Qvell Rudolf, Hatala István P40—1 40 K, Való Antal P30 K, Földi Miklós, Gelléry Árpád, Csányi Istvánná 1-20—1-20 K, Svorcz Pál. Ratulovszky Nándor, Kurjan Pál, Böszörményi János, Obermayer Lőrincné, Millmann Aladár, Mihalovics Jánosné, Hor­váth János 1—1 K, Nyári György, Krach József, Lenkhardt Rezső, Cservenák Lajos, Kalocsay Lajos 50—50 fillért. — Az izr. nőegylet egy éve. A váci izr. Montefiore Judit nőgylet január 31-én tartotta rendes évi közgyűlését, melyen Kohn Ignácné elnök az egyleti életben előforduló jelentéke­nyebb eseményekről számolt be. Köszönetét mondott a közgyűlés jótevőinek, kik pénz­beli és természetbeni támogatásukkal tehe­tővé tették, hogy az egylet mintegy 1000 ko­ronát osztott ki a szegényeknek és hogy 24 iskolás gyermeket teljesen felruházott. A nőegylet 2 uj alapítványt létesített: egy kihá­­zasitási alapítványt, melyből minden szegény férjhez menő leány megfelelő támogatást kap és egy szegény iskolás gyermeket felruházó alapítványt, melynek kamataiból szegény is­kolás gyermekeket ruháznak fel. Ez utóbbira nézve jelentette az elnök, hogy a felruházási E következtetésben nincs egy eredeti vo­nás, de a mód, a hogyan ide jutott, érdekes. A dolgozat tele van a bölcsészeiben képzett ember ismereteinek feltüntetésével. A régi bölcselőket és bölcseleti rendszereket ép úgy ismeri, mint az újakat és ily összefoglaló át­tekintés után von következtetési a legfonto­sabb kérdések egyikét, a vallásosságot ille főleg, hogy t. i. az előbbi idézetet más sza­vakkal fejezve ki: A modern bölcsészet erre nézve ép oly kevéssé tud kielégítő és meg­nyugtató feleletet adni, mint a régiek. Ezzel a jkérdéssel foglalkozik a Darwrin-féle el­méletek hatása alatt nagyban fellendült ter­mészettudományi kérdések fejtegetésénél is, itt mondja Bagehot után, hogy a nagy em­berek oly módon hatnak korukra, hogy megállapítják a hangot, melyen mások be­szélnek s a modort, melyben mások csele­­kesznek. E hatás Tordayn is észlelhető. Tel­jesen benne van az áramlatban, melyet az evolucionizmus indított meg, de el kell is­merni, volt oly erős, hogy nem sodorták el teljesen, mint a németek számos tudósánál tapasztaljuk. Elfogadja a természetes kivá­lasztás tanát, követeli az eddig elhanyagolt természettudományok számára a megfelelő érvényesülést, de mikor az iránynak oly el­fajulását látja, a mely minden szelleminek durva tagadása, az idealizmus nevében tilta­kozik az uj irány ellen. Tanulmányában (Természettudomány éspo iitika) a kor kívánalmaihoz alkalmazkodik ; ebben az időben Európaszerle Darwin esz­méi uralkodtak, igy érdekes is tudott tenni, a maga egyéni megjegyzéseit is a legalkal­masabb időben tehette meg. Abból indul ki, hogy »a természettudományok a hanyatlás­nak indult filozófia és a politika régi eszméi­nek romjain fel akarják építeni a jövő társa­dalmi tudományának épületét.« A darwiniz­mus álláspontján vizsgálja az emberiségnek ily irányú küzdelmét s igy kiált fel: »Ne dobja félre az emberiség az idealizmus lobo­góját, melynek, ha most nem is akadnak hí­vei, bizonyára fognak akadni a közel jövő­ben.« Jövendölése bár minden részletében nem teljesedett be, tény, hogy a világfelfor­gatóként jelentkező uj eszméktől megindított harcok elcsitultak, a tudomány, a műveltség nyert s a mi elten irányultak, ma is áll, az egyéni meggyőződés határán belül sohasem tesz megsemmisíthető. (Befejezése szerdai számunkban)

Next

/
Oldalképek
Tartalom