Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-12-05 / 95. szám

VÁCI HÍRLAP 3 szoló gárda méltányolására. Mind két érde­kes előadást figyelemmel hallgatták s meg­tapsolták. — Adomány. A Váci Nőegylet ez úton is köszönetét mond Bartos Ferencnek 1U0 ko­rona adományáért, melyet boldogult atyja, né­hai Bartos Imre emlékére a Váci Nőegylet­nek juttatott. — Az osztrák árúk ellen. A pénzügymi­niszter a napokban rendkívül fontos rende letet küldött a pénzügyigazgatóságokhoz. A rendeletben a miniszter felhívja a pénzügy­igazgatóságokat, hogy utasítsa közegeit, hogy azok járják sorra a trafik-joggal biró üzlete­ket és az ott található osztrák szivarkahü­­velyekről s cigarettapapírokról készítsenek pontos statisztikát. Továbbá figyelmeztessék a dobányárusitókat arra. hogy ezentúl az osztrák gyártmányú mindennemű szivarka­­papirok árusítása tilos. Ez az utóbbi mondat úgy értelmezendő, hogy a mostani készlet kiárusítása után az osztrák árúból uj szállít­mányt hozatni nem szabad. Ha valamelyik trafikos a miniszter eme rendeletét nem res­pektálná, úgy az illetőtől megvonják a trafik engedélyt. — Vasút a — Naszályra. Sztojanovics Jenő, a jeles zeneszerző másfél évtized előtt szerkesztője volt a Váci Hírlap-nak. Mikor át vette a lapot, beköszöntőjében megírta, minek kell létesülni Vácon, miuek létesítését segíti elő tollával. Többek közt — emléke­zem — azt óhajtotta, hogy mielőbb épüljön meg egy vasul a Naszályra, mert az ország egyik legszebb kilátó pontjainak a mi jel­legzetes begyünk s a vasút idegen forgalmat fog csinálui. Akkor mosolyogtak e terven és mondogatták, hogy Sztojanavits jó zeneszerző, de látszik, nem praktikus ember. És másfél évtized múlva mintha igazolnák Sztojanovits Jenő álmát: meglesz nem sokára a vasút a Naszályra! Igaz, nem szórakozásra épül, az üzleti vállalkozás készítteti s ezzel nagy hasz­nára lesz városunknak. Említettük már, hogy a Lőwinger-testvérek a naszályi kőbánya eredményesebb kihasználására egy millió alap tőkével biró részvénytársaságot alakítanak, melyben az alapítókon kívül a bányatulajdo­nos püspökség is részt vesz. Szakkörökben azt a vállalkozást igen reálisnak és jövedel­mezőnek jósolják, bizonyos tehát, hogy a részvénytársaság nemsokára megalakul. Vá­rosunkra nézve fontos ennek a társaságnak megszületése, mert mintegy 150 embert fog alkalmazni s feldolgozó telepe nem künn, a bányában, hanem itt Vácon lesz. A nagy vál­lalkozás most azzal kezdi munkáját, hogy vasutat építtet a Naszályra. Két irányban: a Bukihoz vizi rakodóhoz és a vasúthoz ve­zetik a vasutat, mely 60 cen-es nyomtávon iparvasutnak készül, hogy a Naszály hires kőtermékét elszállíthassa, A vállalkozók mér­nöke : Zrana Pál már az egész vasúti tervet elkészítette, miután a területet felmérte. Az iparvasut a Kobrák mellett megy ki s a pap­völgyi útnál kerül fel a hegyre nem egyszer 30 promiles kapaszkodón. A vasútra most a kereskedelmi miniszter is megadta engedé­lyét, melyről a következő hivatalos értesítést adták ki: A kereskedelemügyi miniszter Nagy Izsó és Badó László építési vállalkozó cég­nek a magyar királyi államvasutak Vác ál­lomása mellől kiágazólag Vác város és Kösd község határain át naszáli kőbányáig, vala­mint egy elágazással a Büki szigetnél létesí­tendő dunai rakodóig vezetendő keskenyvá­­gányú gőzüzemű iparvasutra az előmunká­lati engedélyt megadta. Mint értesülünk, az iparvasut megépítéséhez már |a tavasszal hozzákezdenek és a részvénytársaságnak a megépítés 250,000 koronájába kerül. — Csendes tragédia. Még szeptember­ben történt, hogy Nagy Zsigmond asztalos eltűnt Vácról Ráskai Máriával, a szövőgyár egyik munkásnőjével. Azt mondták, hogy a szerelem hajtotta el őket hazulról. A szülők kívánságára rendőrségünk kerestetni kezdte a szerelmes párt s a leányról most jött is hir Szegedről. Az otttani rendőrség jelenti a kö­vetkezőket: Farkas Vendel rendőr a közúti Tisza-hid alatt a bárkák közt egy nőt látott meg este a vízben. Rögtön kimentette, men­tők bevitték a kórházba. Az mondotta, hogy Ráskai Máriának hívják, szerelmi bánatában a Tiszába akarta magát ölni, különben pedig Vácra való. A leányt néhány napig ápolták a kórházban s most már haza is engedték, a hova a napokban meg is érkezett. — Örökösöket keresnek. Dr. Matisz Dezső váci kir. körjegyző a városháza hirdető táb­lájára hivatalos hirdetményt függesztett ki, mely szerint néhai dr. Krno Péter volt váci ügyvéd örökösei: Krno Gusztáv és Krno Milos kerestetnek. Ha kellő időben nem je­lentkeznek, részükre gondnokot rendelnek ki. — Strichninnel mérgeznek. Nógrádverő­­cén, illetve a község határában bérelt vadász­­területen most strichninnel mérgezik a na­gyon elszaporodott dúvadakat, különösen a kártékony szarkákat A mérget idegen álla­tok húsába teszik, azért figyelmeztetik a kö­zönséget, hogy úgy a húsoktól, valamint a már megmérgezett állatoktól tartózkodjanak s az elhullott dúvadakat kutyáiknak oda ne adják. — Charles Francist nálunk is keresik. A bécsi világhírre szert tett ciánkális-mérge­­zés hullámai eljutottak Vácra is nemcsak az újságok révén, de hivatalos formában is. A bécsi rendőrség ugyanis megkeresést intézett a váci rendőrséghez is, hogy a méreg kül­dőjét nyomozza. Nem érdektelen, hogy7 oly nagy súlyt fektetnek az ügy kiderítésére, hogy a megkereséshez teljes tényleirást mel­lékeltek, sőt fotográfiái másolatban megküld­ték a Charles Francis által irt levelet is, me­lyet a vazérkari tisztekhez intézett. Az akta, mely érdeklődést keltett a rendőrségen né­hány pillanatra, valószínűleg nem lesz eljá­rás tárgya nálunk, csak egy érdekes doku­mentum, hogy mily lázas buzgalommal ke­resik a tettest, midőn még a kisebb városok rendőrségeit is a nyomozásra szólítják fel. — Adomány. A vöröskeresztegylet céljaira Bartos Ferenc néhai édes apja Bartos Imre emlékére 100 koronát adományozott. A nemes­lelkű adakozónak ez úton is hálás köszöne­tét mond az egylet elnöksége. — Felülfizetések. A felsővárosi földmi­­velőtársulat november 21-én tartott tánc­­mulatságán fölülfizettek : Scheffer András 4 K, Petrányi Mátyás, Farkas István, Zsideg Ig­nác, Fekete József, dr. Virter Lajos, Hufna­gel István, Stajder Ferenc, Borbély István 2—2 K, Parizek Ferenc, Mészáros István, Kocsis György, Tóth János, Borbély József, Raj­­csányi Ferenc, Gersmaier József Goldstein Lipót, Acél János Schmidt Ferenc, Borsodi Ede, Bajer István 1—1 K, Kutyka Vince 40 f. — A hegyőr — hegyőr. Künn a hegyek­ben lenne dolga Kosdi József 53 éves hegy­őrnek, ha ilyenkor volna dolga. Télvizben elunta hát magát és becsalogatta magához Korecsko Mária alig 13 éves leányt. Ámde az ablakon át megláttáK, hogy Kosdi milyen alávaló hegyőr és a rendőrség elé citálták. Itt aztán a jeles alak, mintha nem is tudná, hogy büntetendő cselekményt követett el, töviről hegyire elmondotta az esetet hozzá­­tévén, hogy nagyon sajnálja, hogy a 60-ik évéhez közeledik. A rendőrkapitány azonban nem fogta fel ily vígan az „ügyet“, mert a kihallgatásról szóló jegyzőkönyvet felküldte az ügészségnek, minek következtében Kösd; József hegyőr büntetése aligha marad el. — A váci hengermalom részvénytársa­ság lisztárai 50 kgrmként. Buzaőrlemény . Asztali dara AB szám 22 K. 00 fill. — Asztal', dara C szám 21 K 60 fill.— Királyliszt 0 sz. 21 K 80 fill. — Lángliszt 1 sz. 21 K 40 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 21 K 00 fill. — Zemlyeliszt 3. sz. 20 K 60 fill. —Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 20 K 20 fill. Középkenyér liszt 5. sz. 19 K 60 fill. — Kenyérliszt 6. sz 18 K 60 fill. — Barnakenyérliszt 7. sz. 16 1 60 fill. 71/,, sz. 14 K 20 fill — 78/4- sz. 11 V 60 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 7 K 80 fiilé — Korpa finom F sz. 5 K 70 finom — Korp goromba G sz. 5 K 90 fill. — Ocsu 6 K 50 fii Arpadara á 50 kg, 8 K. — Rozsliszt: 1. sz. 15 K 40 fill. 2. sz. 14 K 40 fill. Nyilt-tér. Igen alkaimas utazásoknál. Rövid használat után nélkülözhetetlen. Egészségügyi hatóságok által megvizsgálva. nélkülözhetetlen fog-tisztitó-s zer. A fogak tisztántartásához csupán szájv zek nem elég­ségesek. A foghúson mindig újólag keletkező ártatmas anyagok eltávolítása csakis mechanikus tisztítással kapcsolatban egy frissítőén és antiszeptikugan ható ogtisztitó-szérrel sikerülhet, minőnek a „Kalodont“ már az összes kulturállamokban a legsikeresebb hasz­­- nálatra bizonyult. kákra és prófétákra, szentekre és vérta­núkra . . . — Ne esküdjék, előadja a pénzt, vagy nem ? — Nincs nálam főnök úr, soha annyi pénzt nem is láttam egyrakáson. A főnök redőbe vonta homlokát s egy­szerre megszólalt. — Jól van, térdeljen lel Minden izemben reszketve letérdeltem. — Mondja utánam . . . — Tegye szivére a kezét . . . — Én, Peták János esküszöm miudenre, a mi szent, hogy soha többé főnököm leánj’á­­val szóba nem állok, vele nem levelezek, őt kerülöm, a mig élek. Isten engem úgy sé­­géljen . . . Én gyáva, letettem az esküt, vissza­kaptam a kalucsnikat s akkor mondotta meg a főnök, hogy ő sem látott soha 650 koro­­uát egy rakáson. Azóta nem táncolok, csak gramofonálok és harmonikázom. Közben jámbor, szent könyveket olvasok. Ha Birikét meglátom, harminc lépésre át­megyek a túlsó oldalra. Mimosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom