Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-11-24 / 92. szám
2 VÁCI HÍRLAP melyből végeredményében csupán egy napon kis érdekcsoport elégiti ki vágyait. Általános, kasztrendszer nélküli közérdekű eszmékért m i könnyen megszámlálható kevesen harcinak. lizek közé, a vajmi kevesek közé méltán tartozik a váci múzeum-egj'esület is. Csendben, zajtalanul törekedik ez az egyesület kitűzött nemes céljait megvalósítani. Elég kár, hogy az évek óta vajúdó ügye: az állandó helyiség kérdése még mindig Odysseusszal bolyong s ki tudja, mikor jut biztos révbe. De azért a muzeum működő tagjai (mert bár kétszázötvenen felül van rendes tagja, mégis csak vajmi kevesen működtek ebből példás szorgalmú munkásságukkal megmutatják, hogy egy hajléktalan egyesület is mire képes, ha önzetlen tagjait a nemes cél iránti igaz lelkesedés hatja át! Örömmel jelenthetjük, hogy a ntuzeumegyesület újból tanujelét adja mindig buzgóikodó tevékenységének. Az egyesület ugyanis kizárólag váci, vagy Yácra vonatkozó képeiből kiállítást rendez a siketnémák i ítézetének dísztermében. Szinte kihetetlenül hangzik, hogy több, mint 1200 drb. ilyen kép legyen. Az egész három napig lesz nyitva a nagy közönség részére s a muzeum minden beléiiödij nélkül szívesen látja a vendégeket. Ugyanekkor a kiállított képek katalógusát is közreadja az egyesület. (A Pestvidéki Nyomda Ízléses nyomása, ára 20 fillér.) A kiállítás naponta délelőtt 10—12-ig és délután 2—4-ig lesz megtekinthető. A szakszerű magyarázatról is gondolkodik az egyesület vezetősége, a mennyiben a fentjelzett időben egy-egy képmagyarázó tag is jelen lesz és szükséges felvilágosításokkal szolgál. Már most jelezhetjük, hogy a megnyitandó kiállítást a főváros szakköreiben is élénk érdeklődéssel várják s a tudományos világ számos előkelősége megígérte, hogy megtekinti a képeket. Reméljük, hogy városunk intelligens közönsége örömmel fogja megragadni az alkalmat, hogy megnézhesse városunkra vonatkozó s hangyaszorgalommal összegyűjtött szebbnél szebb képekből álló kiállítást és ezzel egyszersmind lerój ja a hála adóját az iránt az egyesület iránt, mely a nagy közönség hideg nemtörődömsége dacára^is hazafias lelkesedéssel küzd eszméi megvalósításáért. Révész Sándor dr. — Hölgyeink a tulipán - vásáron. A decemberi tulipán-vásáron mintegy ötven váci kereskedő vesz részt, kiknek magyar áruit városunk hölgyei fogják árulni. A tulipán szövetség elnökségének lapunk utján közölt felhívására igen szép számban jelentkeztek a nemes cél segítségére siető hölgyek s most itt azt akarjuk közölni, hogy a jelentkezéseket e hó 25 ikével bezárják. Ennél fogva a tulipán-szövetség elnöksége ezen az utón kéri városunk hölgyeit, akár tagjai az egyesületnek, akár nem, hogy ez idő előtt ajánlják fel készségüket a jó ügy érdekében. — Dombayék előadásai. A Domoay-házaspár társaságával ma, szerdán kezdi meg előadásait a Kúrián. Murai Vtráyfakadás és Szigligeti Kolostorból darabjai kerülnek színre- A bérlet szépen sikerült, a mi közönségünk jóindulatát mutatja a kiváló művészpár iránt. — Gazdasági állapotaink Vácon és a járásban. Ismert megbízható gazdasági tudósítónk jelenti gazdasági állapotainkat Vácról és környékünkről: Időjárás, Szeptember 3-án volt kis csapadék óta végre e hó 4. és 12-én volt számot tevőbb esőnk, mely után a föld 10 cmre átázott. A múlt hó végén és e hó elején volt száraz, erős fagyot az esővel enyhe idő váltotta fel. Gazdasági munkálatok. Vetni a múlt szárazság folytán lehetetlen lévén, az a trágyahordásra, faésgalyszállitásra, gazdasági utak javítására szorítkozott. Oszt vetések állása nagyon gyengék. A homokon korán vetett ősziek nagy részét a drótféreg pusztította, a mi megmaradt, az a szárazság folytán ritkult. Jó vetés csak elvétve látható a közép kötöttségű talajokon. Van vetés, mely 5—7 hét előtt lett elvetve s eddig kikelni nem tudott, ennek sorsát most 14 nap múlva az eső után tudjuk meg. Különösen a pácolt búza sorsa kelt aggodalmat, mely eső reményében nedvesen szárazföldbe jutott. A most volt eső lehetővé teszi a vetést, azonban még nem elegendő arra, hogy teljes megnyugvást adjon. Takarmánykészlet. Gondos gazdánál óvatos takarmányozás mellett elegendő lesz, inkább az általános. szalmahiány okoz aggodalmat. A jószág telelése és egészségi állapota. A gazdák nagy része tudatában van marna-állománya értékének s dacára, hogy a nagy szárazság folytán beállott legelőhiány miatt a téli készletet fogyasztani volt kénytelen, a szalma s kitűnő tengeriszár felaprózásával azt némileg ellensúlyozhatja s a normális kitelelést lehetővé teszi, a mi az egészség kielégítő állapota mellett remélhető. Gabonaforgalom és árak. Á forgalom meglehetősen korlátolt, melynek részben oka, hogy a gazdák kétségbe esetten várják, hogy a már elvetett területet nem kell-e újra vetniük? Ara búzának 24 K, rozs 22 20 K, árpa 15 K, zab 16 K, tengeri 14 K loO kilónkint. Szarvasmarha, ló, sertés és barom fi-forgalom és árak. A szárazság s másrészt a takarmány szűke úgy a szarvasmarha, min a lóállomány árában lényeges apadást okozott. A szarvasmarha ára 15—20 /0, a ló ára 30°/0-al alacsonyabb ma, mint volt két hó előtt. Sertés ára folyton tartott, miután ezt a fel-felbukkanó vész tizedeli, másrészt a kitűnő tengeri és burgonyatermés folytán sokan veszik. Baromfi árakban a múlt hó végén és e hó elején volt erős hideg a nagy felhozatal miatt apadást hozott ugyan, most azonban fogytában lévén, már ára ismét emelkedik. Borforgalom és árak. A szárazság a borhozamot nagyon megapasztván, ez s a múlt évi készlet hiánya volt oka, hogy az mustkép 36—44 koronával mind elkelt. Munkásviszonyok kielégítők. Férfi napibére U60— 2 K, nőké 1-40—L60 K, gyermekeké 1—U20 K. — Rákospalotai szinielöadás. Néhány rákospalotai úr és úrhölgy a szép és nemes iránti szeretetének érzésétől vezettetve megalakította a Rákospalotai-Tulipán-asztaltársaságot. Ez a társaság pedig, hogy ne csak magának legyen szórakoztatója, de a nagy közönség is lássa az ő üdvös működését: a világot jelentő deszkáira lépett: szinielőadást rendezett. — Csiky Gergelynek Buborékok c. három felvonásos vigjátékát adták elő e hó 16-án a rákospalotai Park-vendéglő nagy termében. Jól választották meg a darabot, mert a nézők is ízlésük és tetszésük szerint választhatták, hogy vígat, vagy pedig keserűen igazat lássanak e kitűnő társadalmi rajzban. A szereplők mindnyájan tapsra méltóan töltötték be szerepüket, de ezek között kivált Strauch Árpád és neje a Solmay-pár jellemzésében, valamint Thurocf yGy aláné Rábay képviselőnő (Szerafin) szerepében. A többi szereplőkről is valóban elismeréssel szólunk, — Szólj! Mi az! — Csekélység az egész . . . íme! És ezzel háromszor tenyerére csapva, jelt adott. A jelre ezer apró ördögfiókok pattantuk fel a mélyből, mindegyikőjük egy nagy kosarat cipelt hegyes vállain. — Mi ez — kérdé az ur. — Semmi, Uram . . . Mindössze arra kérlek, engedd ördögfiókjaimnak, hogy hintsék szét ezeket a szúrós töviseket az erény ösvényen. Majd meglátjuk, lesz-e kedvök azután erre az ösvényre vágyódni, ha gyönge lábacskáikkal szúró töviseken kell lépkedniük. Az Ur fényes arca elborult egy pillanatra, de újra kiderült ismét. — Bizom szivük tisztaságában . . . Hintesd szét tövisédet, Sátán! Az ördögfiókok örömvijjogva és vig kurjongatások közt üriteLték nagy kosaraik tartalmát az erény ösvényére, úgy, hogy az éles tövisek egész végig beborították. Lucifer pedig megelégedetten mondá: — Köszönöm jóságodat, Uram . . . Most már bízni kezdek a bűn diadalában! III. Az Ur parancsolólag intett a gonosz felé: — Menj színem elől! De Lucifer most sem mozdult. Még csak egy kérésem van Uram ... a legutolsó. — Telhetetlen gonosz, beszélj ! — A pokol még sem valami kellemes. S képzelem, hogy angyalaid nem fognak késni a legirtózatosabb színekkel kifesteni azokat a gyötrelmeket, melyek ott lent nálam »leggyöngédebb teremtményeidre« várni fognak. Még feketébbre fognak mázolni, a milyen vagyok; szóval nem igen leszek kedvelt az asszonyok előtt s talán inkább készek lesznek egypár szűró tövist szedni gyöngéd talpainkba, semhogy velem kelljen ismeretséget kötniük. Azért, ha meg akarsz győződni lelőle, hogy bízol erényed hatalmában, még valamit kérek tőled. — Mit kívánsz még, hogy tegyek? — kérdé végtelen türelmében az ur. —- Épen semmi fáradságodba nem kerül. Mennyországod ligeteiben, a hová én nem mehetek be, a legszebb rózsák virulnak a bokrokon, melyek illata maga gyönyör . . . Légy kegyes és töltesd meg kosaraimat angyalaid által ezekből a rózsákból. De parancsolj rájok, hogy ne mérjék fukarul, hanem töltsék színig ... és hintsék tele ezekkel a gyönyörű rózsákkal a hozzám vezető utat. Az Ur nem szólt, csak némán intett. És a sátán kosarai színig teltek a legszebb rózsákkal és az angyal könyezve hintette végig velők a bűn ösvényét . . . Lucifer tapsolt örömében. — Takarodjál színem elől. Sátán! —kiáltott most haraggal az Ur. És Lucifer gúnyos hahotával szállt alá a mélybe. IV. . . . Mesémnek vége, szép nők. Nincs hozzáadni valóm. Legfeljebb annyi, hogy valahányszor egy szép és ártatlan leánjpajtásukat látom fehér ruhácskában és friss mirtuszkoszorúval a fején neki indulni az élet útjainak, melyeket még nem ismer, szeretném azt az oktatást tapasztalatlan szivébe vésni: — Lányka, menj vígan utadon! De ha egy szűk ösvényhez érsz, ne ijesszenek el szúró tövisei s ne fordulj arra, a merre a gyönyör rózsái hívogatnak. F. Sz.
