Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-11-07 / 87. szám
Huszonharmadik évfolyam. 87. szám. Vác, 1909. november 7. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A petíció elutasítása* (A Kúria dr. Preszly Elemért a váci választókerület végérvényesen megválasztott országgyűlési képviselőjévé mondotta ki.) Vác, nov. 6. A kir. Kúria előtt három napon út tartott és nagy érdeklődéssel kisért tárgyalás hamarább szolgált a szenzációval, mint bárhol is várták: A Kúria harmadik napon minden vizsgálat mellőzésével elutasította Donovitz Vilmos és 12 társa által beadott petíciót és immár dr. Preszly Elemér a váci kerület országgyűlési képviselője. A városra, az egész kerületre megnyugtató, hogy a Kúria lehető gyorsan végzett a petícióval, mert ennek az ítéletnek nyomán békességnek, nyugalomnak kell kelnie. Nem óhajtanánk jósok lenni abban az irányban, hogy az a harc, melyre nem egyszer volt alkalmunk rámutatni a választások alatt, tovább fog folyni, sőt a kerületre és a városra egyaránt üdvös békességes megértést szeretnénk előre hirdetni. De ma, midőn még izgalmas tárgya a beszélgetéseknek a petíció sorsa, ki tudná ezt mondani ? Külsőségekben a választást megtámadó kérvény letárgyalása azzal a méltóságteljes komolysággal folyt le, a mit a hely és a nagyjelentőségű ügy megkívánt. Két napon át csatázott törvénykönyvvel a kezében a két ellenfél s az eredmény legfényesebb igazságtétel a legfelsőbb bírói székből a megtámadott mandátum tulajdonosának. A mit a laikus és a pártkötelék miatt elfogult ember nem tudott megérteni, a négy hires gödi szavazat ügye, erre világosság derült és úgy fordult a sors, hogy a Preszly.párt hálás lehet a petícióért. Mert, ha a mandátumot meg nem támadják, a lelkek mélyén ott ül a kétkedés a miatt a négy szavazat miatt, a mit a mandátum idejének utolsó percéig — enyhén szólva — legalább is alapos szépséghibának tartottak volna. És mit mondott e kétkedésre a kir. Kúria? A legfényesebb elégtételt szolgáltatta a megvádolt küldöttségi elnöknek, Rónay Gézának és annak, a mit vártak a peticionálók, éppen ellenkezőjét mondotta ki a legfelsőbb bíróság. Kimondotta, hogy Rónay Géza akkor követett volna el törvénysértést, ha a négy szavazatot el nem fogadja. Ha történetesen Míltényí Aurél jelentetett volna ki az első választáson megválasztott képviselőnek s ezt a Preszly-pártí választók petícióval támadják meg, a Kúria maga számította volna a négy szavazatot dr. Preszly Elemér javára és így a megváltozott szavazatarány alapján a legfelső bíróság mondotta volna ki dr. Preszly Elemért megválasztott képviselőnek ! Ennyit már igazán nem Donovitz Vilmos és társai, de a Preszly-párt sem várhatott s azért, mert ezt a Kúria kimondotta, lehet hálás a peticionálóknak a Preszly párt és ke rületünk országgyűlési képviselője. A petíció-tárgyalást mindvégig legnagyobb érdeklődéssel kisérte a város is, a kerület is és minden nap feszült érdeklődéssel várta a Kúria ítéletét, az első híradás erről a Váci Hírlap telelőnján jött Vacra. Csütörtökön délután két órakor szólalt meg a telefon s jelezték lapunknak, hogy a petíciót elutasították. És egy negyedóra múlva az egész város tudott a Kúria ítéletéről. Az első napi tárgyalásról lapunk szerdai számában számoltunk be, a szerdai és csütörtöki tárgyalást, valamint az Ítéletet ilt adjuk : Szerdán. A kir. Kúria első választási tanácsa szerdán Sebestyén Mihály elnök vezetésével folytatta a váci mandátum ellen benyújtott petíció tárgyalását. Elsőnek Aigner Adolf, dr. Peszly Elemér megtámadott képviselőnek és a szintén megtámadott Rónay Géza küldöttségi elnöknek védője, szólalt fel. A kérvény szóbeli előadása után annak megállapítását kérte, hogy törvényszerű érvénytelenségi ok a bíróság előtt nem fekszik. Ennélfogva az egész kérvény a választási törvény világos rendelkezése következtében a tárgyalás köréből kizárandó, illetve hivatalból visszautasítandó. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy a kérvényezők meghatalmazottja a szóbeli előadáskor .azt a beismerő vallomást tette, hogy határozottan nem tudja, vájjon a fertőzött négy gödi választó a záróra letelte után, vagy előtt jelentkezett e. A kérvénynek egész alapját az képezi, hogy a négy választó szavazatát érvénytelennek nyilvánítsa a Kúria, mert azok a záróra után jelentkeztek. Burián Bélának, a peticionálók képviselőnek ilyen kijelentése: »hogy az a négy gödi választó, mit tudom én, megjelent-e, vagy neyn jelent meg a záróra alatt« mindenkép Preszly javára szól. A peticionálók képviselőjének ilyen beismerése Növény és állat. Hogy lehet erről Írni, hisz már a szopós gyermek is tudja mi a külömbség a kecske meg a káposzta, a diófa meg az elefánt között?, zúdulnak fel néhányan. Legyen az ő hitük szerint. De ha odaállítjuk a mikroszkópiám mellé őket, sőt még az sem kell, elég, ha a szabad szemmel látható növényeket és állatokat megfigyelik, a mire a tenger Fiúméban, vagy egy nagy akvárium vize pl. Wienben (mert Magyarországon még a sötét homályban van) kiváló alkalmat nyújt, a még előbb fenhangon dicsekvő urak bámulva állanak meg és olyan keresztelést visznek véghez, hogy Ádám apánk nyögve fordítja meg zörgő csontjait jeltelen sírjában erre a vekmerőségre. Olyan remek szinpompájú és ruházatú állatok vannak a tengerben (hidrák, polipusok, spongiák), hogy virágaink majdnem elbújhatnak mellettük. Nevük természetesen virágnév, hisz a tenger virágainak tartották őket és sok időbe került, mig a tudomány belátta, hogy csak az alak, a megjelenés a virágoké, de a belső szervezet, az életműködés az állatoké. Szervezetünkben mindazok az alkotó elemek, idegsejtek, idegrostok, izmok, szaporitósejtek, peték és spermatozoonok vannak, persze a nekik megfelelő egyszerűségben, a melyek a legmagasabb szervezetű állat, pl. az ember testét, szervezetét teszik. Az a megkülömböztetés, a melynek még Linné is híve volt és a mit ma is minden laikus majdnem szentül hisz, hagy a növény táplálkozik, növekedik és szaporodik, az állat ezenkívül még érez és mozog is, mondjuk ki őszintén, mire elérte a tizenkilencedik század végét, elkopott. Arisztotelész már az aiszthézissel, érzékléssel külömböztette meg az állatot a növénytől, csakhogy ez a felfogás a modern biológia eszközei előtt beadta a kulcsot. Ugyanis a növények határozottan éreznek — a mint azt más alkalommal majd leirom, — ezért az érzéklés szót (Arisztotelész után) legföljebb az állatoknál fellépő ismeret, vagy tudatra tarthatjuk meg, amivel azonban olyan konfúzió áll elő, hogy még a leghevesebb szillogizmusmester is belegabalyodik. De nekünk nincs is arrra szükségünk, mert egyszerűen elismerjük, hogy a természettudomány nyújtotta alapokon a legalsó lépcsőfokon nem tudjuk elkülöníteni a növényt az állattól. A sok definíció közül csak egyet veszünk fel, Clausét, a ki a következőleg határozza meg az állat fogalmát: Az állat helyét szabadon változtató, érző szervezet, a melynek szervei a test belsejében fejlődnek ki s ott is vannak elhelyezve, a melynek organikus táplálékra van szüksége, a mely okszigémumot lehel be s az okszidációs (égési) folyamat következtében az anyagcsere folyamán helyzeti energiát eleven erővé változtat át, szénsavat (helyesen széndiokszidot) meg nitrogéniumíartalmú vegyületeket választ ki az anyagcsere végső termékeiként. Igyszól a meghatározás és a kifogások ellene sorban a következők : A növények is éreznek, mint már említettük, protoplazmájuk ép úgy ingerlékeny, akár csak az állatoké. Ott van a Mimosa, a bogáremésztő (tévesen rovarevő) növények érzékenysége és érzés nem csupán állati tulajdonság. Nem áll az a pont sem mereven, hogy az állat szervei a testőrben vannak elhelyezve, met olt vannak az élősködők a növényállatok, a Siphonophoronok, a melyeknél a test felületén egymástól külön, a növény leveleinek módjára vannak elhelyezve a védő, tápláló, fedő, stb. szervek. A növénynek is van szüksége organikus táplálékra, hisz az is vesz fel okszigeniumot és választ el szénsavat. Persze sokkal kisebb
