Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-10-24 / 83. szám

Huszonharmadik évfolyam. 83. szám. 1 " Vác, 1909. október 24. óz . ' J 7 VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Q centiméterenuint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A városi nyugdijszabályzat. Három cikk. Vác, okt. 23. Mait pénteken fogadta el Vác város kép­viselőtestülete a városnál alkalmazottak, illetve özvegyeik és árváik nyugdijáról, vég kielégítéséről és neveltetési járulékáról szóló szabályzatot. Akkor a közgyűlés hosszas tárgysorozata miatt nem terjeszkedhettünk ki a nyugdijszabályzat részletes ismerteté­sére, azért most közöljük az alábbiakban annak egyes főbb pontjait. Három részre osztjuk cikkünket és pedig az elsőben a város szolgálatában álló egyének nyugdiját és végkielégítését, a másodikban az özvegyek nyugdiját, végkielégítését és az árvák nevel­tetési járulékát, a harmadikban pedig a nyugdíj választmányt, járulékokat és alapot ismertetjük. A nyugdij intézménybe Vác város jegyzői­nek kivételével — minden tisztviselő — se­géd , kezelő- és szolgaszemélyzeti tag be­lépni köteles. Igényt tarthat rá a) ha elag­­gulás, betegség, testi, vagy szellemi fogyat­kozás miatt hivatalos állásának betöltésére képtelenné válik; b) ba uj szervezés, vagy felsőbb hatósági rendelkezés következtében állása megszűnt; c) ha tisztujitás alkalmával állomásából önhibáján kivül kimarad; d) ha beszámítható negyven évi szolgálati idő után nyugdíjazását kérelmezi. Igényüket elvesztik : a) kik büntetendő cselekményük miatt hiva­talvesztésre ítéltettek, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt jogér­vényesen elitéltettek ; b) kik állásukból fe­gyelmi útou, vagy a szolgák és rendőrök a szabályrendeletben meghatározott módon elmozdittattak, kivéve, ha az eljárás ellenük hivatalból történő nyugdíjazás céljából indi­tatott meg; c) kik hivatalukról önként le­mondottak, oly lemondások azonban, melyek törvény, vagy szabályrendelet folytán köte­lezők, a jelen nyugdijszabállyal biztosított igényeket nem érintik; d) kik állomásukat engedély nélkül önkényesen odahagyták és hivatalos fölhívással kitűzött határidő alatt azt el nem foglalják. Ha a tisztviselő isme­retlen helyen tartózkodik, a fölhívás egyik helyi lapban tétetik közzé. Azok, kik a vá­ros szolgálatából a képviselőtestület kifeje­zetten megtagadott beleegyezésével közvetlen állami, vagy törvényhatósági szolgálatba lépnek át, ezáltal nem vesztik el ugyan az átlépés időpontjáig jelen szabály értelmében szerzett nyugdij vagy végkielégítési igényü­ket; de azt csak az ujabbi szolgálatuk meg­szűntével érvényesíthetik. Az ellátás mérvé­nek alapját a beszámítható idő s a legutóbb élvezett rendszeres évi fizetés képezi. Mellé­kesen, vagy helyettesítés útján ellátott hiva­talok, vagy foglalkozások után élvezett já­randóságok, vagy jutalmazások a nyugdij kiszabásánál még az esetben sem vehetők figyelembe, ha azok után a nyugdij járulék esetleg befizettetett volna. Rendszerint csak az a szolgálati idő számdtatik be, melyet az illető jogosult a városnál rendszeresített ál­lásban töltött s a mely az első szolgálati eskü letételének napjánál veszi kezdetét Hogy mennyiben és mily feltételek mellet számit­­tassék be a rendszeres állásban való alkalmaz­tatás előtt a városnál dijnoki és más nem rendszeres állásban íöltött, vagy esetleg más idegen helyen teljesített szolgálat, az iránt esetről-esetre a városi közgyűlés határoz. A rendszeresített állásban ideiglenes minőség­ben, vagy próba-időre töltött szolgálat, a mennyiben később állandóvá vált, az ellátás alapjául beszámítandó, ha az igényjogosult fél az ideiglenes, vagy próbaszolgálat alatt élvezett fizetése után is megfizeti a nyugdíj­­járulékokat. Az ellátásra jogosító szolgálat­nak megszakítás nélkülinek kell lennie. A megszakítás előtti szolgálati idő ellátási ala­pul rendszerint nem szolgálhat. Ha azonban egy olyan tisztviselő, ki valamely magasabb hivatás betöltése céljából a közgyűlés tudo­másával maradt ki hivatalból, vagy a ki a város által már nyugdíjazva lett ismét tény­leges szolgálatra alkalmaztatik, akkor a vá­ros szolgálatában előbb eltöltött idő az illető szolgálati idejéhez számítandó és ja­vára betutandó lesz. Az ellátás kiszabásánál a mellékjárandóságok nélkül csupán a leg­utóbb rendszeresített évi fizetés vehető figye­lembe. Korpótlék, állandó fizetési és szemé­lyes pótlék azonban, mint a fizetés kiegé­szítő része az ellátás kiszabásánál számításba Bécstől Vácig a nyolcasban, (A V. S. E. turautja.) Irta : Horváth Kálmán. 5 Ozsonna után a kastélyt tekintettük meg a fiatal, szimpatikus Traun gróf engedélyé­vel. Hatalmas szabású termeket láttunk értékes antik bútorokkal, festményekkel, az óriási lovagterem épen renoválás alatt állott, szebb időket látott falain a festett lovagok epedve vár­ták, a festőt hogy kopott gúnyájuk helyett újakkal lássa el őket. Megnéztük az ifjú gróf múzeumát, a mely a Petronell közelében kiásott régi római város romjai között talátt emlékeket öleli fel két hatalmas szobában. Majd búcsút véve innen is, indultunk csó­nakunkhoz, a hová kedves ismerőseink is lekisértek. Pár pillanat múlva indulásra készen csóna­kunkba szállottunk ^s indultunk vissza az öreg Dunára. Mimiké és a mamája a parton mindaddig lobogtatták fehér kendőiket, még csak el nem tűntünk a csavargó ágban. Szegény Mimi könnyezett. Sandi meg­ígérte, hogy két nap múlva visszamegy, de hogy még ma sem volt ott, a száz ajánlott levél a bizonyság. Hübschl látva a könnyező kis leányt egy, a mellettünk haladó csónakban ülő Juliska néninek oda szólt: „Nénikém lelkem, a Mi­mi sem megy osztrák legényhez férjhez fogadok.“ Mosolygott a néni s bizonyitott. Elértük a gátat, a melyen kiszállás nélkül sikerült átjutnunk s érzékenyen búcsúztunk Juliska nénitől, a derék szives főerdésztől, Petrouelltól. Ügy háromnegyed órai evezés után dühös a!szélben, bolond kereszt-gátak között, — me­lyek 8—10 méterre nyúlnak a Duna közepe felé, hol a jobb, hol a bal oldalon, a me­lyeknek a Pista állandóan majd neki vitte a nyolcast, valami hajóállomáshoz értünk, — a nevét már el is felejtettem a hol 600—800 ember tolongott, várta a személyhajót. Már messziről integettett a tömeg felénk, mi ter­mészetesen vissza integettünk, ők hocholtak, mi éljeneztünk, mire a keudő-lobogtatás egy­szerre megszűnt a hocholást úgy látszik be­léjük fojtotta a magyar éljen. Hainburg előtt vagy 3 kilométerrel baká­kat pillantottunk meg a parton. Éreztük, hogy magyar fiúk. Reájuk kiabáltunk : Fiúk, mit üzentek haza? A baka-gyerekek, messzi­ről is látható örömmel szóltak vissza: „Tisz­telem az anyámat, csókolom a szeretőmet, csókolom az egész pereputtyott.“ A nagy tisztelkedésben s meghatottságban olyan rá­kot fogtam, hogy egy jungásznak is becsü­letére vált volna, de letagadtam, mert a rá­kot sikerült eltüntetnem. Alig tűnik el a rák, közvetlen Hainburg előtt kormányosunk reá futtatja a nyolcast egy aranyos kis zátonyra. Kórusban szidtuk a Pistát, mert sohasem hallgat a csónak orrán ülő feketékre verte, örökös veszélynek teszi ki pecsenyévé sült bőrünket. Nem sokára feltűnt a magyar határon a dévényi emlék. Valami a könnyekig meg­ható érzés fogott el mindnyájunkat, csodá­latos csend lett, de annál erősebb csapások­kal eveztünk a füzesekkel szegélyezett me­derben hazafelé. Egyszer csak Tóth Sándor, Nagy Sándor­ral együtt búcsúztatni kezdi az osztrák föl­det, a „Bécs várában sir a német“ kezdetű nótával, majd folytattuk „Kossuth Lajos azt üzente“-ével, melynek utolsó akkordjai a dévényi hajóállomásnál röpültek ki ajkaink­ról. Az állomásnál hirtelen trikolort ragadott valaki kezébe s azzal üdvözölte a nótázó csapatot, mig a hajóra várakozó tömeg ken­dőket lobogtatott felénk. Teljes sötétségben, a zátonyokat jelző ágak és bólyák között érkeztünk a „Pozsonyi Hajós-Egylet“ mese szép s a ligeti oldalon levő parti csónak házához, a hol hajónkat elhelyeztük. Hej, de beillenék az a szép épület a mi dunaparti corsónkra, arra az elhagyottan, gazdátlanul álló nagysörház telekre! Mesésen bútorzott társalgó-, hatalmas, szépen szerelt öltöző-, modern mosdó, tussoló helyiség, ké­nyelmes, tiszta, tágas hálószobák az emele­ten, tágas csónakterem van gazdag csónak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom