Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-09-29 / 76. szám
Síig két százaléka foglalkozik vele. Pedig ezzel sok-sok milliót lehetne keresni, minden befektetés nélkül, csupán egy kis munkával. Mind olyan dolgok, a mik sem magasabb képzettséget, sem valamely magasabb tőkét nem igenyelnek. Csupán szorgalmat, egy kis körültekintést. De, úgy látszik, ez hiányzik még leginkább a mi népünknél. A váci kiállítás legalább is gondolkodóba ejtheti népünk vezetőit: jegyzőket, papokat, földbirtokosokat. Mit produkálhatnak egy kis szorgalommal: Csővár község gyűjteményes kiállítása mutatja. Adjon az Ég minden községünknek egy Pohánka Ödönt, a boldogulás üt tanyát népe között! 2 _======== Hírek. — A téli menetrend. Lapunk mai számához mellékelten megküldjük t. olvasóinknak a Pestvidéki nyomda által kis zsebrátű füzetben kiadott téli menetrendet, mely a budapest—vác—párkánynánai és vissza, a vác--ipolysági és vissza, a diósjenő—romhányi és vissza közlekedő vonatok és a csavargőzös menetrendjét tartalmazza. — Tulipán-ünnep október 6-án. A tulipán-szövetség — magyar védőegyesület váci köre kegyeletest n üli meg az aradi vértanuk ünnepét. Október 6 án a siketnéma-intézet dísztermében ünnepélyt rendez, melynek műsora ez lesz: 1. Himnusz: énekli a váci dalegyesület. 2. Ünnepi beszéd: tartja dr. Preszly Elemér orsz. képviselő. 3 Alkalmi ének : előadja a váci dalegyesület. 4. Hazafias költemény: szavalja Záborszky Árpád 5. Elnöki bezáró. 6. Szózat: énekli a váci dalegyesület. A belépés az ünnepélyre díjtalan, az esetlege^ önkényes adományokat az aradi vesztőhely megváltására elfogadják. — Cházár-emlékünnepély. A siketnémákintézetének tanári testületé — a múlthoz hűen — ezidén is kegyelettel ünnepelte meg Cházár Andrásnak, az intézet alapítójának emlékét. E hó 25-én délután mintegy 30-an gyülekeztek össze a siketnémaintézeti tanárok, az ország több intézetéből s az intézeti növendékek jelenlétében megkoszorúzták Cházár András szobrát. A koszorút Borbély Sándor | igazgató tette le néhány, kegyeletes szó kíséretében. A szokásos társas-vacsorát a Káptalan-sorházban tartották meg, a hol az üunepi beszédet Záborszky Árpád siketnémaintézeti tanár mondotta. Beszédében a szeretet boldogító erejét emelte ki, a szeretet szent tüzének élesztésére hivta fel kartársait. A lelkesültséggel teli beszéd után a szónokot úgy együttesen, mint egyenkint szívélyesen üdvözölték. A távolfekvő intézetek testületéi részint táviratilag, részben levélben üdvözölték váci kartársaikat ünnepélyük alkalmával. A jelenvolt vendégeket Borbély igazgató üdvözölte. — Az uj közjegyző, Matisz Dezső dr., az uj váci közjegyző még nem járt Vácon, de szerepléséről már olvasunk. A körmöcbányai függetlenségi párt pénteken tartotta elnökválasztó ülését. Szalámin Kelemen eddigi pártelnök egészségi okokból leköszönt tisztéről. Helyébe a párt egyhangú lelkesedéssel dr. Matisz Dezső váci kir. közjegyző ajánlatára Vizy Ferenc orsz. képviselőt választotta meg. Alelnökül Burda Imre ny. városi tanácsos, jegyzőkül pedig Klement Aladár és Nemes József takarékpénztári tisztviselők választattak meg. — Halálozás. Özv. Matzenauer Ferencné sz. Zvarik Teréz élete 60-ik évében hirtelen elhunyt. Halálát kiterjedt rokonsága, gyermekei, köztük Matzenauer Oszkár oldalkanonok, gyászolják. Tegnap délután temették az elhunytat a Konstantintéri gyászházból igaz, nagy részvét mellett. Ny. b! — A legtöbb adótfizetők összeírása. Fóti Gyula bizottsági elnök közhírré teszi, hogy a képviselőtestület által kiküldött bizottság a város virilistáinak 1910. évre szóló névjegyzékét október hó 2-án délután 3—4 óra közt írja össze a közgyűlési teremben, a hol az érdekeltek megjelenhetnek. — A kiállítás sikere. Hétfőn este zárták be a vármegye gazdasági egyesülete által rendezett baromfi-, nyúl- és tenyésztőeszköz kiállítást, mely a nem várt nagy sikerrel végződött. Mintha csük ingyen lehetett volna a kiállításba bemenni, vasárnap oly _________VÁCI HÍRLAP nagy volt annak látogatottsága. A három nap alatt nem kevesebb mint 808 korona 40 fillér értékű belépőjegyet adtak el s ha hozzá vesszük, hogy mintegy 800 meghívót 250 szabadjegyet adtak ki, a diákok és iskolásgyermekek, kiknek száma legalább is 3000, ingyen tekinthették meg a kiállítást, a látogatók számát 6000 re kell tenni. Nem kisebb a siker a kiállított állatok eladása körül sem. Magánosok néhány korona hijján 1000 koronáért vásároltak baromfit, nyúlat, az állam pedig 2334 koronát adott ki vásárlásra úgy, hogy csak alig néhány baromfi megy vissza a kiállító tulajdonosnak. Az állam mindazoknak a községeknek, melyek fajbaromfit kértek s községi gazdasági egyleteknek vármegyénkben a váci kiállításról küldeti el az ingyen fajbaromfit. Tegnaptól kezdve a lövőházban Vargha vármegyei gazdaságegylet tisztviselője intézkedik, hogy a megvásárolt sok száz baromfi, nyúl a sok községnek elmenjen. Itt említjük meg, hogy Serfőző Gézát, a kiállítás igazgatóját, a váci és a járási társadalom értékes meglepetésben részesítette a kiállítás sikeres rendezéséért. — Tűz a szövőgyárban. A szövő-kötőgyárnak úgynevezett szaggató termében hétfőn este ismét tűz ütött ki. Alig néhány hónapja ugyanebben a teremben keletkezett tűz és több ezer korona kárt okozott a gyárnak. A szaggató gépbe, mely percenkint több száz fordulatot tesz, valószínűleg tű került a munkateremből áthozott gyapottal, a tű szikrát csalt ki a gépből, mely aztán hirtelen lángba borította a pehely könnyűre tépett gyapotot. A nemrég épült víztartó vizét rögtön a lángokra bocsátották, a vész hírére önkéntes tűzoltóságunk is kivonult, de akkorra már a gyár tűzoltósága lokalizálta a tüzet. A szövőgyár igazgatósága még nem tudja, mily nagy a kár. — A szederfák összeírása. A földmivelésügyi miniszter felhívta a vármegyéket, hogy a megye területén Írják össze a szederfákat és tegyenek jelentést azok állapotáról. A selyemtermelés fejlesztése érdekében a földmivelésügyi miniszter állandóan sürgeti a községeket, hogy minél több szederfát ültessenek. — Szekeres István halála. Egy messze költözött váci ember halála hírét közlik lapunkkal. Szekeres István vendéglős 53 éves korában Nagyszombatban gégesorvadás következtében elhunyt. Szekerest Vácon jól ismerték, volt kereskedő a {megszűnt Csillag bérlője. Legutóbb a válasrtások alatt járt Vácon, majd fürdőn keresett irt bajára, honnan nagy betegen tért Nagyszombatba. Szenvedéseitől most váltotta meg a halál. Ny. b I — Helyreigazítás. Kulcsár Ilona tanítónő annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy muracsányi áll. tanítónőnek nem őt, hanem egy névrokonát nevezték ki. — A keleti express és a mogyoródi fuvaros, A csodával határos módon menekült meg a haláltól egy mogyoródi ember, a ki hétfőn éjjel a keleti express-vonat elütött. Egri István fuvaros a mogyoródi templompból váci bádogosoknak munkát szállított. Este akart hazatérni, de előbb egy félliter bort a külső soron bevett s minthogy nem tudta az utat, rábízta magát és kocsiját a lovakra, aztán szépen elaludt. A mi ezután vele történt, arról már mit sem tud, azt a váci állomásfőnökség jegyzőkönyve panaszolta el a rendőrségnek. A lovak gazdájukkal és a kocsival lépésben baktattak a szőri lami cimtábla, elárul minden szenvedélyt és rossz szokást A bikorpiros, rézhez hasonló orr nem annak a hirdetője, hogy gazduram mindig vízzel él, hanem, bogy kellő számban forgatja a poharakat. Igaz, piros a gólya orra is, pedig ő mindig csak vizbe mártja, csak hogy az más természeti törvény és nem fogadhatjuk el rektram és kefekötő uraim hasonló védekezését, sem hivatkozásukat a nagy és kemény telekre. Gödény koma sem jobb a Deákné vásznánál, virít az ő orra is, akár a pipacs. Meg is gyászolt már nehány hordót. A ficsurak hatalmas, pöffeszkedő orral járnak, mintha bizony volna valami tudományuk. Sőt nyitjára jöttem újabban annak is, bogy nagybátyám áldó kezeit miért terjesztette annyiszor fenyegetőleg üstököm felé, hegyes volt az orra, pulykaméreg volt benne. Egyik jó kollégám sok kis lánynak húzott mézes madzagot az orruk alá, nem csoda, kicsi volt az orra. A hevesebb vérűek nagyon érzékenyek és idegesek, amiről nem t hetnek, hisz pisze az orruk. De az már kedves dolog, ha valakinek a külseje előkelő, hóditó, orrlyukai úgy állanak, mint a cseh trombita szája, fitos az istenadta, bele 'r«.r a záporeső. Az érdekében, nehogy megorroljon valaki, kijelentjük, hogy minél magasabbra haladunk a kultúra létráján, szaglási képességünk annál inkább tompul. Vannak vadak, a melyek megérzik az elenség nyomát. Sőt némely törzsek megtudják különböztetni szag után a férfiakat a nőtől. Erre már csak kaphatnának patentét. Azt ami édesanyáink is észrevehették, hogy éjjel, ha kicsinyük felébredt a bölcsőben, a simogató anyai kézre előbb elcsendesül — érvén az orrot is — mintha valaki más cselekszik hozzá hasonlóan. Midőn Kolumbusz Amerikát felfedezte, az ott élő indiánok a rezet az aranytól, cinktől szagolás után meg tudták különböztetni. A mi érzékünk is kiterjed annyira, hogy a pecsenye illatát már jó messziről megérezzük, de nehezebb feladatokra civilizált ember orra nem egy könnyen vállalkozik. Az az állítás, mintha a madarak a szag után találnának rá a dögre, ma már nem állhatja meg a helyét. Bebizonyított tény ugyanis, hogy őket nem szagló, hanem finom látó érzékük vezérli, amit igazolva látunk a nem döggel élő madaraknál is. Nem kell azért búsulnunk szagló érzékünk fejletlenségén, hanem pótoljuk mi is, a hol szükség van rá, szemünkkel az orr hiányát. Dr. Horváth Károly.
