Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-09-29 / 76. szám

Síig két százaléka foglalkozik vele. Pedig ezzel sok-sok milliót lehetne keresni, minden befektetés nélkül, csupán egy kis munkával. Mind olyan dolgok, a mik sem magasabb képzettséget, sem valamely magasabb tőkét nem igenyelnek. Csupán szorgalmat, egy kis körültekintést. De, úgy látszik, ez hiány­zik még leginkább a mi népünknél. A váci kiállítás legalább is gondolkodóba ejtheti népünk vezetőit: jegyzőket, papokat, földbirtokosokat. Mit produkálhatnak egy kis szorgalommal: Csővár község gyűjtemé­nyes kiállítása mutatja. Adjon az Ég minden községünknek egy Pohánka Ödönt, a bol­dogulás üt tanyát népe között! 2 _======== Hírek. — A téli menetrend. Lapunk mai szá­mához mellékelten megküldjük t. olvasóink­nak a Pestvidéki nyomda által kis zsebrátű füzetben kiadott téli menetrendet, mely a budapest—vác—párkánynánai és vissza, a vác--ipolysági és vissza, a diósjenő—rom­­hányi és vissza közlekedő vonatok és a csa­vargőzös menetrendjét tartalmazza. — Tulipán-ünnep október 6-án. A tuli­pán-szövetség — magyar védőegyesület váci köre kegyeletest n üli meg az aradi vértanuk ünnepét. Október 6 án a siketnéma-intézet dísztermében ünnepélyt rendez, melynek műsora ez lesz: 1. Himnusz: énekli a váci dalegyesület. 2. Ünnepi beszéd: tartja dr. Preszly Elemér orsz. képviselő. 3 Alkalmi ének : előadja a váci dalegyesület. 4. Hazafias költemény: szavalja Záborszky Árpád 5. Elnöki bezáró. 6. Szózat: énekli a váci dal­egyesület. A belépés az ünnepélyre díjtalan, az esetlege^ önkényes adományokat az aradi vesztőhely megváltására elfogadják. — Cházár-emlékünnepély. A siketnémák­­intézetének tanári testületé — a múlthoz hűen — ezidén is kegyelettel ünnepelte meg Cházár Andrásnak, az intézet alapítójának emlékét. E hó 25-én délután mintegy 30-an gyülekez­tek össze a siketnémaintézeti tanárok, az ország több intézetéből s az intézeti növen­dékek jelenlétében megkoszorúzták Cházár András szobrát. A koszorút Borbély Sándor | igazgató tette le néhány, kegyeletes szó kí­séretében. A szokásos társas-vacsorát a Káptalan-sorházban tartották meg, a hol az üunepi beszédet Záborszky Árpád siketnéma­intézeti tanár mondotta. Beszédében a szere­tet boldogító erejét emelte ki, a szeretet szent tüzének élesztésére hivta fel kartársait. A lelkesültséggel teli beszéd után a szónokot úgy együttesen, mint egyenkint szívélyesen üdvözölték. A távolfekvő intézetek testületéi részint táviratilag, részben levélben üdvözöl­ték váci kartársaikat ünnepélyük alkalmá­val. A jelenvolt vendégeket Borbély igazgató üdvözölte. — Az uj közjegyző, Matisz Dezső dr., az uj váci közjegyző még nem járt Vácon, de szerepléséről már olvasunk. A körmöcbányai függetlenségi párt pénteken tartotta elnök­választó ülését. Szalámin Kelemen eddigi pártelnök egészségi okokból leköszönt tisz­téről. Helyébe a párt egyhangú lelkesedés­sel dr. Matisz Dezső váci kir. közjegyző ajánlatára Vizy Ferenc orsz. képviselőt vá­lasztotta meg. Alelnökül Burda Imre ny. városi tanácsos, jegyzőkül pedig Klement Aladár és Nemes József takarékpénztári tiszt­viselők választattak meg. — Halálozás. Özv. Matzenauer Ferencné sz. Zvarik Teréz élete 60-ik évében hirtelen elhunyt. Halálát kiterjedt rokonsága, gyer­mekei, köztük Matzenauer Oszkár oldalka­nonok, gyászolják. Tegnap délután temették az elhunytat a Konstantintéri gyászházból igaz, nagy részvét mellett. Ny. b! — A legtöbb adótfizetők összeírása. Fóti Gyula bizottsági elnök közhírré teszi, hogy a képviselőtestület által kiküldött bi­zottság a város virilistáinak 1910. évre szóló névjegyzékét október hó 2-án délután 3—4 óra közt írja össze a közgyűlési terem­ben, a hol az érdekeltek megjelenhetnek. — A kiállítás sikere. Hétfőn este zárták be a vármegye gazdasági egyesülete által rendezett baromfi-, nyúl- és tenyésztőeszköz kiállítást, mely a nem várt nagy sikerrel végződött. Mintha csük ingyen lehetett volna a kiállításba bemenni, vasárnap oly _________VÁCI HÍRLAP nagy volt annak látogatottsága. A három nap alatt nem kevesebb mint 808 korona 40 fillér értékű belépőjegyet adtak el s ha hozzá vesszük, hogy mintegy 800 meghívót 250 szabadjegyet adtak ki, a diákok és is­kolásgyermekek, kiknek száma legalább is 3000, ingyen tekinthették meg a kiállítást, a látogatók számát 6000 re kell tenni. Nem kisebb a siker a kiállított állatok eladása körül sem. Magánosok néhány korona hij­­ján 1000 koronáért vásároltak baromfit, nyú­­lat, az állam pedig 2334 koronát adott ki vásárlásra úgy, hogy csak alig néhány ba­romfi megy vissza a kiállító tulajdonosnak. Az állam mindazoknak a községeknek, me­lyek fajbaromfit kértek s községi gazdasági egyleteknek vármegyénkben a váci kiállítás­ról küldeti el az ingyen fajbaromfit. Tegnap­tól kezdve a lövőházban Vargha vármegyei gazdaságegylet tisztviselője intézkedik, hogy a megvásárolt sok száz baromfi, nyúl a sok községnek elmenjen. Itt említjük meg, hogy Serfőző Gézát, a kiállítás igazgatóját, a váci és a járási társadalom értékes megle­petésben részesítette a kiállítás sikeres ren­dezéséért. — Tűz a szövőgyárban. A szövő-kötő­gyárnak úgynevezett szaggató termében hét­főn este ismét tűz ütött ki. Alig néhány hónapja ugyanebben a teremben keletkezett tűz és több ezer korona kárt okozott a gyárnak. A szaggató gépbe, mely percenkint több száz fordulatot tesz, valószínűleg tű került a munkateremből áthozott gyapottal, a tű szikrát csalt ki a gépből, mely aztán hirtelen lángba borította a pehely könnyűre tépett gyapotot. A nemrég épült víztartó vizét rögtön a lángokra bocsátották, a vész hírére önkéntes tűzoltóságunk is kivonult, de akkorra már a gyár tűzoltósága lokali­zálta a tüzet. A szövőgyár igazgatósága még nem tudja, mily nagy a kár. — A szederfák összeírása. A földmi­­velésügyi miniszter felhívta a vármegyéket, hogy a megye területén Írják össze a sze­derfákat és tegyenek jelentést azok állapo­táról. A selyemtermelés fejlesztése érdekében a földmivelésügyi miniszter állandóan sür­geti a községeket, hogy minél több szeder­fát ültessenek. — Szekeres István halála. Egy messze költözött váci ember halála hírét közlik la­punkkal. Szekeres István vendéglős 53 éves korában Nagyszombatban gégesorvadás kö­vetkeztében elhunyt. Szekerest Vácon jól ismerték, volt kereskedő a {megszűnt Csil­lag bérlője. Legutóbb a válasrtások alatt járt Vácon, majd fürdőn keresett irt bajára, hon­nan nagy betegen tért Nagyszombatba. Szen­vedéseitől most váltotta meg a halál. Ny. b I — Helyreigazítás. Kulcsár Ilona tanítónő annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy muracsányi áll. tanítónőnek nem őt, hanem egy névrokonát nevezték ki. — A keleti express és a mogyoródi fuvaros, A csodával határos módon me­nekült meg a haláltól egy mogyoródi ember, a ki hétfőn éjjel a keleti express-vonat elütött. Egri István fuvaros a mogyoródi templompból váci bádogosoknak munkát szállított. Este akart hazatérni, de előbb egy félliter bort a külső soron bevett s minthogy nem tudta az utat, rábízta magát és kocsiját a lovakra, aztán szépen elaludt. A mi ezután vele történt, arról már mit sem tud, azt a váci állomásfőnökség jegyzőkönyve pana­szolta el a rendőrségnek. A lovak gazdájuk­kal és a kocsival lépésben baktattak a szőri lami cimtábla, elárul minden szenvedélyt és rossz szokást A bikorpiros, rézhez hasonló orr nem annak a hirdetője, hogy gazduram mindig vízzel él, hanem, bogy kellő számban forgatja a poharakat. Igaz, piros a gólya orra is, pedig ő mindig csak vizbe mártja, csak hogy az más természeti törvény és nem fogadhatjuk el rektram és kefekötő uraim hasonló védekezését, sem hivatkozásukat a nagy és kemény telekre. Gödény koma sem jobb a Deákné vásznánál, virít az ő orra is, akár a pipacs. Meg is gyászolt már nehány hordót. A ficsurak hatalmas, pöffeszkedő orral járnak, mintha bizony volna valami tudo­mányuk. Sőt nyitjára jöttem újabban annak is, bogy nagybátyám áldó kezeit miért ter­jesztette annyiszor fenyegetőleg üstököm felé, hegyes volt az orra, pulykaméreg volt benne. Egyik jó kollégám sok kis lánynak húzott mézes madzagot az orruk alá, nem csoda, kicsi volt az orra. A hevesebb vérűek na­gyon érzékenyek és idegesek, amiről nem t hetnek, hisz pisze az orruk. De az már kedves dolog, ha valakinek a külseje elő­kelő, hóditó, orrlyukai úgy állanak, mint a cseh trombita szája, fitos az istenadta, bele 'r«.r a záporeső. Az érdekében, nehogy megorrol­jon valaki, kijelentjük, hogy minél magasabb­ra haladunk a kultúra létráján, szaglási képes­ségünk annál inkább tompul. Vannak vadak, a melyek megérzik az elenség nyomát. Sőt némely törzsek megtudják különböztetni szag után a férfiakat a nőtől. Erre már csak kaphatnának patentét. Azt ami édesanyáink is észrevehették, hogy éjjel, ha kicsinyük felébredt a bölcsőben, a simogató anyai kézre előbb elcsendesül — érvén az orrot is — mintha valaki más cselekszik hozzá hason­lóan. Midőn Kolumbusz Amerikát felfedezte, az ott élő indiánok a rezet az aranytól, cink­től szagolás után meg tudták különböztetni. A mi érzékünk is kiterjed annyira, hogy a pecsenye illatát már jó messziről megérez­­zük, de nehezebb feladatokra civilizált em­ber orra nem egy könnyen vállalkozik. Az az állítás, mintha a madarak a szag után találnának rá a dögre, ma már nem állhatja meg a helyét. Bebizonyított tény ugyanis, hogy őket nem szagló, hanem fi­nom látó érzékük vezérli, amit igazolva lá­tunk a nem döggel élő madaraknál is. Nem kell azért búsulnunk szagló érzékünk fejlet­lenségén, hanem pótoljuk mi is, a hol szük­ség van rá, szemünkkel az orr hiányát. Dr. Horváth Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom