Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-09-26 / 75. szám

9 Ludakért és kacsákért: Fiedler Lajosné ál­lami ezüst érem, Ducker Ödönné nag)' egye sületi aranyérem és ezüst oklevél, Kiss Pálné díszoklevél és 100 Ií-ás dísztárgy, ezüst ok­levét, Borbás Józsefné 30 K, Borbás Imréné 25 K-ás dísztárgy, Dudás Józsefné ezüst ok­levél, Hay Jolán kiállítási oklevél. Nyíltakért: Affenberg János állami bronz érem és arany oklevél, Ludvig Rezső bronz érem és arany oklevél, Murányi József B. O. E. bronz érem, Varga Béla 20 K és B. 0. E. nagy bronzérme, Szuchowszky Béla 10 K és kiállítási oklevél, Pohánka Ödön ezüst ok­levél, Dudás Józsefné, Gedeon Emil ezüst oklevél, Bereczky János kiállítási oklevél. Csoportos kiállításért: Csővári gazdakör 50 korona (gr. Teleky Józsefné ajándéka) Po­hánka Ödön Nick Edéné 3 drb. orpingtonát, Csovka Pál, Gosztonyi Tibor 20 koronáját és kiállítási oklevél, Rekus Pál 10 K, Furák Mihály 10 K és kiállítási oklevél, Petrovics Pál, Dévény örökösök 10—10 K. Telivér orpingtonért: Kiállítási oklevelet nyertek Imre Pál, Bercsik Imre, Matkovicz János, Kukélyi Mihály, Petráss János, Pet­­rovicz János, Bujdos János, Lestyán János, Gyuricza Mihály. Gépekért: Rocskay Ferenc B. O. E. kis aranyérme, Ogriszek Ferenc kiállítási érem (és köllőgépjét kipróbálásra a gödöllői állami baromfitelepre küldik.) Gróf Teleky Józsefné, a baromfitenyésztési osztály elnöke a bizottság jegyzőkönyi elis­merését nyerte a versenyen kívül kiállított baromfiaiért. A kiállítás megtekintését mindenkinek jó lélekkel ajánljuk. Sok szép és hasznos ta­pasztalatra tehet szert és nem fogja elmu­lasztani különösen, hogy a csővári gazda­kört ne dicsérje meg. Mit képes egy lelkes, minden dicséretre érdemes férfi: Pohánka Ödön egy egész falu boldogulására alkotni, itt látható. Kapott is nemcsak dicséreteket, de egy csomó kitüntést is A kiállítás megnyitása szombaton délelőtt 11 órakor ment végbe. Dr. Zádor János polgármester és Ivánka Pál főszolgabíró nagy társaság élén várta a vasútnál az érkező vendékeket s a felajánlott kocsikon a fello­bogózott utcákon át a lövőházhoz hajtattak. A megnyitáson elsőnek dr. Zádor polgár­­mester szólt s üdvözölte Fazekas Ágoston alispánt, Pirkner János miniszteri tanácsost, a földmivelésügyi miniszter képviselőjét, a gazdasági egyesület, a szomszéd vármegyék képviselőit s a város és e járás ünnepének hirdette a mai napot, midőn a vármegye gazdasági haladásának bemutatására ép Vác városát választották. Fazekas alispán megköszönte a szívélyes üdvözlést és méltatta a gazdasági kiállítás fontosságát, majd Pirkner miniszteri tanácsos szólt nagy elismeréssel arról a szociális fá­radozásról, melyet a vármegye gazdasági egyesülete kifejt s végül jelentést tett Ser­főző Géza kiállítási igazgató a kiállításról, melynek azután megtekintésére indultak. Igen szép és nagy közönség gyűlt egybe a megnyitásra úgy a fővárosból, mint a já­rásból és a messze vidékről. Váciak is igen nagy számban vettek részt és sokáig együtt voltak a sok látnivaló megtekintésére. A megnyitás után társas ebéd volt a lövő­házban, melyen több felköszöntő hangzott el. A kiállítás két napig marad nyitva. A já­rás vezetői már megtekintették, hogy a ta­pasztalatokat hasznosítsák otthon, remélhet­jük, hogy városunk közönsége is érdeklő­dést mutat a megtekintésre érdemes kiállítás iránt, a hol, miként a hirdetmények jelzik, több szakszerű felolvasásban és útmutatásban is lehet része VACi HÍRLAP_____ Vasárnapi levél. Nógrád vára. Még egy-két hét, sőt talán néhány nap s vége a jó, tűrhető időnek, vége a turistás­­kodásnak, kirándulásoknak. Mig beáll a ko­mor, télies időjárás, fel kell használni az al­kalmas napokat, derült, enyhe órákat. A ki­sebb kirándulásoknak legkedvezőbb ideje az ősz. Nincs meleg, nem porzik az út. Egye­düli baj, hogy korán sötétedik, ezért kell inkább kisebb kirándulásokat tervezni. A végcél csak annyira legyen, hogy napnyug­takor haza, vagy legalább is a vonatra jut­hassunk. Nógrád várának megtekintését is végre le­het hajtani ősszel, ilyenkor. Nincs messzire, — egy óra alatt ér oda uj vicinális vonatunk, — a nógrádi állomástól a vár legmagasabb pontjáig — már a meddig felkapaszkodha­tunk — fél óra alatt kényelmesen felérhe­tünk. (Egy ízben csak félóra állott rendel­kezésünkre s ezalatt felrohantunk, ott körül­néztünk s még le is értünk az állomásra, az igaz, hogy ügető, olykor-olykor vágtató lé­pésekben s utazhattunk vissza. Csak fiatal, nem elhájasodott tüdők birtokosainak aján lom a hasonló megtekinlést!) A várhegy csak domb, 286 méter magas, melyből 100 at már akkor megtettünk, a mikor lakásunk küszöbét átléptük, lévén Vác körülbelül ilyen magasságban a tenger színe felett s még egy igen tekintélyes részt a vonaton kényelme­sen ülve teszünk meg, mert Nógrádig s még tovább is helyiérdekű vasutunk folyvást emelkedik, kapaszkodik, trüszköl-prüszköl. A vár falaiból még sokkal több van meg, mint Drégelyen. Ennek köveit nem hordat­­ták el „gazdasági épületekhez“. A várdomb kupalaku s igen szép kilátás nyílik róla Nógrád vármegye egy tekintélyes részére. Történelmileg szintén nevezetes hely volt annak idején Nógrád vára. Bár nem annyira közismert a múltja, mint Drégely váráé, mégis bizonyos, hogy a Nógrád vármegyé­ben lefolyó eseményekben épp úgy és majd oly fontos szerepet játszott, mint amaz. Nóg­rád vármegye vidékét hajdanában egy vár­rendszer védte, melyekhez Nógrád vára is tartozott. Egy időben — és hosszú ideig — a vármegye életében irányadó központ volt. Urai hatalmas urak voltak. E várr end szernek köszönhető, hogy a mongolok csak a megye déli részét pusztí­tották el. Mátyás király az oligarkákat a várrendszer segítségével fékezte meg. A bá­nyavárosok védbástyái is e várak — s igy Nógrád vára is — voltak. 1544. tavaszán Nógrád várát is elfoglalták a törökök. 1594- ben foglalták vissza: Mátyás főherceg, Pálffy és Tieffenbach. A Rákóczi-korszakban is sok vér folyt a vár körül. Hol a kuruc, hol a labanc parancsolt Nógrád várában és vidékén. Sok emlék fűződik Nógrád várához. Ösz­­szeforrott ez is hazánk történetével, melynek egyes eseményeire olykor-olykor visszaem­lékeznünk kötelességünk. Vannak az emner­­nek olyan helyei, melyeket néha-néha szí­vesen keres fel. 2—3 évben évben egyszer látogassunk el Nógrád várába is ! Szentgyörgyi. Hírek. Nyulak a lövőházban. (Tanulmány.) ürömmel hallom, hogy Vácon a baromfi­­kiállitással együtt nyulkiállitást is rendeztek. Habár újabban a kiállítások még szaporáb­bak, mint a nyulak, e kiállítás már azért is sikerültnek mondható, mert a lövőházban van. Bátor vadászoknak most már nem is kell Budapestig, a vadkereskedésbe fárad­­niok zsákmányért, elég ha a lövőházban lövik le a belépődíj megfizetése után. Eddig a következő sajátságos nyulakat állították ki: 437. szám. A gyáva nyúl. Anyja: Nubia párduca. Berzsenyi korában még nem ismer­ték, akkor még azt hitték, hogy ez az érdé kés faj nem is születhetik meg. 522. szám. A buzafö/dön, dülöúton menő nyúl. 784. szám. A húsvéti nyúl, melyet nagy gonddal arra tanítanak be, hogy husvétkor piros tojásokat tojjon, 369. szám. A nyuszika (kiállította Pósa bácsi) Szőre egészen lekopott, mert folyton rárimel a „Gy úszik a.“ 65. szám. A kiállítás legnagyobb látványos­sága egy pár svéd keztyü. Eleinte nem akar­ták befogadni, azonban a szakértők kimutat­ták, hogy a svéd keztyű is nyúl. Valószínű­leg ez nyeri meg a dijat. Vid. — Az Állami Tisztviselők Orsz. Egye­sületének váci köre f. hó 23-án este a Káp­talan utcai sorházban rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésen a váci állami tisztviselők közül csak kevesen jelentek meg. A siket­­némaintézet, adóhivatal és a posta tisztvise­lői érdeklődtek a gyűlés iránt, több hivatal még csak nem is képviseltette magát. A köz­gyűlésen Zádory Lajos, a kör elnöke elnö­költ. A vezetőség azért hívta össze a tago­kat, hogy az országos kongresszus előtt megismertethesse a tagokkal a kongresszu­son hozandó esetleges határozatokat s elő­zőleg a váci kör is kifejezze ezeknek a kap­csán véleményét. A kongresszus elé kerülő jelentést s az összes albizottsági javaslatokat Záborszky Árpád titkár ismertette. Szent­györgyi Gusztáv indítványára a váci kör a középpontnak köszönetét fejezte ki munkás­ságáért, ez alkalommal is bizalommal van tevékenysége iránt, az indítványokat — me­lyeket a kongresszus elé terjesztenek — örömmel üdvözli s a Kolozsvárt hozandó határozatokhoz hozzájárul. A kongresszust a váci kör táviratban fogja üdvözölni. — Háztulajdonosaink és az uj házadó­törvény. Wekerle Sándor pénzügyminiszter az adóreformok során megalkotta az uj ház­adótörvényt is, mely jövő év első napján életbe is fog lépni. Ha pénzügyminiszter régi adótörvényt reformál, nem azért teszi, hogy az adót kevesbítse. így jártunk a házadó­törvénnyel is, mely az egész országban, tehát Vácon is, a háztulajdonosokra nagyobb terhet fog róni. A régi törvény értelmében Vácon állandó adómentességet élvező ház (templom, iskola, középületek, állami, városi hivatalok stb.) annyi volt, hogy magasabb adót kiróni nem lehetett. Most az uj törvény a kivételt megszünteti s ha ezeket a házakat nem is adóztatja meg, városunk háztulajdo­nosai mégis magasabb adózás alá esnek, az uj törvény azonban megengedi, hogy azok a városok, melyek a törvény életbeléptéié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom