Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-01-20 / 6. szám

o pénzügyi bizottság. Elhisszük, hogy nem cé­lozta, amint nem céloz sohasem a sanda mészáros, de célzás nélkül is fején találja az áldozatot. A nagyobb megadóztatás bankójá­val agyonüti a gyöngén fejlődő iparunkat és szegényes kereskedelmünket. Hírek. A választói reform. Dr. Ajtay József felolvasása. A Magyar Szövetség ama terve, hogy -a társadalmi kérdésekről a vidék nagyobb vá­rosaiban ismertető felolvasásokat tart, először Vácon valósult meg. A váci kaszinókor szi­­vesen felajánlotta helyiségeit e célra s vasár­nap délelőtt Jancsó Benedek elnök vezetése alatt Láner Gyula alelnök, dr. Ajtay József, dr. Dingha Béla, dr. Ludwigh Rezső és a szövetség több tagja kijött Vácra, kiket a vonatnál Ivánka Pál, a felolvasások soroza­tának kezdeményezője üdvözölt. A kaszinó nagytermében ez alatt szépen gyülekeztek az érdeklődők, úgy, hogy tizenegy órára majdnem teljesen megtelt a nagy te­rem. Különösen jól esett látni, hogy a hall­gatóság körében sok volt az iparos és a föld­műves gazda, kik érdeklődtek a komoly, nemzetre nagytontosságú kérdés iránt. Borbély Sándor elnök üdvözölte a pódiumon a vendégeket mely után dr. Jancsó Benedek, mint a szövetség elnöke szólt az országos magyar szövetség működéséről és terveiről s végül felkérte dr Ajtay Józsefet, hogy felol­vasását tartsa meg. Dr. Ajtay a választói reformról már irt egy munkát, a mely általános érdeklődéssel ta­lálkozott. Ismertetését a figyelmes hallgatóság előtt a választói jog fejlődésével kezdette, majd áttért az általános, titkos választói jog fejtegetésére s vázolta, hogy mily hatással volt ez Európa különböző országaira. Majd a speciális magyar viszonyokról szólt, hosz­­szasabban a választói jognak a magyarság szempontjából való kiterjesztéséről A nem­VÁCI HÍRLAP zetiségi kérdés alapos gátjának mondja | a tervezett választói reformot, mely okos kerületbeosztás mellett a magyarságnak szá­mos uj kerületet szerez s a nemzeti túlsúlyt biztosítani fogja. Éppen ezért a vármegyék uj beosztásának is következnie kell, mert lehetetlen, hogy a nemzetiségiek az uj vá­lasztói reform alapján a magyarság kipróbált bástyáiban urak lehessenek. Mintegy háromnegyed óráig tartott Ajtay dr. világos, nagy figyelemmel hallgatott elő­adása, melynek végén élénk taps bizonyí­totta, hogy hallgatósága nézeteit egészben osztja. Az előre beígért, tehát várt felszólalá­sok azonban elmaradtak. Délben egy órakor társas ebéd volt a kis­­sörházban, melyen buszán vettek részt. Dr. Preszly Elemér üdvözölte itt a vendégeket, kiknek nevében dr. Jancsó Benedek válaszolt. Általános hatás az volt, hogy helyesen teszi a kaszinó, hogy alkalmat ad ily felolvasások tartására s többen reményüknek adtak kife­jezést, hogy politika és vallási tekintetek ki­rekesztésével a társadalom-tudományi társa­ság több neves felolvasójával megismerked­hessenek s a kaszinó ezért több ily előadást rendezzen. — Kinevezés, A király dr. Gajáry Bélát, a szegedi kir ítélőtábla elnöki titkárát a pécsi kir táblához ítélőtáblái bíróvá nevezte ki. — A váci ütközet 1849 április 10-én. Városi muzeum-egyesületünk legközelebbi felolvasó ülését a Kúria szálló nagytermében f. hó 21-én, csütörtökön délután 6 órakor tartja. Tárgy: Dr. Tragor Ignác: A váci üt­közet 1819 április 10-én. A nagy közönséget ez úton is meghívja az egyesület vezetősége. — Nem megy Szód felé a villamos. Nem régen, december elején nagy bizottság jött össze a városházán. A vác-gödöllő-budapesti villamos vasút érdekeltjei voltak együtt s arról volt szó, hogy villamosunkat nem az aszódi országút mellett Csörögön át vezessék, hanem letérve az útról, Sződre tartsou s igyr az útvonal közel három kilométerrel hosszabb * S lett volna. Már akkor szóvá tettük, hogy a vasútvonalnak ily áthelyezése a váci érde­keket sérti. Egyetlen érdek, a mi bennünket, váciakatehhez a villamos vasúthoz fűz, az, hogy Csörögön át akarták vezetni s igy a csörögi szőlők idővel nyaralóteleppé fejlőd­hetnek. Mikor a csörögi szőlőtulajdonosok megtudták az uj tervet, természetesen ki­jelentették, hogy nem hajlandók az uj vasu­tat anyagilag támogatni. A vasutat épitő tár­saság nem hajlott a tiltakozásra és kereske­delmi miniszterhez terjesztette fel az uj ter­vet. Kossuth kereskedelmi miniszter azonban a váci érdekek mellett döntött s azzal az in­dokolással, hogy a villamos vasút a sződi be­­ágazással hosszabb lesz, igy az építés költ­ségei növekednek, nem hagyta jóvá az uj trasszirozást s a válalkozókat a régi terv keresztülvitelére utasította. E határozat alap­ján a vasútépítők most kezdenek alkudozni a csörögi föld-és szőlőtulajdonosokkal kije­lentvén, hogy a villamos vasút mindennütt az országút mellett halad át Csörögön, a hol a Tragor-féle telep előtt »Tragor-Csöröghegy« elnevezéssel állomás is lesz. — Auguszta főhercegnő vármegyénk alispánjához. A József kir. Herceg Szana­tórium Egyesület a magyar társadalomhoz kérő szózattal fordult, hogy halottak nap­ján a szegény sorsú tüdőbetegek részére csak egy virágszálat adjon. A kedves, poé­­tikus eszmét Fazekas Ágoston, Pestvármegye alispánja lelkes szeretettel karolta fel, ki polgármestereknek és a járások főszolgabirái­­nak meleg hangú felhívásban tárta fel az emberbaráti intézmény nagy, országos jelen­tőségét . - . Fazekas Ágoston alispán közbe­lépéséről tudomást szerzett Auguszta kir. hercegnő is, ki mint a József kir. Herceg Szanatórium Egyesület védnöknője, saját keze írásával, a fő hercegi monogrammal ellátott díszes kiállítású, meleg hangú levelet intézett Pestvármegye alispánjához. Auguszta főher­cegnő levele a következő: Alispán Ur ! A József kir. Herceg Szanatórium Egyesület el­nöke jelentést telt nekem arról, hogy a sze­génysorsú tüdőbetegek javára rendezett or­szágos gyűjtés mily szép sikerrel járt. Indi­tatva érzem magam, mint a József kir. Her­ceg Szanatórium Egyesület védője, hogy Alispán úrnak, ki az emberbaráti ügy érde­kében a polgármester és a járási főszolga­bíró urakhoz és községi elüljárókhoz rende­letet intézett: köszönetét mondjak. Kérem tartsa meg a József kir. Herceg Szantórium Egyesületet továbbra is emberbaráti irgal­mában. Auguszta főhercegnő. — A Reitter-gyáriak mulatsága. Reitter Ödön kocsigyárának munkásai e hó 30-án a Kúrián kabarettel, világpostával, polgári há­zassággal egybekötött táncestélyt rendeznek. A mulatságra most bocsátják ki a meghívókat. — Móser Antal — dinamitot vesz. Möser Antal nevét ismeri mindenki, a ki tud a katalinai rablótámadásról. Őt és Grün Ágost vállalkozót rabolták ki s napokig élet ha­lál közt lebegtek a szenvedett sérülések kö­vetkeztében. Ez a rablótámadás azonban Móser­­nek állásába került. Mig nem volt hivatalban, kiderült róla, hogy börtönvisell ember s apró szabálytalanságokra is rájöttek, minek kö­vetkeztében elbocsátották őt állásából. Móser eltűnt s csak most adott magáról hirt. ügy látszik, nagyon rossz sora lehet, mert már nem irtózik attól sem, hogy akármily módon pénzt szerezzen. Nemrégiben bement Buda­pesten egy muzeum-körúti üzletbe s papirt rendelt a dunaipoly-völgyi vasút építésvezető­ségének. Kért províziót, kapott is. A papirt ÍJgy szüreten. Venyigét a tűzre gyorsan És kezembe poharat, ■ Az a tűz oly hamar lobban, Ez az élet úgy szalad! Hogy itt voltunk három éve Rosszra mennyit változál! Mennyi bú, öröm helyébe, Jer vigasztalj telt pohár! Ama nap még itt mulattak Férj, feleség boldogan, Hej azolta elszakadtak, A szép asszony oda van! Ott hagyá a házi tűzhelyt, Tudja Isten merre jár, Férje aztán bűnbe sülyedt, Jer vigasztalj telt pohár! S a két testvér hova, merre? Tán ott, hol a bűn terem! Itt a földön elitélve Bűnök egy, a szerelem! Legyen nékik megbocsátva! És a szemem könyben áll, Gondolok ha néha rája Jer vigasztalj telt pohár ! Hát az a nő szende arccal ? Haja szőke, szeme kék. Ki azt hittem égi angyal S szivem orvul lépte szét. Mi általa szivem érte Kínosabb, mint száz halál, Verje meg az Isten érte Jer vigasztalj telt pohár ! S ifjúságom, mely szilaj volt, Az is elmúlt, fejem ősz. Szenvedély, vágy, mind lezajlott, Rám köszönte már az ősz! Törve árboc és vitorla, Mégis hajt a vészes ár, Hová, merre, meg ki mondja? Jer vigasztalj telt pohár! Venyigét a tűzre újra, Hideg éj van és sötét, Örömünknek gyors a múlta, Oly szomorú ez a lét. Mi fáj benne, mint kisértet Régi sírból visszajár S a jövőtől mit reméljek, Jer vigasztalj telt pohár! Ily borús, vigasztalan a többi vers is, va­lami szelíd sugár, derűs vonás a megelége­désnek, boldogságnak valami halvány sej­telme: minden hiányzik Freysinger költemé­nyeiben nyilatkozó lelki világából. Ha tovább folytatja s tehetsége izmosodik, talán lett volna belőle költő, kit a pesszimizmus hir­­detőjeként emlegetnének, igy azonban ez irá­nyú munkássága csak mint irói működését kiegészítő tevékenység említhető fel. (Folytatása vasárnapi számunkban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom