Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-01-20 / 6. szám
o pénzügyi bizottság. Elhisszük, hogy nem célozta, amint nem céloz sohasem a sanda mészáros, de célzás nélkül is fején találja az áldozatot. A nagyobb megadóztatás bankójával agyonüti a gyöngén fejlődő iparunkat és szegényes kereskedelmünket. Hírek. A választói reform. Dr. Ajtay József felolvasása. A Magyar Szövetség ama terve, hogy -a társadalmi kérdésekről a vidék nagyobb városaiban ismertető felolvasásokat tart, először Vácon valósult meg. A váci kaszinókor szivesen felajánlotta helyiségeit e célra s vasárnap délelőtt Jancsó Benedek elnök vezetése alatt Láner Gyula alelnök, dr. Ajtay József, dr. Dingha Béla, dr. Ludwigh Rezső és a szövetség több tagja kijött Vácra, kiket a vonatnál Ivánka Pál, a felolvasások sorozatának kezdeményezője üdvözölt. A kaszinó nagytermében ez alatt szépen gyülekeztek az érdeklődők, úgy, hogy tizenegy órára majdnem teljesen megtelt a nagy terem. Különösen jól esett látni, hogy a hallgatóság körében sok volt az iparos és a földműves gazda, kik érdeklődtek a komoly, nemzetre nagytontosságú kérdés iránt. Borbély Sándor elnök üdvözölte a pódiumon a vendégeket mely után dr. Jancsó Benedek, mint a szövetség elnöke szólt az országos magyar szövetség működéséről és terveiről s végül felkérte dr Ajtay Józsefet, hogy felolvasását tartsa meg. Dr. Ajtay a választói reformról már irt egy munkát, a mely általános érdeklődéssel találkozott. Ismertetését a figyelmes hallgatóság előtt a választói jog fejlődésével kezdette, majd áttért az általános, titkos választói jog fejtegetésére s vázolta, hogy mily hatással volt ez Európa különböző országaira. Majd a speciális magyar viszonyokról szólt, hoszszasabban a választói jognak a magyarság szempontjából való kiterjesztéséről A nemVÁCI HÍRLAP zetiségi kérdés alapos gátjának mondja | a tervezett választói reformot, mely okos kerületbeosztás mellett a magyarságnak számos uj kerületet szerez s a nemzeti túlsúlyt biztosítani fogja. Éppen ezért a vármegyék uj beosztásának is következnie kell, mert lehetetlen, hogy a nemzetiségiek az uj választói reform alapján a magyarság kipróbált bástyáiban urak lehessenek. Mintegy háromnegyed óráig tartott Ajtay dr. világos, nagy figyelemmel hallgatott előadása, melynek végén élénk taps bizonyította, hogy hallgatósága nézeteit egészben osztja. Az előre beígért, tehát várt felszólalások azonban elmaradtak. Délben egy órakor társas ebéd volt a kissörházban, melyen buszán vettek részt. Dr. Preszly Elemér üdvözölte itt a vendégeket, kiknek nevében dr. Jancsó Benedek válaszolt. Általános hatás az volt, hogy helyesen teszi a kaszinó, hogy alkalmat ad ily felolvasások tartására s többen reményüknek adtak kifejezést, hogy politika és vallási tekintetek kirekesztésével a társadalom-tudományi társaság több neves felolvasójával megismerkedhessenek s a kaszinó ezért több ily előadást rendezzen. — Kinevezés, A király dr. Gajáry Bélát, a szegedi kir ítélőtábla elnöki titkárát a pécsi kir táblához ítélőtáblái bíróvá nevezte ki. — A váci ütközet 1849 április 10-én. Városi muzeum-egyesületünk legközelebbi felolvasó ülését a Kúria szálló nagytermében f. hó 21-én, csütörtökön délután 6 órakor tartja. Tárgy: Dr. Tragor Ignác: A váci ütközet 1819 április 10-én. A nagy közönséget ez úton is meghívja az egyesület vezetősége. — Nem megy Szód felé a villamos. Nem régen, december elején nagy bizottság jött össze a városházán. A vác-gödöllő-budapesti villamos vasút érdekeltjei voltak együtt s arról volt szó, hogy villamosunkat nem az aszódi országút mellett Csörögön át vezessék, hanem letérve az útról, Sződre tartsou s igyr az útvonal közel három kilométerrel hosszabb * S lett volna. Már akkor szóvá tettük, hogy a vasútvonalnak ily áthelyezése a váci érdekeket sérti. Egyetlen érdek, a mi bennünket, váciakatehhez a villamos vasúthoz fűz, az, hogy Csörögön át akarták vezetni s igy a csörögi szőlők idővel nyaralóteleppé fejlődhetnek. Mikor a csörögi szőlőtulajdonosok megtudták az uj tervet, természetesen kijelentették, hogy nem hajlandók az uj vasutat anyagilag támogatni. A vasutat épitő társaság nem hajlott a tiltakozásra és kereskedelmi miniszterhez terjesztette fel az uj tervet. Kossuth kereskedelmi miniszter azonban a váci érdekek mellett döntött s azzal az indokolással, hogy a villamos vasút a sződi beágazással hosszabb lesz, igy az építés költségei növekednek, nem hagyta jóvá az uj trasszirozást s a válalkozókat a régi terv keresztülvitelére utasította. E határozat alapján a vasútépítők most kezdenek alkudozni a csörögi föld-és szőlőtulajdonosokkal kijelentvén, hogy a villamos vasút mindennütt az országút mellett halad át Csörögön, a hol a Tragor-féle telep előtt »Tragor-Csöröghegy« elnevezéssel állomás is lesz. — Auguszta főhercegnő vármegyénk alispánjához. A József kir. Herceg Szanatórium Egyesület a magyar társadalomhoz kérő szózattal fordult, hogy halottak napján a szegény sorsú tüdőbetegek részére csak egy virágszálat adjon. A kedves, poétikus eszmét Fazekas Ágoston, Pestvármegye alispánja lelkes szeretettel karolta fel, ki polgármestereknek és a járások főszolgabiráinak meleg hangú felhívásban tárta fel az emberbaráti intézmény nagy, országos jelentőségét . - . Fazekas Ágoston alispán közbelépéséről tudomást szerzett Auguszta kir. hercegnő is, ki mint a József kir. Herceg Szanatórium Egyesület védnöknője, saját keze írásával, a fő hercegi monogrammal ellátott díszes kiállítású, meleg hangú levelet intézett Pestvármegye alispánjához. Auguszta főhercegnő levele a következő: Alispán Ur ! A József kir. Herceg Szanatórium Egyesület elnöke jelentést telt nekem arról, hogy a szegénysorsú tüdőbetegek javára rendezett országos gyűjtés mily szép sikerrel járt. Inditatva érzem magam, mint a József kir. Herceg Szanatórium Egyesület védője, hogy Alispán úrnak, ki az emberbaráti ügy érdekében a polgármester és a járási főszolgabíró urakhoz és községi elüljárókhoz rendeletet intézett: köszönetét mondjak. Kérem tartsa meg a József kir. Herceg Szantórium Egyesületet továbbra is emberbaráti irgalmában. Auguszta főhercegnő. — A Reitter-gyáriak mulatsága. Reitter Ödön kocsigyárának munkásai e hó 30-án a Kúrián kabarettel, világpostával, polgári házassággal egybekötött táncestélyt rendeznek. A mulatságra most bocsátják ki a meghívókat. — Móser Antal — dinamitot vesz. Möser Antal nevét ismeri mindenki, a ki tud a katalinai rablótámadásról. Őt és Grün Ágost vállalkozót rabolták ki s napokig élet halál közt lebegtek a szenvedett sérülések következtében. Ez a rablótámadás azonban Mósernek állásába került. Mig nem volt hivatalban, kiderült róla, hogy börtönvisell ember s apró szabálytalanságokra is rájöttek, minek következtében elbocsátották őt állásából. Móser eltűnt s csak most adott magáról hirt. ügy látszik, nagyon rossz sora lehet, mert már nem irtózik attól sem, hogy akármily módon pénzt szerezzen. Nemrégiben bement Budapesten egy muzeum-körúti üzletbe s papirt rendelt a dunaipoly-völgyi vasút építésvezetőségének. Kért províziót, kapott is. A papirt ÍJgy szüreten. Venyigét a tűzre gyorsan És kezembe poharat, ■ Az a tűz oly hamar lobban, Ez az élet úgy szalad! Hogy itt voltunk három éve Rosszra mennyit változál! Mennyi bú, öröm helyébe, Jer vigasztalj telt pohár! Ama nap még itt mulattak Férj, feleség boldogan, Hej azolta elszakadtak, A szép asszony oda van! Ott hagyá a házi tűzhelyt, Tudja Isten merre jár, Férje aztán bűnbe sülyedt, Jer vigasztalj telt pohár! S a két testvér hova, merre? Tán ott, hol a bűn terem! Itt a földön elitélve Bűnök egy, a szerelem! Legyen nékik megbocsátva! És a szemem könyben áll, Gondolok ha néha rája Jer vigasztalj telt pohár ! Hát az a nő szende arccal ? Haja szőke, szeme kék. Ki azt hittem égi angyal S szivem orvul lépte szét. Mi általa szivem érte Kínosabb, mint száz halál, Verje meg az Isten érte Jer vigasztalj telt pohár ! S ifjúságom, mely szilaj volt, Az is elmúlt, fejem ősz. Szenvedély, vágy, mind lezajlott, Rám köszönte már az ősz! Törve árboc és vitorla, Mégis hajt a vészes ár, Hová, merre, meg ki mondja? Jer vigasztalj telt pohár! Venyigét a tűzre újra, Hideg éj van és sötét, Örömünknek gyors a múlta, Oly szomorú ez a lét. Mi fáj benne, mint kisértet Régi sírból visszajár S a jövőtől mit reméljek, Jer vigasztalj telt pohár! Ily borús, vigasztalan a többi vers is, valami szelíd sugár, derűs vonás a megelégedésnek, boldogságnak valami halvány sejtelme: minden hiányzik Freysinger költeményeiben nyilatkozó lelki világából. Ha tovább folytatja s tehetsége izmosodik, talán lett volna belőle költő, kit a pesszimizmus hirdetőjeként emlegetnének, igy azonban ez irányú munkássága csak mint irói működését kiegészítő tevékenység említhető fel. (Folytatása vasárnapi számunkban.)
