Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-06-16 / 46. szám
*> VÁCI HÍRLAP ségekkel képes a fizetési kötelezettségeknek eleget tenni. Tenni kell tehát a pénzügyek szanálására, a mi alighanem majd a pótadó emelésében nyilvánul meg. A város rossz anyagi viszonyainak következménye az is, hogy ezen a közgyűlésen, pedig elhatározták, nem tárgyalhatják a tisztviselők várva várt fizetés rendezését. — A pótválasztás előtt. Két nap válassza el a pótválasztástól s a kerület és a város meglehetősen csendes. Miltényi Aurél falragaszairól és körleveléről esik még néhol szó és — csodálatos — milyen hatást keltett az. Addig, mig a Váci Hírlap ban a falragaszok megjelenése előtt hirdettük a Miltényi-párt tervét, hogy nem szándékozik szavazóit behozni, hanem még mindig a négy gödi szavazóról beszél s ezt ezt akarja petíció alakjában szóvá tenni a kir. Kúrián is, mindenki hitt a híradásnak, de hogy most megjelentek a körlevelek és falragaszok, mindenki kételkedni kezd. Azt mondják, hogy kortesfogás. Azt mondják, hogy Miltényi Aurél nem hozza be szavazóit, de arról nincs ígéret, hogy Miltényi jó emberei Miltényi szavazóit nem hozzák-e be junius 18-án. És ez a feltevés mind erősebb lesz. A közhangulattal szemben mi mégis Miltényi Aurél állítása mellett állunk: junius 18-án, pénteken egy két falu megjelenik Miitényire szavazni, de az a 800 szavazója, a ki május 26 án Vácon volt, nem lesz együtt. Haszontalan pénzkidobás is lenne akkor, midőn a jelölt maga kijelenti, hogy nem kívánja a vidéki választók felvonulását, a vidéken elhitetni irás ellenében, hogy a szavazók mégis jöjjenek be Miitényire szavazni. A Preszly pártról kevés az értesülésünk. Azt az egész város tudja már, hogy dr. Preszly Elemér szavazói be fognak jönni — tekintet nélkül az ellenfél kijelentéseire — és a városi szavazóit is felkérték, hogy junius 18-án szavazzanak le minél számosabban. Gosztonyi Tibor vál. elnök sürgönyt küldött Erdélyből Révész Béla helyettes választási el- | nőknek, hogy ba szükséges, tartson pártközi értekezletet, ő, e hó 17-én Vácon lesz. Révész Béla a két jelölt bizalmi- féri iáit ma, szerdán d. e. 11 órára hívta egybe pártközi értekezletre. Végül álljon itt Révész Bélának Miltényi Aurél körleveleire és lapunkban közölt megjegyzésre szóló következő nyilatkozata, melynek közlésére bennünket felkért: Tisztelettel alulirott ezennel kijelentem, hogy Kossuth Ferenc tudomásával, beleegyezésével és helyeslésével kisé reltem meg a két jelölt pártja között a békés kibontakozást. Erről az illető urakat értesítettem. Vác, 1909. junius 15. Révész Béla. — Arató katonák. A honvédelmi miniszter körrendeletben értesítette az összes törvényhatóságokat, hogy a hadügyminiszterrel egyetértőleg kiadott rendelete értelmében a közös hadsereg tényleges állományú legénységének jelentékeny részét a gabona és takarmány, a szőlőművelés munkálatainak, a szüret és kukoricatörés, továbbá a selyemtenyésztés különleges munkálatainak idejére 3 hétre szabadságolni fogják. A szabadságolás idejét a területi hadtestparancsnokságok az aratást nagymértékben befolyásoló éghajlati viszonyokra való tekintettel, az egyes vidékek közigazgatási hatóságaival, esetleg a gazdasági egyesületekkel egyetértőleg csapattestenkint állapítják meg. Az aratási szabadságot az illető katonának személyes kihallgatáson (raporton) kell kérelmeznie. A szabadságolások a következő sorrendben történnek: 1. Elsősorban azok a birtokosok, vagy bérlők, valamint ilyenek fiai nyernek szabadságot, akik a családfentartói kedvezményre azért nem bírnak igénnyel, mert férfitestvérei önként tovább szolgálnak, vagy kereset céljából külföldön tartózkodnak, vagy önálló családot alapítottak. 2. A kisebb és közepes nagyságú földmives birtokok tulajdonosainak és bérlőinek a fia, végre 3. A mezei munkások, különösen akkor vétetvén figyelembe, ha az utolsó szolgálati évben álló legénység sorába tartoznak. 4. Az általános fegyverszünet alatt a többi legénység is, amely nem aratási célra kér szabadságot, amennyire azt a viszonyok engedik, rövidebb időre szabadságolhatok. Az áltálános három heti szabadságot csak a gyalogságnál, vadász- és vonat csapatoknál, a nehéz tarackosztályoknál, valamint a hegyi és vár tüzérségnél szolgáló legénység kaphatja meg. A szabadságolás azonban csak abban a mértékben történhetik, amennyire az említett fegyvernemeknél az őr- és különleges szolgálat, a lovak ápolása, a műhelyüzem, az eset eg szükséges karhatalmi osztályok készenlétben tartása, a katonai különítmények felállítása megengedi. A lovassághoz, a tábori tüzérséghez (a nehéz tarackosztálj'okat kivéve), a műszaki és egészségügyi csapatokhoz, testüle* tekhez és intézetekhez beosztott legénység általánosságban aratásra nem szabadságolható, egyeseknek azonban a szükséghez képest három hétig terjedő aratási szabadság engedélyezhető. — Tornavizsga a főgimnáziumban. Szép számú közönség jelenlétében folyt le e hó 12 én a gimnáziumi tornavizsga. A belépti dijak és felülfizetésekből befolyt tiszta jövedelmet a kirándulási alaphoz csatolták, mely alap a szegényebb sorsú tanulók felsegélyezésére szolgál. Felülfizettek: Chribál, Ferenc 20 f. Bősszel Ödönné 40 f. Nagy István 40 f. Zsákovics Lajos 1 K. Schvanfelder József 6 k. 40 f Bartoss Pál 40 f. Kemény Bertalan 1 k. 40 f. Tragor Mariska 5 K. Br. Andreánszky 10 K. Br. Andreánszky Gábor 1 K 20 f., Gyuris Jánosné 20 f., N. N. 2 K 40 f., Bartha János 40 f., Ivánka Pál 10 K, dr. Magas Árpád 80 f., Wittenbarl Izor 40 f., dr. Tragor Kálmán 10 K, Kőler Artur 3 K 81 f., Bük Sámuel 1 K 20 f., Czobel Béla 1 K 20 f., Buthinger N. 40 f., Nagy Sándor 1 K 40 f., Kopunecz Józsefné 60 f., N. N. 20 f., Somogyi József 60 f., N, N. 20 f., Nagy Zsigmond 4 K 40 f., Hübschí Kálmán 1 K 40 f., N. N. 80 f., Reiser Antal 5 K, dr. Nádas József 4 K 40 f., Mura Fülöp 3 K 40 f., dr. Vajda Árpád 40 f., dr. Kunitzer Sándor 3 K, Leopold Sándor 40 f. ügy a résztvevők, mint a felülfizetők e helyen is fogadják az ifjúság háláját, hogy áldozatkészségükkel szívesek voltak a nemes cél jók megvalósitását támogatni. Különös köszönet illeti a Sportegyesület ügybuzgó vezetőit; dr. Göndör Sárdor diszelnököt s Hübschl Kálmán elnököt, kik arany és ezüst jutalom-érmeket osztottak ki, az egyes versenyek győztesei között. A vizsgát Hübschl Kálmán sportegyesületi elnök buzdító beszéde fejezte be. — Esküvő. E hó 9-én tartotta Vácon esküvőjét Thieving Gyula a pesti hazai takarékpénztár tisztviselője az ev. templomban Schrott Margit kisasszonnyal. A templomban igen szép számú közönség jele it meg s a násznép bevonulásakor Szuchovszky Zsigmond kántor Lohengrin ismert nászindulóját, majd dr. Lázár Ottó Schumann Ábrándját játszotta. Az esküvői szertartást a mennyasszony nagybátyja, Sommer Gyula ev lelkész végezte s az ifjú pár az esküvő után nászutra a magyar tenger mellé utazott. — Iskolatársnők találkozása. Felkérem azokat az iskolatársnőimet, a kik a váci polgári leányiskolát 1904-ben elvégezték, 5 évi találkozásra, a meghatározott időben, Közben azonban ellepi a hideg verejték és ■egy pillanatra egészen tisztán érzi a suszterműhely szegény szagát. A kis Vilma bizonyosan tudja, hogy gyötrelmet okozna Gizinek, ha keresné a hatost, azért nyugton marad, de a szemét majdnem beleejti a rács közé. A bámulatos Léner Nándor nagyon jól látja a hatost a kocsi fenekén és úgy áll oda a Gizi elé, hogy a lába eltakarja a pénzdarabot. És ott állt makacsul. És társalog enyhén; telelősségmentesen és szellemesen. így: Hová, meddig, Giziké kisasszony ebben a cudar időben1? ... A vámházig? . . . Miért nem jött el a múltkor a kádársegédek szakegyletének vigalmára? . . . Már készen is volt a ruhája? Ejnye, ejnye! Pedig dalloztuk a kedves dalát, az „Arra kérem . . .“-et is: A Fluidl is várta a kisasszonyt, mivel eligérkezett neki. Játszottunk találóskát is és a Hungler azt adta fel, hogy hány lába van ennyihány birkának és volt zálog, de mennyi! mert senki sem tudta. Magácska tudja-e, Giziké? Nem? Bizony csak kettő! Mert annak, a ki ennyihány a birkának, csak két lába van! Gizi sápadozik és egyre jobban kapkod. Szeretné beszivni a pompás Léner Nándor minden szavát, de a leesett utolsó hatos ránehezedik a lelkére és nyomja azt kegyetlenül. Az elmaradt ebéd elrontotta a gyomrát. A kis Vilma szeretné meggyilkolni a szép fiút, hogy zavartalanul kereshesse a hatost. A legközelebbi megállónál gonosz impertinenciával odaszól Léner Nándornak: — Nézze, felszálltak! menjen jegyet adni! Léner Nándor odakapta a fejét, ostobán vigyorog és marad, mert különben le kellene lépnie a hatosról. A villamos e titkos gyötrődések közepette a vámházhoz ért. Gizi bár úgy érzi, hogy a lelkét is ott hagyja, feláll és kifelé indul. Megfogja Vilma kezét egy pillanatra, gyámoltalanul belenéz a gyönyörű fiú szemébe, aztán kászolódik kifelé. Halkan azt rebegi: — Isten Önnel, Léner úr! Amire a csábalak észbontóan szalutál, de a helyéről el nem mozdul. Gizi már lent áll Vilmával együtt a Vámház-tér titkos körén és homályos szemével körülnéz, de csak valami szürke forgatagot lát. Vilma halkan azt mondja: — Az ördög vitte volna ezt a majmot! — azzal aztán megindulnak a rakodópart felé, de maguk sem tudják hová? A bámulatos Léner Nándor pedig a bicskájával kiturkálja a hatost, zsebrevágja, aztán mosolyogva kiáll a perronra és amig a kocsi a hídon döcög keresztül, azou a mondaton töri a fejét, amit majd a végállomáson lead. Ebben a formában állapodik meg: — Az angyalát! Már megintennég megveszejtettem egyet! Aztán tovább mosolyog és izzadt kezével szorongatja a hatost. Cholnoky László.