Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-05-02 / 33. szám
2 Vasárnapi levél. A mi cselédkérdésünk. Budapesten ankétednek. Megbeszélés tárgyává teszik a cseléd kérdést, mely napjainkban oly nagy szerepet játszik, hogy a család nyugalma, békessége is szoros kapcsolatban van e kérdés célszerű megoldásával. Mert melyik asszony képes egyforma vig kedélyét megőrizni és azt legszűkebb környezetére is átvinni, ha egész napját a nálunk már napirenden levő cselédmizériák elkeserítik ? Pxégi elavult meseként hangzik már napjainkban, hogy nagyanyáink cselédei szinte a családhoz tartoztak és ennek örömeiben és bajában részesedtek. Viszont az ő sorsuk menetéről is tudomása volt az uraságnak s a gyermekek nagy szeretettel csüggtek rajtuk ... És ma ? Ma örülünk, ha egy csak némileg megbízható leány 6 hónapot tölt házunkban, egy nehány évet meg csak nagy ritkán lehet elérni. És azt tapasztalatból a legtöbben tudják, hogy még ebben az esetben sem szítanak cselédjeink valami nagyon kenyéradójükhöz, sőt inkább ellenséges indulattal viseltetnek irántuk. Hisz könnyen megmagyarázható a dolog nyitja. A proletárizmus oly nagy mérveket ölt, a haragot és gyűlöletet a vagyonos osztály ellen folyton szítják és kenyéradójukban csak ellenséget szimatolnak, azáltal természetes, hogy nem jöhet létre az a békés viszony, mely egyedül volna hivatva a viszszás állapot megváltoztatására. Tény, hogy igen sok kiselejtezni való alak szegődik el cselédnek, tény, hogy ma már köztük gonosztevő is akad, mint azt a legújabb verseci merénylet is bizonyítja, de a legtöbbje mégis szegény, sorsüldözött teremtménye az Úristennek, kiknek lelke sem zárkózik el jobb érzés elől és kik örülnének, ha jó bánásmód mellett ismét melegebb otthonra tehetnének szert. Most természetesen egy kis türelemre is van szükség, melyet hibáikkal szemben ki kell fejteni, de mint a pusztai oroszlánt is meg lehet szelídíteni kellő bánásmóddal, úgy szeretette], türelemmel és kitartással, nem kevésbbé azonban megfelelő jóságos szigorral a cselédekből ismét a családhoz tartozó tagokat nevelhetünk. Ehhez azonban a hatóság hozzájárulása is szükséges, mert a cselédkönyvek kiadását, különösen másodízben, meg kellene nehezíteni. A múlt napokban egy leány, ki egyszerű házimunka elvégzését durván megtagadta, úrnőjének azt felelte: »ha betetszik Írni a könyvembe, kitépem a lapot!« Ez a leány meggondolás nélkül el is tépné, vagy égetné egész munkakönyvét, ha neki nem tetsző észrevételt Írna bele asszonya. Hatóságunk pedig arra az egyszerű kijelentésére, hogy »elvesztette«, másik könyvet adna neki. Ha a leány tudná, hogy második könyvre egyáltalában szert nem tehet, úgy vigyázna az elsőre, nehogy reá nézve káros legyen és gyakori beírásokkal annak lapjai megteljenek, jobban iparkodna helyét megállani, kezdene a családdal érezni és ezáltal a kölcsönös ellenséges állapot önként egy szebb, emberileg uemesebb viszonynak engedné át a teret. Rome. Hírek. Bottiik János meghalt. A bordód megyei Tibolddaróc községből jött a szomorú hir, hogy ott Bottiik János országgyűlési képviselőnk hirtelen elhunyt. Bottiik István országgyűlési képviselő, az elhunyt testvéröccse küldötte dr. Zádor János polgármesternek pénteken délben a megdöbbentő, rövid táviratot : Testvérem, János ma délelőtt szívszélhűdés következtében itt Tibolddarócon elhunyt. Bottiik István. A hirt részvéttel fogadja az egész város és a választó kerület, mert ha Bottiik betegsége miatt nem is tölthetett több időt közöttünk, benső barátokat nem, de ellenséget sem szerzett magának. Szépen indult karrier befejezését jelenti a szomorú tartalmú sürgöny. Bottiik a váci honvédhuszárezred főhadnagya volt s csak mikor megnősült, hagyta el a katonaságot és megvásárolta Vácdukát. Hosszabb ideig csendesen gazdálkodott s inkább a vidéken ismerték, mint Vácon. Mikor Barabás Béla lemondott a váci mandátumról, Bottiik János lett az utóda. Törhetetlen, lelkes függetlentenségi ember volt s ez könnyűvé tette megválasztását is. A parlamentben, úgy tudjuk, csak kétszer szólalt fel, de nem is szónokra, hűséges függetlenségi érzelmű katonák volt ott szükség. Mint a kerület képviselője, bárki fordult hozzá, szívesen nemcsak meghallgatta, de el is járt ügyes-bajos dolgában. Mikor másodszor is visszakerült a parlamentbe, veszedelmes betegség támadta meg az élete teljében levő fiatal embert. Idegbénulása munkaképességét gyökerében törte meg s ez időtől kezdve már a képviselőházban sem jelenhetett meg, melytől szabadságot kapott. Szanatóriumról szanatóriumra járt, hazai és külföldi orvosokkal konferált s úgy látszott, hogy ha nem is heveri ki a baját, munkaképességét visszanyeri. Legutóbb Svájc egy gyógyhelyén járt s örömmel irta onnan, hogy nem sokára egészségesen térhet haza és Vácon hosszabb időt fog tölteni. Mint a hogy régi terve volt, midőn eladta gr. Serényi Jánosnak vácdukai birtokát, hogy Vácon házat vásárol. Mióta hazatért, nem jött újabb hir róla, csak tegnap pénteken, mely a 36 éves férfi halálát jelentette. A szomorú hir gyorsan bejárta a várost s elsők közt volt a helybeli függetlenségi párt elnöksége, mely távirati utón kondoleált a gyászbaborultözvegynek. Ez a táviratigy szól: Nagyságos özvegy Bottiik Jánosné úraszszonynak Tibolddaróc. Fogadja nagyságos aszonyom szivünk legmélyéből fakadó részvétünk őszinte kifejezését. Sajgó lelkünk egész melegével mi is résztveszünk a nagyságodat ért pótolhatatlan veszteség feletti bánatában. A váci 1848 as függetlenségi Kossuth-párt elnöksége. Egyben intézkedett a pártelnöksége, hogy a temésen való részvétel megbeszélésére ma, május elsején öt órakor a Koronán a párt vezetői összegyűljenek. Mindezideig Tiboiddarócról nem jött válasz, de valószínű, hogy országgyűlési képviselőnk hűlt tetemeit vasárnap temetik a tibolddaróci családi kastélyból. A váci Kossuth párt küldöttséget V AC I HIR LAP meneszt a temetésre és koszorút helyez az általánosan tisztelt és szeretett országgyűlési képviselőnk koporsójára. — A májusi előléptetések. A király 1909. évi május 1-i ranggal előléptette : br. Marsehall Gyula ezredest vezérőrnaggyá, jamniki Jóny László őrnagyot alezredessé, dr. Schürger Ferenc ezredorvost törzsorvossá, Kaldebó József, szenei Fördös Vilmos, széchiszigeti Thaly Béla főhadnagyokat századosokká, dr. Kallós Oszkárt a bécsi cs. és kir. katonaorvosi iskolában főorvossá, sepsiboconi Toókos Gyúla, szaplakai Szapläky László, Valérián Zsigmoud, Mikes Rudin hadnagyokat főhadnagyokká a huszároknál, Bolgár Géáa főhadúagyot századossá a gyalogságnál, Szaák Pál honv. min. 2. oszt. főszámtanácsost 1. oszt. főszámtanácsossá, bocsárí Mocrdry István századost őrnaggyá a ni. kir. minisztériumnál, kossuthi és udvardi Kossuth Kálmán zászlóst hadnaggyá a in. kir. csendőrségnél. — A tornafelügyelö a főgimnáziumban. Porzsolt Jenő felsőkereskedelmi tanár, tornafelügyelő a közoktatásügyi miniszter megbízásából hétfőn meglátogatta a főgimnáziumot. Az ifjak bemutatták előtte tudásukat s a tornafelügyelő nagy megelégedéssel nyilatkozott róluk. Kijelentette, hogy minden tekintetben teljesen kifogástalan s teljesen meglepő az eredmény, a mit a váci főgimnáziumban tapasztalt. A gyűlésen pedig a tanári karnak jegyzőkönyvben mondott köszönetét a lelkiismeretes tanításért. — Bérmaúton. Jung János felszentelt püspök dr. Kestier István püspöki szertartó kíséretében most kezdette meg bérmakörutját az egyházmegyében és 20 községet fog meglátogatni. — Lóverseny Vácon. A vármegye lótenyésztési bizottsága minden évben rendezett lóversenyt, melyet eddigGegléden tartott meg- Most ezeket a versenyeket, ha a város némi áldozatot hoz, Vácon szeretnék rendezni a huszárezred lovagló pályáján. Azt kérik a várostól, hogy egy bírói tribünt építtessen, egy dijat tűzzön ki s ezentúl minden évben Vácon lennének a lóversenyek. Az idei lóversenyt június 20-ikára tervezik s most folynak a város és a vármegye közt a tárgyalások s ha sikerül megállapodni, június 20-án, a mely napon evezős verseny is lesz nálunk, ugyancsak mozgalmas sport-életre van kilátás. — Szőlősgazdák a belga telepen. A magyar szőlősgazdák országos egyesülete csütörtökön kirándulást rendezett Vácra, hogy a váciak előtt sem ismert belga telepet megtekintsék. A Drucker Jenő elnök volt a vezető s mintegy száz tag vett részt a kirándulásban. A szőlősgazdák nagy érdeklődéssel nézték a szőlő mesterséges hajtatását, melyről Henriotin Lucien igazgató adott magyarázatot. A kirándulók az esti öt órai vonattal tértek vissza Budapestre és másnap a ráckevei császári és királyi uradalmat tekintettek meg. — Kérik a vásárteret. Az bizonyos, hogyha parcellázák a vásárteret, most mikor oly sok család házépítő van Budapesten, kapós lesz az. Már is axadt egy, a melyik biztosítani akarja magának. Az Ónkon budapesti tisztviselőkből, altisztekből és szolgákból alakult házépítő szövetkezet kereste meg a várost, hogy adia el a vásártérnek vasút mellet fekvő terülétét négyszögölen kint lakoronáért, melyre 100 — 120 családházat építenének
