Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-04-18 / 29. szám

VÁCI FHIR L A P

3

változás nincs. Az ünnepi vonatokat számítva Budapestről Vácra 18, Vácról Budapestre 21 vonatunk fog közlekedni. Beállítottak egy uj bécsi személyvonatot a forgalomba, mely május elsejétől 12 óra 45 perckor délben indul Budapestről és Vácra 1 óra 33 perckor érkezik Vácra Bécsből pedig Vácra 6 óra 45 perckor érkezik s Budapesten lü óra 35 perckor lesz. Az uj nyári menetrend Párkánynáua-vác budapesti részét különben az ismert alakban a Pestvidéki nyomda kiadja s a jövő hét folyamán a Váci Hírlap minden előfizetőinek megküldi.

— Keleti szőnyeg — magyar gyártmány. Mely háziasszony nem óhajtja lakását szebbé, ízlésesebbé tenni szép keleti szőnyegekkel ? Melyik leány, leendő feleség nem ábrándozik már jó előre arról, hogy ő — ha majd arra kerül a sor — milyen paradicsommá alakítja lakását. A lakások díszét főként a szép, ízléses és drága szőnyegek teszik. Ámde hányadik család az, mely csak szőnyegekre 4—5—6 száz koronát adhatna, midőn a mindennapi kenyér is oly drága! ? A fejlettebb ízlést és a kevésbbé tehetős módot azonban szép öszhangzatba hozhatja az az igyekezet, ha az ily szőnyegek készítését megtanuljuk s magunk keze munkájával gyönyörködtetjük magunkat. Kis M. Valeria budapesti tauitónő önzetlenül vállalkozott arra, hogy Vác leányait és aszszonyait kevés idő alatt még kevesebb költséggel, könnyű szerrel megtanítja arra, hogy miként lehet pl. egy 10Ü koronás szép keleti szőnyeget 15—20 koronából kiállítani. Felhívjuk erre a kedvező alkalomra városunk nőközöuségének Ügyeimét, hogy saját érdekükben érdeklődjenek e dolog iránt. A magyar ipart ennél közvetlenebbül nem pártolhatja senki. A részletekről hétfőtől kezdve készséggel ad tájékoztatást a tanítónő a régi kát. iskola helyiségében.

— Kinevezés. Bogdán Lajos kir. körjegyző-helyettest, ki dr. Freysinger Lajos halála után a váci közjegyzői irodát vezette, a király Szilágysomlyóra kir. közjegyzőnek nevezte ki.

— A váci éjjeli világítás. Valamikor régen a XVII. században valami zavar lehetett a közvilágítás körül, mert a váci éjjeli Kivilágitási Egyesület sorsjegyeket bocsátott ki különböző nyeremények kecsegtetése mellett, hogy igy közadakozás folytán Vácon éjjel világos lehessen. Ilyen sorsjegyet adott most Jutkovich Emil a múzeumnak, melyért az egyesület vezetősége ezúton is köszönetét fejezi ki.

— Nem fütyülnek a mozdonyok. A kereskedelemügyi miniszter abból a célból, hogy a vonatforgalom lehetőleg kevés zajjal legyen lebonyolítható, különösen azért, hogy a gőzsippal adott jelzések gyakorisága egyrészről a személyzetnek az ilyen jelzések iránti figyelmét tompítja, másrészről pedig, hogy a gőzsipjelzések úgy az utazóközönségnek, mint a pálya szomszédjainak nyugalmát különösen éjjel nagyban zavarják, de főképpen, minthogy a gőzsipjelzések adásának korlátozása sem a személyek, sem pedig a forgalom biztosságát nem veszélyezteti, május 15 ikétől kezdve kísérletképpen a sipjelzést bizonyos megszorításoknak veti alá. A gyors és személyvonatoknál egyáltalán megszűnik a »Figyelj« jelzés, melyet eddig a mozdonyvezető a mozdonynak minden egyes mozgása előtt adott. E jelzés csak oly alagútba való behaladás alkalmával adandó, mely egész hosszában át nem

tekinthető, de a távolbalátást korlátozó bevágások és műtárgyak, úgyszintén pályaelágazások és pályaszintben fekvő keresztezések előtt, valamint állomáshoz (forgalmi kitérőhöz) való közlekedéskor és megállóhelyek előtt, nemkülönben a vonatoknak hosszú állomásokon való áthaladása alatt nem kell minden körülmények között alkalmazni. Helyiérdekű vonalakon levő útátjáróknál az 50. sz. »Figyelj« jelzés adása továbbra is kötelező marad. A vonalon megállított személyszállító vonatok továbbindulása előtt, ha az utasok a kocsiból való kiszállásra engedélyt kaptak, a »Figyelj« jelzás a beszállásra való fölhívásul ezentúl csak egyszer adandó. Külön intézkedéseket tesz a rendelet a vonatkísérő személyzetnek szóló és a tolatásnál alkalmazandó gőzsipjelzéseket illetőleg.

— Kinevezés a püspökuradalomban. A

grófpüspök Csánk István Rudolfot a magyalosi pusztára gazdatisztévé nevezte ki.

— Április 11-iki ünnepély a főgimnáziumban. A kegyesrendiek főgimnáziumának Gyakorló Iskolája tegnap, április 17-én az 1848. április 11-iki törvények szentesítése emlékére ünnepélyt rendezett, melynek műsora a következő volt: 1. Himnusz. Énekelte a vegyeskar. 2. Magyar nyelv. Ábrányi Emiltől. Szavalta Lengyel Lajos VII. oszt. tan. 3. Ünnepi beszéd. Mondta Lexa Károly Vili. oszt. tan. 4. Erős hit. Ábrányi Emiltől. Szavalta Nyáry Pál VII. oszt. tan. 5. Szózat. Énekelte a vegyeskar.--• Drágább lesz az önkéntesség. A saját költségükön szolgáló egy éves önkéntesek kedvezmény képen kincstári élelmezést és kincstári ruhát is kaphatnak, de ennek fejében eddig .348 koronát kellett fizetniök. Ugyanez állott azokra az ifjakra nézve is, a kik csak önkéntességre képesítő tanfolyamot végeztek. Most katonai körökből az a hir szivárgott ki, hogy a kincstár ezt az összeget kerek százkoronával fel fogja emelni. Ezt az intézkedést az élelmi és felszerelési cikkek általános megdrágulása teszi szükségessé.

— Rákospalota rendezett tanácsú város lesz. Az utóbbi időben országszerte tapasztalható, hogy a nagyközönségek iparkodnak a vármegyék gyámkodása alól szabadulni s rendezett tanácsú városokká alakulnak át. Most ebbe a sorba áll be a Rákospalota is, meg igy kikerül a váci járásból s Újpest után alakul át rendezett tanácsú várossá. Kovácsi Kálmán ev. lelkész vezetése alatt már a legtöbb társadalmi egyesület kimondotta, hogy kívánja Rákospalotának rendezett tanácsú várossá való átalakítását s minthogy a polgárság zöme igy kívánja, valószínű hogy az átalakulásnak nem is lesz akadálya. Az adminisztrációra Rákospalota a rendőrség költségei nélkül 90 ezer koronát költ évente (Vác város a rendőrség költségeivel együtt 72 ezret,) ehhez még a polgármesteri állás fizetése jön. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy már a polgármesteri állás betöltésére is gondolnak a rákospalotaiak s erre valamelyik fiatalabb főszolgabirot: Földváry Bartalant, vagy Melczer Gyulát szeretnék megnyerni.

— Tifuszveszedelem a huszárkaszárnyában. A múlt hónap végén tifuszos jelenségek közt négy huszárt szállítottak be az irgalmas ok kórházába a külső laktanyából. A kaszárnya környékének lakossága között riasztó hirek kerültek forgalomba s arról beszéltek, hogy a huszárok között tífuszjárvány ütött ki. Szerencsére a híresztelés nem felelt meg a valóságnak. A külső kaszárnya négy kútja közül a hóolvadás ideje alatt az egyig szinültig megtelt hólével s ebből a vizbol ivott a négy megbetegedett huszár. Báró Nagy Gyula ezredes azonnal lezáratta a fertőzött kutat s azóta újabb megbetegedés nem fordult elő a huszárok között.

— Nagymaros és NógrádverŐce villany világitása. Tudvalevő, hogy NógrádverŐce és Nagymaros lépéseket tett a városnál, hogy a két község a váci villamos telepből nyerje utcai és magán világítását. Laptársunk, a Nógrád-Honti Híradó most a következőket írja: Vác város villanyfejlesztő telepét nagyobbitja s ennek következtében nem csak a maga szükségletét fedezheti, hanem feleslegéből a szomszédos községeknek : NógrádverŐce és Nagymarosnak is szállíthat. E tárgyban az alkudozások nagyban folynak s ha Nagymaros is előveszi a jobbik eszét és nem ragaszkodik ahhoz a kivihetlen óhajához, hogy a nagymarosiaknak csak »önálló« telep kell, úgy a váci tárgyalásokat siker koronázza és a két nyaraló község rövidesen villanyvilágítást kap. Nagymaroson ez időszerint nagyon gyatra (úgynevezett cigány) világítás van; ezek az örökké gyászoló lámpák, rosszaságuk mellett is nagyon sokba kerülnek; mert a jelenlegi 75 lámpa évenkénti 3500 kor. kiadást jelent s a holdvilágos estéken J;lámpagyujtás szünetel, holott a tervbe vett villanyvilágítás megvalósitása esetén 100 lámpa (32 gyertya fényű) évenként 4000 korona átalány öszszegbe kerülne s holdvilágos estéken, de meg a cigány-sztrájk esetén is hirdetné a haladást Nagymaroson. Nagymaros vegyen példát a hozzáképest törpe és szegény kis községtől, Nógrádverőcétől, hol világítási bizottság és albizottságok nélkül is lelkes a hangulat e modern világítási eszköz iránt.

— A ref, egyháznak. A váci ref. egyház egyik áldozatkész tagja a gyülekezet szegényei számára 10 koronát adományozott. A jószivű adkozó fogadja ez úton is az egyház köszönetét.

— Selyemhernyó-tenyésztés Vácon. A

szegzárdi selyemtenyésztési felügyelőség most adta ki Pestvármegye 1908 évben termelt selyemgubóiról szóló jelentését. Ebben a mi városunkról a következőket olvassuk : Vác városban 1908, évben a magántulajdonban lévő szederfák használása mellett 7 család vállalt selymérpetét, 15 kilogramm gubót termelt és 31 koronát keresett. Egy tenyésztőnek átlagos keresete 4 koronát tett ki. Legtöbb keresete Zrínyi Gyula tenyésztőnek volt, ki 8 koronát kapott a gubóért. A selyemtenyésztés megkezdése óta 673 koronát fizettünk ki a városban. Szederfatenyésztés; A városnak és a városban lakó magánfeleknek mostanáig 60 darab kiültetésre alkalmas szederfa és 17.700 darab 2—3 éves szederfacsemete lett kiosztva. A városi faiskoláról nincsenek adataink.

—■ A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai 50 kgrmként. Buzaőrlemcny: Asztali dara AB szám 22 K. 20 fill. — Asztali dara C szám 21 K 80 fill.— Királyliszt 0 sz. 22 K 00 fill. — Lángliszt 1 sz. 21 K 60 fill.— Elsőrenűdű zsemlyeliszt 2. sz. 21 K 20 fill. — Zemlyeliszt 3. sz. 20 K80 fill. —Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 20 K 40 fill. Középkenyérliszt 5. sz. 19 K. 80 fill. — Kenyérliszt 6. sz. 19 K 10 fill.—Barnakenyérliszt 7. sz. 17 K 60 fill. 71/,, sz. 15 K 60 fill— 78/4- sz. 13 K 80 fill. —Takarmányliszt 8. sz. 8 K 60 fillér — Korpa finom F sz 6 K 70 finom — Korpa goromba G. sz. 6 K 70 fill. — Ocsu 7 K 00 fill,