Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-03-31 / 25. szám
Huszonharmadik évfolyam. 25. szám. Vác, 1909. március 31. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám óra 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A gyermeknap. Vác, márc. 30. Az a mindenki előtt rokonszenves mozgalom, a melyet a Gyermekvédő Liga állandóan ébren tart a züllés útjára vetődött gyermekek megmentésére,] közeledik ahhoz a naphoz, a melyet az egész ország a jószivű adakozás ünnepnapjának tekint. A liga dicséretére méltó agilitással hevitte a köztudatba, hogy mindenkinek kötelessége anyagi erejéhez mérten, akár csak egy fillérrel is hozzájárulni annak az alapnak agyarapitásálioz, a mely az apátlan-anyátlan gyermekek közös vagyona. A Gyermekvédő Ligához hasonló testület minden művelt nyugati államban van, de talán sehol nincsen olyan nagy jelentősége, mint éppen nálunk. Mert nálunk jut pénz mindenre, de a veszendő lelkek megmentésével, a senki gyermekeivel nem törődik a/ állam. A liga magára marad nagy munkájában s az állam teljes közönnyel nézi a ligának erejét meghaladó, széles körű akcióját. Hogy milyen áldásos a Gyermekvédő Liga működése, azt csak az érti meg, a ki tudja, hogy hazánkban hány sérdülő gyermek ju* nevelés, gondozás hijján a bűn útjára, vagy korai sirha. Száz meg száz főből áll a kis rongyosok szánalmas serege, a mely az utca sarában, mételyes környezetben szerzi meg az első, maradandó benyomásokat. Ezeket menti ki a posványból a liga és ezekből farag derék, munkás polgárokat. A nagyközönség nem is húzódik a gyermeknap megtartásától, éppen azért helyesen járnak el a liga tagjai, ha az adakozásra való unszólásban kellő mértéket tartanak, a mivel csak emelni fogják a két napos ünnep komolyságát. * A gyermeknap országszerte április 1-én és 2-án lesz. Nálunk az idén is a város vette kezébe a szervezést s felkérte a hölgyeket, hogy a kiteendő urnáknál szolgálják a Gyermekvédő Liga nemes ügyét. Mint múlt évben, a két gyermeknapon három helyen lesznek az urnák kitéve: a Székesegyház téren, a városháza előtt és a vasútnál. A gyermeknapi beosztásokat itt adjuk: Csütörtökön a székesegyház-téren hölgyek: 8 - 1U Tragor Kiérni, Tragor Hermin, Tragor Nórika. 10—12 Böhm Irén, Sztelma Juliska. 12—2 Matkovich Jolán, Matauschek Sári. 2 — 4 Preszly Linus, Tragor Mariska. 4 6 Procházka Olga, Novotny Gizella. Férfiak: 8 — 9 Nagy Sándor. 9 — 12 Kiss Sándor 12—2 Borbély István. 2—5 Bárdos Ernő. 5—6. Simák József. A Városház-téren hölgyek : 8—11 Ivánka Pálné, Csorba Bella, Kacskovits Eszti, Németh Irén, Németh Ilonka. 11 —12 Borbély Sándorné, Simon Ditta. 12—2 Népi Marósa, Népi Emmi. 2—3 Révész Béláné, dr. Rótt Frigyesné. 3—6 Matkovich Irma, Br. Guretzky Ilonka, Farkas Manci. Férfiak : 8—9 Simák József. 9—12 Kacskovics Sándor. 12 — 1 Csánk Rudolf. 1—2 Nagy Sándor. 2—5 Szentgyörgyi Gusztáv. 5—6 Nagy Sándor. A vasútnál hölgyek: 3/49—H Haraszti Ernőné. Schneller Olga. 11—2 Pogány Antalné, Sebestyén Erzsiké. 2—4 Lobi Margit, Lőbl Elza. 4—6 Schwannfelder Fini, Schwannfelder Lincsi. 6—7 Matkovich Jolán, Kubitzky Margit. Férfiak : 3/49—10 Gergely József. 10—11 Csánk Rudolf. 11 — 1 Bóday Aurél. 1—3 Simák József. 2—4 Vatter Ferenc. 4 7 Czermann József. Pénteken a Székesegyház-téren hölgyek : 8 — 12 Farkas Antalné, Laffer Irma, Matkovich Irma. 12—2 Ivánka Pálné, Csorba Bella, Kacskovich Eszti, Németh Irén, Németh Ilonka. 2 4 Pogány Antalné, Sebestyén Erzsiké. 4—6 Eder Ernőné, Tóth Ilonka, Tragor Mariska. Férfiak : 8—9 Borbély István. 9—10 Bóday Aurél. 10—1 Szotfrid József. 1—2 Borbély István. 2—6 Czermann József. .4 városház előtt hölgyek : 8—10 dr. Rótt Frigyesné, Zoltán Vincéné, Kubitzky Margit. 10—12 Böhm Irén, Sztelma Juliska. 12—2 Matkovich Jolán, Báró Guretzky Ilona. 2—4 Népi Marcsa, Népi Emmi. 4—6 Böhm Irén, Sztelma Juliska. Férfiak : 8—9 Nagy Sándor. 9—12 Bárdos Ernő. 12—2 Kacskovics Sándor, 2—4 Vatter Ferenc. 4-6 Bóday Aurél. A vasútnál hölgyek : s/49—11 Procházka Olga, Novotny Gizi. 11—1 Lévay Erzsi és Ilonka. 1—3 Lőbl Margit, Lőbl Elza. 3—5 A trópusokon. A „Váci Hírlap“ részére irta: Tóth Albert a mexicoi gazdasági főiskola tanára. 4 Mexico, január hóban. Az óriási kígyó. — A Krokodilus. — A dögkeselyű mint házi állat. — Mikor érett a narancs? — A sárgaláz pusztításai. — A színes indiánok. — Hogyan terem a vanília? Sok tankönyvben még ma is az óriási kígyót úgy rajzolják, amint egy borjú köré fonja magát, azt összeropogtatja és úgy to gyasztja el. Hát ez csak a fantázia szüleménye, sok birtokost megintervjuvoltam erre nézve, sőt indusokat is és ezek mind mosolyogva azt felelték, hogy ez csak mese. Értekeztem egy mexicoi természettudóssal is, ki sok óriás kígyót boncolt már fel, de ő is azt felelte, hogy soha a gyomrában olyan maradványokat nem talált, miből azt lehetne következtetni, hogy az óriás kigyó nagyobb emlősökkel is élne. Erdei sétautaink alkalmával láttam is egy néhány szép nagy példányt, de ahogy megpillantottak, az erdő sűrűjébe menekültek. Érdekes állat az anti burro tapir is, ez különösen a Rio Tonto (magyarul bolond folyó) partja mentén él és csak késő este és korán reggel bújik elő az erdő sűrűjéből, hogy jó lakjon ananásszal, banánnal, mangóval és sok egyéb kitűnő déli gyümölcsei. Finom szaglásával már mesziről megérzi az érett gyümölcs illatát; az indiánok, ha elejtik, úgy húsát elfogyasztják — állítólag igen ízletes hnsa van. Már sokkal veszedelmesebb állat a krokodil. Ez szintén szintén szép számban található a Rio Tonto medrében, de vannak egyes kedvenc tartózkodási helyei, hol állandóan található, viszont vannak helyek, hol soha sem jelennek meg és csak ezeken a helyeken tanácsos a fürdés. Érdekes házi állatai a haciendáknak (tanyák) a sopilotek (dögkeselyűk), vagy más néven sanitetes madarak. Ezek a baromfi udvarban úgy sétálnak a tyúkok között, mintha ők is házi állatai lennének az udvarnak és nagy szelídségük onnan ered, hogy a pusztításukat a törvény szigorúan eltiltja, de nem is ok nélkül, mert ezek minden dögöt és piszkot felfalnak és igy a további fertőzésnek elejét veszik. A kormány tudatában lévén az indusok nemtörődömségével és tudja, ha egy indusnak marhája valami ragadós betegségben elhullik, úgy bizouy ő nem vesz magának annyi fáradtságot, hogy azt eltakarítsa, hanem ott hagyja ugyanazon helyen, hol elpusztult; lévén pedig a keselyüknek páratlan jó szaglásuk, már hihetetlen messzeségről megérzik a dög szagot. Először csak fenn a levegőben keringélnek az áldozat felett, azután hirtelen lecsapnak és egy-kettőre elfogyasztják prédájukat. A népmonda azt tartja, hogy addig mig az állat teljesen ki nem hűlt, addig, nem nyúlnak hozzá. De vannak, kik az ellenkezőjét is állítják, hogy t. i. mára döglődő állatot is kikezdik. Sokan vannak, kiknek egyedüli kívánságuk, hogy saját kezűleg szedhetnének narancsot és azonnal a fa tövében fogyasztanák el, gondolván, milyen jó Ízletes lehet az. Pedig nagy csalódás érné őket, mikor kiválasztva a legszebb példányt, leszakítanák és alig várnák, hogy az első gerezdet leválaszthassák, mikor pedig megizlelnék, azt mondanák, hogy ez nem is narancs, hanem citrom. A narancsnak legalább 6—8 napig kell a leszedés után állni, hogy a vándorlásban levő tápanyagok egy része cukorrá változzék át. Ugyanez áll a banánra is, ezt zöld korában szedik le úgy, hogy még jóformán, ha ketté törik, tej jön ki belőle. Ha a fán hagynák megérn i, úgy az teljesen izetlen lenne. Van egy banán faj neve »Platano macho« ez nő meg a legnagyobbra, de nem oly Ízletes, mint pl. a nálánál háromszorta kisebb Platano manzano, ezért az előbbit zsírba szokták kisütni és hús mellé feltálalni. De szokták karikákra is felszeletelni és marhahúslevesbe tenni. Ettem mind a két alakban és mondhatom, igen jól esett, különösen kisütve remek eledel. Hanem a milyen bőven ellátta természetadta szépséggel és kinccsel a mindenek ura a forró égövet, éppen annyi kellemetlen be-
