Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-02-02 / 10. szám

o V a C I HÍRLAP zának képe Vác és környékének őszinte örömére. Miután a küldöttség Barabás Bélának újból megköszönte jóindulatát, ki viszont ismételten kijelentette, hogy a város jó ügyeiért szívesen fog fáradni ezentúl is, a küldöttség tagjai el­hagyták a parlament épületét s a délutáni vo­nattal tértek haza. Közgyűlés a városházán. (A vásártér megváltása. — Délután feleket nem fogad­nak a városházán. — 'Telekügyek. — A derecskéi föl­dek. — A város jószívű.) Vác, jan. 30. A képviselők oly nagy számban gyülekez­tek a rendkívüli közgyűlésre, mintha oda- künn nem is tavaszodna. Egy csomó széket kellett külön még behordani, hogy mind­egyiknek ülőhely jusson. A tárgysorozat pedig nem is Ígért érdekes dolgokat, csak lassan fejlődött a közgyűlés érdekessé. Mindjárt Donovitz Vilmos gondos­kodott, hogy a közgyűlés, mert rendkívüli, ne legyen a rendes szürke. Megkérdezte, hogy mi is van a vásártérrel ? A polgármester hosszasabban válaszolt. Elmondotta, kogy úgy ő, mint a bizottság át van hatva az ügy fontosságával, de a kér­dés nem oly könnyű, mint a hogy beszélge­tünk erről. Nemcsak »a vásártér megváltá­sáról« van szó, hanem a kir. kisebb haszon- élvezeti jogokról, a püspökséggel kötött örökbérleti szerződésről stb., melyek mind összefüggnek. Ma abban a stádiumban van az ügy, hogy a város fogja megmondani, hogy mit kér és mit ád a püspökségnek és a káptalannak, A polgármester panaszkodott, hogy nincs fizikai ideje a nagyföntosságú kérdésekkel foglalkozni, mert a napi teendők, a felek egészen igénybe veszik. De ha úgy­mond elfogadják, hogy ezentúl délután fele­ket az előadó tisztviselők nem kötelesek fo­gadni, úgy, ha egészségem és jó szellemem engedi, az éo folyamán meg lesz a vásártér megváltása. Végül még azt is kijelentette a polgármester, hogy a püspökség és káptalan részéről ez ügyben mulasztás nem történt, az ő jóakaratuk közismert. Donovitz a jószellemet hívta s egészséget kívánt a polgármesternek, hogy a nagyon csinálni a szálas legények. Fejükön sisak formájú kalap, elől szemvédővel, hátul nyak­védővel. A rendőrök rövid botja egy indiai kemény fából készül, mely könnyű és még sem tö­rik. 11a az utca kövén kocognak vele, saját­ságos, utánozhatlan hangot ad az, mellyel segítséget kérnek, hívják a társaikat. A ren­dőrök több esetben sommásan, röviden vé­geznek. Ridegen mérlegelő megítélés. Ha va­laki az utcán kihágást követ el, egypár dollár büntetést szabnak ki rá, melyről nyug­tat adnak azonnal. A rendőr mindig egy he­lyen áll, ismeri az utcát, a házaknak minden lakóját. Ismeretükkel pótolják a bejelentő hi­vatal hiányát, mert itL lakás bejelentési kény­szer nincs, a kiköltözködő nem tartozik be­jelenteni, hova megy. a rendőrök szívesen adnak útbaigazítást az idegennek, és minden­kinek. A rendőröknek száz dollár havi fize­tésük van, fele annyi nyugdíj, ha 2U—30 ■évig szolgáltak. Sok mellékjövedelmet csi­nálnak maguknak és igy gyakran idő előtt kell menniük a rósz emberekkel, az egy hú­ron pendiilőkkel a cimborázóknak. (Folytatása szerdai számunkban.) várt ügyet megoldás elé vihesse mihamarább. Helyeseltek a városatyák s azután gyorsan elvégezték a sablonos dolgot: hitelesítőket választottak stb. Nem érdektelen felemlíte­nünk, hogy az 1908-1910-ben működő egye- nesadókivető bizottság mellé bizalmiférfiakul Miltényi Aurélt, Schweitzer Lipótyt, füzér Im­rét és Faj csík Mihályt küldték ki a jelenvol- tak nagy helyeslése közt, a miből azt olvas­tuk ki, hogy ezektől az uraktól várják, hogy az adó kisebb legyen. Jöttek a telekügyek. Ebből az első: a Kert­zug rendezése, hosszabb időt foglalt le, refe­rálta dr. Göndör Sándor főjegyző is,a polgár- mester is, a mi aztán Donovitzot ismét fel­szólalásra késztette: miért nem referál a mérnök, hisz ügy határoztak s akkor a pol­gármester egészségét kimélhetnők. Hübschl Kálmán beteg volt, azért nem referált. A többi telekügyet eltették, mert a törvény értelmében nem határozhattak, kivéve dr. Baksay Károlyét, kinek 19 fj ol területet át­engedtek. A derecskéi földek bérlői (összesen 76-an vannak) múlt évben kárt szenvedtek, mert a viz elöntötte a bevetett magot. Most azt kér­ték a közgyűléstől, hogy a bérletösszeget en­gedje el. Nem igen gondolta senki, hogy itt hosszú vita kerekedjék. Dr. Freszty Eléinér volt az oka. Felállott s mert a pénzügvi bi­zottság nem akarta a bért elengedni, ezzel szemben kijelentette, hogy a földbérlők kí­vánsága nemcsak méltányos, de jogos is, hát névszerinti szavazást kér. A polgármester emelkedett hangon vála­szolt. A pénzügyi bizottság és ő is — bár szükségük van rá — nem nézik az ügyeket a népszerűség szempontjából, hanem az igaz­ság vezeti őkel. Nemcsak nem jogos, de nem is méltányos a földbérlők kérése, mert azo­kat a földeket mindig elönti a viz s ezért ők ma 4000 koronával kevesebb bért fizetnek, mint tíz év előtt, holott a föld ma értékesebb. De különben a szerződésben is benne van, hogy semmiféle címen béreleugedésre számot nem tarthatnak. Dr. Huber József, Kemény Guszti bácsi (neki egy jószívű indítványa volL) majd ismét dr. Presziy szólt és engedvén a 48-ból, most a földbériük kérését csak méltányosnak mondva, újra indítványa elfogadását ajánlotta. — Hát kérem, mondotta végül a polgár- mester —a képviselő ur, mint ügyvéd nyúj­totta be a kérvényt s az alá azt írták, hogy »a derecskéi földbérlők«. Nos ezt alakilag vissza is utasíthattuk volna, mert alapos a gyanú, hogy a 76 bérlő közül nincs 20 a kérvényezők közt. Ez is változtatta a hangulatot: mire sza­vaztak, 5—6 alsóvárosi gazda maradt ülve, a pénzügyi bizottság inditványát nagy többség­gel elfogadták. De ne mondja senki, hogy kőszívűek a városatyák. Íme, Fóti Gyula kápráztató szá­mokat mutata be: ez volt a rév, vám, hely­pénz jövedelem, ez volt a fogyasztásé, ennyit, meg ennyit adtak a rév, vám, helypénz és fogyasztásnál alkalmazottak jutalmazására. Aztán ha még kell adat: itt az özv. Sztan- kovicsné esete. Rendőr volt az ura, meghalt, most öt kis gyermeke maradt. Minden gye­reknek adnak három-három koronát havonta a neveltetésére. Aztán, a mit előbb kelletL volna említenünk, a város összes alkalmazottait: a fogyasztás­nál, rendőrségnél, vámoknál alkalmazottakat, dijnokokat biztosította a munkásbiztositónál. Fia betegek lesznek, úgy még a fizetésükből is kapnak annyit, a mennyi a táppénzzel együtt a mai fizetésük. Olyan boldogok voltak a városatyák, mi­kor úgy hat óra felé lefelé haladtak a lép­csőkön, hogy ma milyen jószivűek voltak! Hírek. — A sportegylet közgyűlése. A váci sport-egyesület február 2-án délután három órakor, határozatképtelenség esetén február 9-éi saját helyiségében évi rendes közgyűlést tart. Tárgysorozat ez lesz: 1. Bizottság vá­lasztása a jegyzőköny hitelesítésére. 2. Titkár jelentése az 1907. évről. 3. Az alosztályok vezetőinek jelentése az alosztály működésé­ről. 4. Az 1908. évi költségirányzat megálla­pítása. 5. A múlt év számadásai és a vagyoni leltár előterjesztése és a számvizsgáló-bizott­ság jelentései alapján a pénztáros és a ház­nagy részére a felmentvény megadása, vagy megtagadása, 6. A választmány részére a felment vény megadása, vagy megtagadása. 7. A választmány bejelentése a V. S. E.-nek a Magyar Atlétikai Szövetségbe tagul való be­lépés iránt. 8 Előterjesztés a helybeli fő­gimnázium legjobb tornászai részére verseny­dijak kitűzése tárgyában. 9. Indítványok. 10. Elnök, 2 alelnök, titkár, jegyző, pénztáros, háznagy, 7 választmányi és ;■> számvizsgáló tag, orvos, vívó-, tennis-, gyalogtúra, csóna­kázó-, kerékpár-, atlétikai- és football-osztá- lyok igazgatóinak megválasztása és ünnepé­lyes fogadalmuk letétele. — Kalazanzi-ünnep a főgimnáziumban. A főgimnázium tanári kara és ifjúsága ma, vasárnap délelőtt Kalazanzi sz. József, a ke- gyestanitórendi alapítójának emlékére isko­lai ünnepet rendez, melyre meghívókat is bocsátottak ki. Az ünnepen Horváth Károly tanár mondja a beszédet, közreműködik az ifjúság énekkar és zenekar, magán szerep­lők Nyáry Pál, Zeller Nándor, Szarnék László, Szentgyörgyi István. Szarnék Gyula és Lexa Károly lesznek. Az ünnep tiz órakor kez­dődik. — A takarék egy éve. Elsőnek mnlt évi, 43-ik üzletévéről a váci takarékpénztár ügyesen egy beállított, csinosan kiállított fü­zetben számol be. A füzet magában foglalja a takarékpénztár vezetőségét és tisztikarát; az igazgatóság jelentését; a felügyelőbizottság jelentését; az 1907. évi mérleget, a veszte­ség és nyereség számlát; a részvényesek névsorát és az értékpapírok állományát. A közgyűlés ma, vasárnap lesz. A részvénye­sek osztaléka 60 korona. A nyereségből a takarék vezetősége 1680 K-t oszt ki jóté­konysági és segélyezési célokra. A szép be­számoló-füzet a Pestvidéki Nyomda munkája* — A múzeumból. Zeller Nándor máv. felügyelő méltányolva a muzeum-egyesület hazafias törekvését, 5 koronát küldött a muzeum céljaira. A nemeslelkű ajándékért ezúton köszönetét fejezi ki az egyesület vezetősége. — A szervezett munkások gyásza. Meg­ható részvét mellett kisérték örök útjára csütörtökön délután a váci szervezett mun­kások egyik agilis tagúkat, Erős Ferenc Kobrakgyári munkást. Proletár betegség, a tüdővész ölte meg. A szervezett munkások, főleg pedig a kobrakbeli társai majdnem teljes számban jelentek meg. A hatalmas te­metési menet élén nagy koszorút vittek, rajta hatalmas vörös szalagokon »Proletár testvérünknek — » szervezed munkások«; fonással. A sírnál Maruzsán Gábor karna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom