Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-02-19 / 15. szám

2 VaCI HÍRLAP s csillagokra, melyek Vác rendezett tanácsú város és a Váci Sport-Egyesület színeit, a hölgy szemének kékségét és dicsvágyunk pirosságát viselték. Nagy segítő K volt e fel­buzdulás a győzelemre. Hajtsa meg a V. S. E. lobogóját dr. Dobó Lászlóné úrasszony előtt. Mi négyen: Hufnágel Sándor, Hornung Gyula, Tóth Sándor és én szivünkbe foglal­tuk képét és arra az oltárra helyeztük, me­lyen édes anyánké van. Még néhány szót rólunk. Azt mondják, hogy a harcos szereti fegyverét, becsüli, tiszteli. E szeretet, e becsülés, e tisztelet annyira kifejlődött bennünk, hogy ha versenygyőz­tes szép hajónkat látjuk, tisztelettel, becsü­léssel köszöntjük s cédrus bordáit oly gyön­géd szeretettel simogatjuk, mint szerelme­sünk kacsóit. E győzelmek erkölcsi értéke mély nyomot vágott egyesületünk lelkében. Hatása, súlya alatt kivirágzott kis kertünkben az egész város közönségének osztatlan elismerése, szeretete és érdeklődése ; ennek nyomán pe­dig az áldozatkészség. Ennek hatása alatt sikerült egyesületünk tagjai közé olyan egyé­neket megnyerni, a kik eddig távol állottak tőlünk, mint például a klérius több tagját. A versenyek másik eredménye volt, hogy annyi evezős jelentkezett, miszerint kevés lelt a fóka, csónakról kellett gondoskodni. Ezután szerezte be egyesületünk nyolcas ha­jóját. Midőn a nyolcas megérkezett, a város közönsége minden nap az evezősökben gyö- györködött s ettől kezdve állandóan nagy számmal űzték evezőseink e szivet-lelket gyönyörködtető, egészséges sportot, A kisebb- nagyobb kirándulások egész sora követte egymást. De hát hiszen a kertben nem csak rózsa van, mondhatná valaki. Igaz! Ott van a fe­hér liliom is, mely egyesületünk kertjében a vizen ti l virít, melynek kertészei karcsú fe­hérnépek — Perényi biró barátom szavaival élvén, a fehér liliomnak az a sajátsága, hogy illata mámorba ejt, majd pedig öl, a mienké- nek pedig az, hogy lázba ejt és Ilimen lán­cára luz. A sport e verőfényes mezején is élénk, derűs s kedves volt az élet, csak a labdaszedő gyerekek rontották meg néha élvét, tüntető távolmaradásukkal, vagy pedig a lapdák fölszedésénél tanúsított és egyéni­ségüknek amaz élénken fitogtatott mivoltá­val, hogy közöttük és a lajliár között semmi­féle különbség sincs. A torna pihent. A labdarúgás hasonlókép. A gyalogtúrák csak a Fürge állomásáig ter­jedtek. Szóval a múlt év történetében a re­gatta ragadta magához a vezérszerepet any- nyira, hogy nem egy bájos hölgy próbálta meg regatta hajóban a kormányzás mester­ségét, zavarba hozván az evezőst, ki eddig szemhunyoritás nélkül nézett n napba, most pedig a csillagok elvakilották szemeit, ki eddig a szellő játékát a Duna habjainak föd- rozásában látta, most pedig a kicsiny sapka alól kiszabadult fürtöknek a rózsapiros ar­cocskán véghezvitt kacér táncában bámulta. A regattával még mindig nem végezhetek. Szeptember 1-én házi versenyt tartottunk, mely idegen egyletek hajóinak részvétele mellett gyönyörű evezős fölvonulásban vég­ződött. * * * De ime észre sem vettük! »Hervad már ligetünk, díszei hullanak; tarlóit bokrai közt sárga levél zörög«. Eljött az ősz! A kerté­szek gondja arra terjed, hogy virágaik üveg­házba kerüljenek, a hideg ellen védelmet találjanak. Az északi szél csípős hidege, az ősz beköszöntése a mi kertünk virágait is négy fal közé szorította, hol a téli sportok közül a vívást űzték tagjaink nagy előszere­tettel és szorgalommal. Annak dacára, hogy állandó helyiségünk van, igazi klub-élet az elmúlt évben nem fejlődött ki. Ez a körül­mény a sokféle régi így let okozta társadalmi széttagoltságban leli magyarázatát. Nálunk csak a vivó-órák alatt és a kéthetenként tartott sport-vacsorák alkalmával volt élet. De az utóbbi alkalmakkor igazán volt — cigány mellett, jó bor mellett — no meg bizonyos biblia mellett, gyakran virradatig. Jelentésem igazán csonka maradna, ha számadatokkal nem foglalkoznék, Rgyesüle- tünknek jelenleg van 3 liszteletbeli, 12 ala­pitó, 1Ü3 rendes és 37 pártoló tagja. Vagyo­nunk 3522 K 91 f, tartozásunk 2094 lí 83 f. Tehát haladunk! Nem szabad emlitetlen hagynom azoknak neveit, kik az elmúlt év során egyesületünk érdekeit szivükön viselté.i s azokért szóval, tettel, áldozatokkal síkra szálltak. Igen ter­mészetes, hogy színeinknek az evezős ver­senyeken való részvétele erős anyagi áldo­zatokkal járt. Hatnatós támogatást nyertünk ezek elviselésére Vác r. t. város közönségé­től, midőn kérésünkre 300 K segélyt utalvá­nyozott. Midőn ezért a város közönségének ez utón is hálás köszönettel adózunk, nagy­érdemű polgármesterünk, Zádor János dr. urnák, ki megértvén ügyünk magasztos vol­tát, nagyban hozzá járult e segély kieszköz­léséhez, Köszönettel adózunk mindazoknak, kik szives ajándékaikkal lehetővé tették ver­senyhajónk megépítését és a nyolcas be­szerzését. Mint minden esztendőben, úgy most is elismeréssel, őszinte köszönettel, bámulattal kell adóznunk szeretett elnökünknek, ki fá­radhatatlan tevékenységgel buzgóik odott kertünknek tágassá, virágzóvá, gyönyörűsé­gessé, híressé tételén. Isten tartsa őt erőben, egészségben, muzkakedvben igen sokáig. Jelentésem elején mondottam, hogy rámu­tatok arra, miszerint 1907-ből, mi a multté, mi a jelené s mi a jövendőé. A multté az 1907-ik esztendő és befejezett tényei ; a je­lené maradandó alkotásai; a jövendőé em­léke, mely hajnal fénnyel fog ragyogni éle­tünk egére, mely kutforrása, buzdító ereje következő munkálkodásunknak gyógyító hűs vize az esetleges sikertelenségeknek, csalódásoknak. En a múlt esztendő győzelmeinek, dicső­ségeinek sugárain keresztül egy tevékeny életerőtől duzzadó, hatalmas, nagy »Váci Sport-Egyesület« kialakulását / látom, ügy legyen! Hírek. — Dalniady Győző nyugalomban. Ket­tős minőségben szolgálta Dalniady Győző negyven évnél tovább a közügyet és az iro­dalmat. Mint költő nemrég egész csöndben megülte a Kisfaludy-Társaságba való meg­választását és tiz költeményt olvasott fel, ugyanannyit, mint a mennyivel négy évti­zed előtt székfoglalót tartott. Aztán a me­gyét szolgálta, melynek árvaszéki elnöke volt s ez állásáról mostanában végleg vissza­vonult. A nyugatom után vágyó költő most három kötetre terjedő költeményeinek sajtó alá rendezésésével és részben javitgatásával foglalkozik. Műveinek negyedik kötete pe­dig prózai műveket fog tartalmazni. Ezek közt vannak emlékbeszédei Tompa Mihály és Nyáry Pál felett, továbbá árvaügyi, isko­laügyi tanulmányok, a vármegyei életet fel­tüntető cikkei és tanulmányai, valamint nagy­érdekű visszaemlékezései. Összes munkálko­dása 1856-tól 1907-ig terjed, mert uj dolgot Dalniady Győző már nem akar írni. — Amerikából hazatért véreinknek. Golgamácsáról Bngár János községi jegyzőtől 14 koronát kaptunk, a mely összeget Ame­rikából visszatért véreink felsegélyezésre szán­tak. A 14 koronából báró Boxberg János 5, Bazsant János, Kann Sándor és Stern Lajos 1 1 koronát, Bugar János, Leopold Áron, dr. Bácz Adolf 2-2 koronát adott a jelzett célra. Az összeget az eddig gyűjtött s lapunkban nyugtázott összeghez csatoltuk:. — Az ízr. nő- és leanyegylet mulatsága. Most szombaton tartja az izr. nő és leány- egylet hangversennyel egybekötött tánces- estélyt a Kúria szálló nagytermében. Már hetek óta folynak az előkészületek és hogy mennél jobban sikerüljön a mulatság, a ren­dezőség mindent elkövet a közönség mu- lattatására. Színpadot is állítanak az élőké­pek és a balett részére. Lesz zongorajáték, gordonka, szavalat. A közönséget ezúton is felhívja a rendezőség, hogy tekintettel a me­lodrámában szereplő kis gyermekekre, az estélyen pontosan jelenjenek meg, mert a hangversenyt este 8 érakor pontban elkez­dik. — Eljegyzés. Molnár Máté kereskedő, városi képviselő kedves és szép nevelt leá­nyát, Blxzsek Bertát eljegyezte Jzender József Perbetérői. — Band Henrik min. tisztviselő eljegyezte Vácon özv. Gagel Lajosné kedves leányát, Juliskát. — Boldogságot az ifjú pá­roknak ! — A muzeum választmányi ülése. Nagy érdeklődés mellett tartotta múlt szombaton múzeumunk választmányi ülését Dr. R-agor Ignác elnöklete alatt. Az elnöki előterjeszté­sek során értesültünk, hogy a tervbe vett három márványtáblát már felállították s a volt műkedvelő-kör letétét képező 3220 K-ás takarékbetétre is kaptak felvilágosítást, a mennyiben az akkori alkalmi egyesülés je­lenleg élő egyetlen tagjához, dr. Rákosi Béla budapesti rendőrorvoshoz intézett levélre, ő mint korona tanú azt felelte, hogy igenis a leiét elhelyezése alkalmával az volt az inten­ciójuk, hogy annak az egyesületnek adják át, a mely ismeretterjesztő, vagy műkedvelői előadásokat fog tartani és ő határozpttan ki­jelenti, hogy a múzeumot ily egyesületnek tartja és beleegyezik a pénz kiadásába. Az elnökség nyert megbízást, hogy ez ügyben a kaszinónál a megfelelő lépéseket tegye meg. Majd dr. Révész Sándor titkár előter­jesztette a főfelügyelőség átiratát a 10 éves fennállása alkalmából hozzá intézett feliratra; Téglás Gábor köszönő levelét a levelező taggá megválasztásáért. A választmány köszönetét fejezte ki Nemes Endre lő'gimn. igazgatónak, hogy a főgimnázium rajztermét a muzeum felolvasó üléseire átengedte. Végül a muzeum érdekében tett szolgálataik elismeréséül le­velező taggá választották: Regele Károly ny% városi jegyzőt, Jajó Aladár hírlapírót és Tarnay Alajos zeneiről. — A váci kereskedőifjak egyesületének közgyűlése. Jelinek Ágoston egyesületi el­nök vezetésével vasárnap délután három órakor tartották a kereskedő ifjak ezidei évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom